SZTE Info

jogtortenesz_konf_kiemelt

Jogtörténészek idézték föl Eötvös József alakját Szegeden

Báró Eötvös József születésének 200. évfordulóján a jogtudósra emlékezett és emlékeztetett a VI. Szegedi Jogtörténész Konferencia.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszéke kezdeményezésére Báró Eötvös József születésének 200. évfordulójára emlékezett és emlékeztetett a VI. Szegedi Jogtörténész Konferencia. A SZAB székházban 2013. november 28-án és 29-én tartott szimpóziumon köszöntőjében a programot szervező Homoki-Nagy Mária professzor kiemelte: bármennyit is tudunk a XIX. századról, a reformkorról, mégsem tudjuk, mi mindent csinált, hogyan hatott a magyarországi gondolkodásra Eötvös József. Róla ugyanis jóval kevesebbet beszélnek, mint kortársai közül például Deák Ferencről, Széchenyi Istvánról, Kossuth Lajosról. A jogtörténész professzorasszony az évfordulókhoz kötődő megemlékezések fontosságáról szólva utalt Gángó Gábor tanulmányára, valamint Szegedy-Maszák Mihálynak az Eötvös szellemi örökségét vázoló, az MTA 184. rendes közgyűlésén tartott előadására. Ugyanakkor hangsúlyozta: a reformkori jogász Eötvös József munkásságának elemzése a jogtörténészek kötelessége. Ezzel járulhatnak hozzá ahhoz, hogy Eötvös József tevékenységét kellőképpen méltányolja a jelen is.

 

A „vásárosnaményi báró Eötvös József magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja”. E néhány, az internetes szabad enciklopédiában kiemelt adat alapján is gazdag életműből a jogtudós munkásságára koncentrált a szegedi konferencia. A VI. Szegedi Jogtörténész Konferencia elnöke, Ruszoly József professzor köszöntőjében utalt a Szemere Bertalan születésének 175. évfordulóján Miskolcon rendezett ünnepségre, mikor megjegyezte: nem lehetünk feledékenyek, legalább a jubileumokon föl kell idéznünk a nagy elődök példáját, teljesítményét.

 

Jogtortenesz_konferencia
Jogtörténészek idézték föl Eötvös József alakját Szegeden - GALÉRIA


Eötvös József, az önkormányzatvédő centralista című előadásával Stipta István egyetemi tanár 1870 májusáig vitte vissza az időben hallgatóságát. A vármegyék átszervezése körüli viták hangulatát, frontjait fölidézve elemezte Eötvös József beszédeit, cikkeit. Elmondta: Eötvös máig példát mutat abban is, hogy mindig törekedett a fogalmak pontos használatára. Például 1841-es cikksorozatában rögzítette, hogy a vármegyék nem tekinthetőek önkormányzatnak. Az önkormányzatiság két legfontosabb feltétele ugyanis, hogy azoknak, akiket e tárgy érdekel, az intézésében részük legyen; illetve azokon kívül, akiket e tárgy érint, senki ne intézkedhessen. Márpedig a magyar vármegyerendszer akkori állapotát jellemezte, hogy a döntéseket csak a nemesek hozhatták meg.

Értéke Eötvös cikkeinek az is, hogy a hazai közigazgatás állapotát részletesen elemezte – mondta az előadó. E cikkek szolgáltak a Reform című röpirat alapjául. Eötvös fő művét, A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra címűt is idézte Stipta István. A jogtudós ugyanis már akkor és ott hangsúlyozta: az egyéni szabadságot az állami mindenhatósággal szemben csak az önkormányzat védheti meg.

Így igazolta a jogtörténész, hogy Eötvös József aktív politikusként, az 1870-es parlamenti vitában sem mondta föl szabadelvű nézeteit. Stipta István szerint Eötvös nem a központosítás, hanem az önkormányzatiságot védő centralizmus követője volt.

 

A két napon át tartó VI. Szegedi Jogtörténész Konferencián közel húsz előadás hangzott el báró Eötvös József munkásságáról.

Kép és szöveg: Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.