SZTE Info

jogtortenesz_konf_kiemelt

Jogtörténészek idézték föl Eötvös József alakját Szegeden

Báró Eötvös József születésének 200. évfordulóján a jogtudósra emlékezett és emlékeztetett a VI. Szegedi Jogtörténész Konferencia.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar Magyar Jogtörténeti Tanszéke kezdeményezésére Báró Eötvös József születésének 200. évfordulójára emlékezett és emlékeztetett a VI. Szegedi Jogtörténész Konferencia. A SZAB székházban 2013. november 28-án és 29-én tartott szimpóziumon köszöntőjében a programot szervező Homoki-Nagy Mária professzor kiemelte: bármennyit is tudunk a XIX. századról, a reformkorról, mégsem tudjuk, mi mindent csinált, hogyan hatott a magyarországi gondolkodásra Eötvös József. Róla ugyanis jóval kevesebbet beszélnek, mint kortársai közül például Deák Ferencről, Széchenyi Istvánról, Kossuth Lajosról. A jogtörténész professzorasszony az évfordulókhoz kötődő megemlékezések fontosságáról szólva utalt Gángó Gábor tanulmányára, valamint Szegedy-Maszák Mihálynak az Eötvös szellemi örökségét vázoló, az MTA 184. rendes közgyűlésén tartott előadására. Ugyanakkor hangsúlyozta: a reformkori jogász Eötvös József munkásságának elemzése a jogtörténészek kötelessége. Ezzel járulhatnak hozzá ahhoz, hogy Eötvös József tevékenységét kellőképpen méltányolja a jelen is.

 

A „vásárosnaményi báró Eötvös József magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság elnöke, Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja”. E néhány, az internetes szabad enciklopédiában kiemelt adat alapján is gazdag életműből a jogtudós munkásságára koncentrált a szegedi konferencia. A VI. Szegedi Jogtörténész Konferencia elnöke, Ruszoly József professzor köszöntőjében utalt a Szemere Bertalan születésének 175. évfordulóján Miskolcon rendezett ünnepségre, mikor megjegyezte: nem lehetünk feledékenyek, legalább a jubileumokon föl kell idéznünk a nagy elődök példáját, teljesítményét.

 

Jogtortenesz_konferencia
Jogtörténészek idézték föl Eötvös József alakját Szegeden - GALÉRIA


Eötvös József, az önkormányzatvédő centralista című előadásával Stipta István egyetemi tanár 1870 májusáig vitte vissza az időben hallgatóságát. A vármegyék átszervezése körüli viták hangulatát, frontjait fölidézve elemezte Eötvös József beszédeit, cikkeit. Elmondta: Eötvös máig példát mutat abban is, hogy mindig törekedett a fogalmak pontos használatára. Például 1841-es cikksorozatában rögzítette, hogy a vármegyék nem tekinthetőek önkormányzatnak. Az önkormányzatiság két legfontosabb feltétele ugyanis, hogy azoknak, akiket e tárgy érdekel, az intézésében részük legyen; illetve azokon kívül, akiket e tárgy érint, senki ne intézkedhessen. Márpedig a magyar vármegyerendszer akkori állapotát jellemezte, hogy a döntéseket csak a nemesek hozhatták meg.

Értéke Eötvös cikkeinek az is, hogy a hazai közigazgatás állapotát részletesen elemezte – mondta az előadó. E cikkek szolgáltak a Reform című röpirat alapjául. Eötvös fő művét, A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra címűt is idézte Stipta István. A jogtudós ugyanis már akkor és ott hangsúlyozta: az egyéni szabadságot az állami mindenhatósággal szemben csak az önkormányzat védheti meg.

Így igazolta a jogtörténész, hogy Eötvös József aktív politikusként, az 1870-es parlamenti vitában sem mondta föl szabadelvű nézeteit. Stipta István szerint Eötvös nem a központosítás, hanem az önkormányzatiságot védő centralizmus követője volt.

 

A két napon át tartó VI. Szegedi Jogtörténész Konferencián közel húsz előadás hangzott el báró Eötvös József munkásságáról.

Kép és szöveg: Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.