SZTE Info

geotermia_kiemelt

Két termálkör épül Szeged új geotermikus projektjeként

A terveknek megfelelően halad Szeged új geotermikus projektjének megvalósítása. Erről adott pillanatfölvételt 2013. december 17-én a belvárosi, illetve az újszegedi geotermikus kaszkádrendszert építő és későbbiekben üzemeltető Geotermikus Szolgáltató Kft.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Szeged legjelentősebb megújuló energia hasznosítási projektjéről, az összesen 3,2 milliárd forint értékű, két nagy részből álló beruházás megvalósításának kezdetéről 2013 tavaszán adtuk hírt. Az elmúlt 8-9 hónap teljesítményéről 2013. december 17-én 2 sajtótájékoztatón számolt be a kivitelezést végző Geotermikus Szolgáltató Kft.

 

Geotermikus alapú fűtésrendszer épül ki Szeged Megyei Jogú Város, a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont 36 intézménye számára. A projekt részeként egy szegedi és egy újszegedi termálkör látja el a konzorciumi partnerek különböző intézményeit, épületeit.

 

A Szegedi Tudományegyetem Klinikakertben tartott sajtótájékoztatón a belvárosi geotermikus kaszkádrendszer kialakításáról Péter Tamás, a Geotermikus Szolgáltató Kft. ügyvezetője elmondta: Szeged egyetemi és klinikai negyedében a 2 milliárd forintból épülő termálkör része 1 termelő- és 2 visszasajtoló termálkút, 25 intézményi hőközpont és az ezeket összekötő 3500 méter hosszú, föld alá telepített, szigetelt távvezeték.

A kivitelezés az előzetes terveknek megfelelően halad: a 2000 méter mély termelő kút és az első, 1400 méter mély visszasajtoló kút kialakítása már befejeződött, a távvezeték hálózat 2013. október 15-re elkészült – összegzett a szakember.

A kivitelezők nevében elnézést és türelmet kért a környék lakóitól a fúrással együtt járó zaj miatt Busa-Fekete Bertalan, a Hansa Kontakt Kft. fúrási üzletág vezetője. A szakemberek hangsúlyozták: a kész kutak közelében nem lesz zajterhelés.

Az újonnan épült klinikai tömb közelében készülő kút mellett Pinjung Zsolt projektmenedzser elmondta: a vezetékrendszer teljesen elkészült, a hőközpontok 40 százaléka kész. A szivattyúk kiválasztásánál tartanak a szakemberek.

A szegedi termálkör főbb elemeiben ez év végéig elkészül. Az előzetes vizsgálatok eredményei alapján a cég vezetése bízik a próbaüzem sikeres lezárásában.

 

A 2014-es fűtési szezonban a rendszer 25 belvárosi épületben – köztük 12 klinikai, 6 oktatási épületben, 5 kollégiumban, a városi könyvtárban és egy szállodában – váltja majd ki a korábbi földgáz alapú fűtést környezetkímélő, megújuló geotermikus energiával.

 

AZ UNIÓS TÁMOGATÁSSAL SZEGED BELVÁROSÁBAN ÉPÜLŐ, A ZÖMMEL EGYETEMI INTÉZMÉNYEKET FŰTŐ GEOTERMIKUS KASZKÁDRENDSZER kivitelezéséről szóló sajtóközlemény itt olvasható:

 


Geotermia_projekt_galeria
Két termálkör épül Szeged új geotermikus projektjeként - GALÉRIA


*

 

Az újszegedi geotermikus kaszkádrendszer kialakításáról Péter Tamás, a Geotermikus Szolgáltató Kft. ügyvezetője számolt be. Az 1,2 milliárd forintos beruházással épülő termálkör 1 termelő- és 2 visszasajtoló termálkútból, 12 intézményi hőközpontból és az ezeket összekötő közel 3100 méter hosszú, szigetelt, földalatti távvezeték hálózatból áll. A rendszer a város alatt elterülő termál rezervoárokból származó, 2000 méteres mélységből felhozott 90-92 °C-os termálvíz segítségével fűti majd a hálózathoz csatlakozó fogyasztókat.

 

A tervezést végző Kóbor Balázs ( GREENMEN) geotermikus szakértőként elmondta: előre nem látható és nem várt, új helyzeteket is meg kellett oldaniuk a kivitelezőknek.

Újszegeden is a terveknek megfelelően halad a kivitelezés: a távvezeték hálózat jelenleg 90%-os, a hőközpontok és az irányítástechnikai rendszerek pedig 40%-os készültségi szinten vannak. A geotermikus kutak kivitelezése 2014. január közepén kezdődik majd az Újszegedi Kisstadion területén, a termelő termálkút fúrásával. Ezt két további, a rendszer fenntartható működését biztosító ún. visszasajtoló kút létesítése követi. Az ezzel járó zaj miatt a környéken élők türelmét és megértését kéri a kivitelező. A beruházás a tervek szerint jövő év augusztusában zárul.

 

A 2014-es fűtési szezontól kezdve a rendszer 12 újszegedi intézményt – köztük a Városi Sportcsarnokot és Uszodát, az újszegedi gyermekkórházat és MÁV Rendelőt, az SZTE újszegedi intézményeit, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontját, az ÁNTSZ épületét, 1 középiskolát és 3 kollégiumot – lát majd el környezetkímélő, megújuló geotermikus energiával.

 

AZ ÚJSZEGEDI GEOTERMIKUS KASZKÁDRENDSZER KIALAKÍTÁSÁRÓL szóló sajtóközlemény itt olvasható:

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.