SZTE Info

Társasjátékokról és karácsonyi szokásokról szólt az Innovációs Klub estje

A JATE Klub adott otthont 2013. december 9-én az SZTE Innovációs Klub idei utolsó estjének, melyen két érdekes témáról hallhatott a közönség.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az egyik meghívott vendég, Gyöngyösi Gábor a Piatnik Budapest Kft.-től érkezett, és a társasjátékok fejlődését, innovációját mutatta be. A másik előadó, Frauhammer Krisztina az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport néprajzkutatójaként beszélt a karácsonyi szokások alakulásáról, változásáról.

Először Frauhammer Krisztina lépett a képzeletbeli katedrára, és szólt a karácsonnyal kapcsolatos innovációkról. Az első és legjellemzőbb elem természetesen a karácsonyfa. Ez a jelkép Németországból kezdett el terjedni, ahol a 16-17. századtól vannak adatok arra, hogy örökzöld fákat díszítenek fel karácsony ünnepére, hasonlóan a májusfák állításához. Emögött a fa, örökzöld fa, a zöld faág szimbolikus jelentését is látni kell. Az év végi újrakezdésnek, a természet megújulásának, Jézus születésének, így az új életnek kedvelt jelképe. A karácsonyfa-állítás szokása a 19. század közepétől, főleg a nagypolgári családok körében terjedt, de utóbb minden társadalmi réteg átvette a szokást. Ezek az értelmezései mára már háttérbe szorultak, és csak dekorációként tekintünk a feldíszített fenyőre – árulta el a szakember.

Úgy folytatta, a karácsonyi ételválaszték is különböző jelentéssel töltődött fel. Általában a következő évet készítik elő, és szimbolizálják a várt sikereket. A szemes étkek, mint a mák és a lencse a gazdagságot segítették elő, a fokhagyma pedig védelmet nyújtott az elkövetkezendő esztendőre.

Természetesen az ajándékozásról is esett szó. Az előadó elmondta, hogy ez a szokás régóta jelen van az adventi ünnepek körében. Természetes volt, hogy például a betlehemezőket, kántálókat, ostyahordókat megkínálták étellel és itallal. A családon belüli ajándékozás újabb keletű, a karácsonyfa-állításhoz hasonlóan az arisztokrácia gyakorlatából került át köztudatba.

Ezek az új jelenségek egyre inkább kiszorítják a karácsonyt a szakrális kontextusból. Elhalványulnak viszont az adventi időszakot jellemző vallásos szokáselemek. Mára olyan alapvető emberi értékek váltak a karácsony hívószavává, mint a szeretet, család, békesség, ezeket minden ember magáévá tudja tenni, és így tud univerzálissá válni. Ez a jelenség változtatta „piacvezető ünneppé” a karácsonyt. Ezt a folyamatot természetesen több másik történés is befolyásolta. A hagyományos népi kultúrában az esztendő mint kerek időbeli egység – benne a természet szüntelen körforgásával, az évszakok változásával – ritmikus váltakozása és nyomában a vegetáció bontakozása határozta meg az ember napi életét és munkáját, megszabta a gazdasági élet alapvető feltételeit. Erre a gazdasági évre épült rá a Jézus életének eseményeihez igazodó keresztény egyházi év a maga szokásaival, hagyományaival, kultuszaival. E ritmus és rítus azonban szorosan összekapcsolódott: ez határozta meg az ünnepek alkotóelemeit. Napjaink élményközpontú társadalmában már nem mondható el, hogy a vallás, a kereszténység ilyen meghatározó szereppel bírna így az ünnep szakrális elemei veszítettek súlyukból – fejtegette Frauhammer Krisztina. A természet ciklikusságának is kevéssé vagyunk kitéve, illetve talán kevéssé jellemző, hogy ez szabná meg mindennapjaink, tevékenységeink ritmusát, így szinte teljesen eltűntek azok a szokáselemek, amelyek a következő év termékenységét, egészségét, bőségét voltak hivatva biztosítani. Végül pedig a hagyományos közösségek felbomlását, a falvak korábbi zárt horizontjának kitágulását kell említenünk. Ismeretlen, hosszú ideig egzotikus dolgok váltak mindennapivá és bármikor, bárhonnan elérhetővé, ez pedig rendkívül gyors életformaváltással jár, ami magával vonja a hagyományok gyors változását és átalakulását.

A második előadást Gyöngyösi Gábor tartotta, aki minden fontos információt elárult a társasjátékok fejlődéséről, felhasználásáról és fajtáiról. Kiemelte, hogy ezek a játékok nem csak a gyermek korosztály számára készülnek. A könyvhöz hasonlóan ezek a termékek is fogyaszthatóak minden korosztály számára, hiszen az olvasnivalókból is készítenek felnőtteknek és gyerekeknek szóló kiadásokat egyaránt.

Az előadás további részében végigvezette a hallgatóságot a társasjátékfajtákon az egyszerűbbektől (mint a sakk vagy malom) egészen az egész család számára szóló összetett játékokig. A társasjátékok fejlődése során nemcsak a résztvevők száma bővült, de mára már a természetük is megváltozott. Sokáig alapvető stratégia az volt, hogy le kellett győzni a másik játékost. Manapság már kooperatív játékokat is készítenek, melyek lényege az együttműködés és hogy segítsük a másikat, hiszen ez a mi érdekünk is. Természetesen rengeteg fajta népszerű játék létezik ezeken kívül is. A legjellemzőbb kategóriák a kvízjátékok, stratégiai, gazdálkodós vagy a szójátékok.

Az előadó elmondta, hogy a játékok fejlesztésében két irány létezik. Az egyik az amerikai típusú, ahol egy jó témát, kontextust találnak ki, és erre a „világra” épül rá valamiféle mechanizmus. A másik az európainak nevezett irány, ezen a téren elsősorban a németek a kiemelkedők. Itt az a szokás, hogy egy kitalált jól működő mechanizmusra húzzák utólag rá a „köntöst”.

Gyöngyösi Gábor úgy zárta prezentációját, hogy a társasjátékok beszerzésének a legjobb módja, ha ezt társasjátékboltban tesszük. Itt lehetőség van nyugodt körülmények között, asztalhoz leülve kipróbálni a különböző játékokat.

 

Czakó Balázs

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.