SZTE Info
15_eves_bolyai_osztondij_kiemelt

Szegeden ünnepelték a Bolyai-ösztöndíj tizenötödik születésnapját

„Értékteremtés és értékközvetítés” címmel rendezett tudományos ülést november 11-én az MTA SZAB Bolyai János Kutatási Ösztöndíjasok Klubja Klubtanács és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az 1998 óta létező, évente meghirdetett Bolyai János kutatási ösztöndíj jelentős szerepet tölt be a hazai tudományos utánpótlásképzésben, célja kezdetben a 40, majd a 45 év alatti tehetséges kutatók anyagi támogatása. Az ösztöndíj tizenötödik születésnapját konferenciával köszöntötték a TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0035 azonosítószámú, „Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Szegedi Tudományegyetemen” projekt finanszírozásával 2013. november 11-én az MTA Szegedi Akadémia Bizottság székházában.

 

DSC_0642A nagyszabású eseményt a házigazda MTA Szeged Akadémiai Bizottság elnöke, Dékány Imre akadémikus nyitotta meg, aki arról szólt, hogy Szeged, a SZAB és a Szegedi Tudományegyetem számára az egyik legfontosabb kérdés: „honnan jövünk?” Az egyetem az 1920-as évek elején, a trianoni békediktátumot követően Kolozsvárról költözött a Tisza-parti városba. – Kolozsvár pedig a Bolyaiakat jelenti. Az SZTE Bolyai Intézete is kolozsvári gyökerű. Innen is látszik, a név kötelez – mutatott rá az ünnepi rendezvény különleges vonatkozásaira. Ezt követően Klinghammer István akadémikus, felsőoktatásért felelős államtitkár, a Bolyai János kutatási ösztöndíj szakértői kollégiumi elnöke mondott beszédet. Az államtitkár aláhúzta, a harmadik évezred kezdetén komoly paradigmaváltáson megy át a világ: a földre épülő agrártársadalom és a tőkére épülő ipari társadalom korszaka után a tudásra épülő társadalom, a tudásra épülő fejlődés korszaka köszöntött be. „Magyarország legyen nagy abban, amiben egy kis ország lehet” – idézte a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet, majd úgy folytatta: hazánk számára is a tudás, az iparrá alakuló tudás jelenti az esélyt a 21. században. – A politikának látnia kell, minél többet ad a tudásnak, a kutatásnak, az oktatásnak, annál többet kap vissza. Célunk nem lehet más, mint a térség leghatékonyabb oktatási rendszerének megvalósítása. A kormányzatnak éppen ezért akár erőn felül is támogatnia kell az oktatást, a tudásipart – ennek jegyében működik a Bolyai-ösztöndíjrendszer is – szögezte le.

 

Csépe Valéria akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese, a Bolyai János kutatási ösztöndíj elkötelezett támogatója emlékeztetett, a Bolyai-ösztöndíjat 1997/1998-ban a kiválóságra épülő akarat hívta életre, mégpedig Széchenyi István gondolatát követve: „a szellemi kifejlés kibontakoztatására szánt anyagi kifejlés” húzódott meg az Akadémia kezdeményezésére meghozott 1997. őszi kormányrendeletben. Az ösztöndíj azóta közösséget teremtett, melyet a kiválóság elve vezet, s amíg ez az első számú szempont, addig jó úton is halad – húzta alá. Kosztolányi György akadémikus, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) elnöke, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium elnöke úgy fogalmazott, a Bolyai-ösztöndíj átvezet az egyetemi szférából az akadémiai felé. Mint mondta, egy kutató életében talán a fiatalkor a legaktívabb, legproduktívabb időszak, ekkor nyújt támogatást, segítséget az ösztöndíj. Pálfy Péter Pál akadémikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatója, aki két cikluson keresztül töltötte be a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium elnöki tisztjét a Bolyai-rendszer stabilitását emelte ki. Bemutatta viszont, hogy míg kezdetben a beadott és a nyertes pályázatok tekintetében is körülbelül egyharmad-egyharmad-egyharmad részben képviseltették magukat a társadalom-, az élet-, valamint a műszaki és természettudományok, addig 2008-tól fokozatosan eltolódtak az arányok. A beadott pályázatok között jelentős mértékben előretörtek a társadalomtudományok, a másik két terület pedig visszaszorult. A következő évek fontos feladatának nevezte az arányok optimalizálását. A köszöntők sorát Varró András, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese zárta, aki kifejtette, a szegedi universitas rendkívül nagyra értékeli a Bolyai-ösztöndíjat mint a tudomány támogatásának, illetve a fiatal tehetségek Magyarországon tartásának eszközét. Hitet tett a tudomány hosszú távú, kormányokon átívelő, kiszámítható finanszírozása mellett. Annak a véleményének is hangot adott, hogy magas szinten művelt társadalomtudományok nélkül nincs tudásalapú társadalom, így a maga részéről – árulta el – örül neki, hogy erről a területről is sokan pályáznak Bolyai-ösztöndíjra.

 

csepe valeriaAz ünnepi program délelőtti része a plenáris üléssel folytatódott. Előadást tartott Erdei Anna akadémikus, az ELTE Immunológiai Tanszék vezetője, aki bemutatta, milyen érdemeket szerzett az ösztöndíj útnak indításában, fejlesztésében Gergely János, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium első, 1998–2007 között elnöke. Csépe Valéria akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese azt elemezte, a bírálók részéről milyen szakmai és emberi felelősséggel jár a pályázatok értékelése. Ő is rámutatott, 2008 és 2013 között a nyertesek körében visszaszorultak a természettudományi, így a matematikai, kémiai, és a műszaki területet képviselők. Elárulta, az ösztöndíj fő céljaként annak idején azt jelölték meg, hogy a nyertesek felkészüljenek az akadémiai doktori fokozat megszerzésére. Teljesültek-e a célok? – tette fel a kérdést. Kicsit önkritikusan nemmel felelt erre, mondván, a Bolyai-ösztöndíjasok csak mintegy 10 százaléka szerzett eddig akadémiai doktori fokozatot. A legjobb arányban egyébként a matematika, fizika, a biológia, a kémia, a műszaki és az orvostudományok terén kutatók tettek eleget e követelménynek (rosszabb a helyzet a társadalomtudósok, bölcsészek esetében). Az MTA és az egyetemek kapcsolatának megerősítésében sem elsősorban a Bolyai-ösztöndíj játszik szerepet, ennek alapja a kiválóság. Ugyanakkor – folytatta – ha azt vizsgáljuk, a bírálók és a nyertesek megfeleltek-e a kiválósági szempontnak, egyértelműen igennel tudunk válaszolni, hiszen a korábbi ösztöndíjasok közül rengetegen lettek intézményvezetők, Lendület-nyertesek, támogatott kutatócsoport-vezetők vagy akár az MTA tagjai is. Kosztolányi György akadémikus követezett utána: az MTA PAB elnöke, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium elnöke előadásában a Pécsi Akadémiai Bizottságon havonta megrendezett bolyais délutánok előadás-sorozatának tapasztalatait tárta a nyilvánosság elé. Ő egy újabb szempontra is rávilágított: a Bolyai-ösztöndíjnak a tudományos generációk egymásra találását, a nevelést is segítenie kell(ene), s ebben szerinte akadnak hiányosságok.

 

Krisztin Tibor akadémikus, az SZTE Bolyai Intézet tanszékcsoport-vezetője Bolyai János és a Bolyaiak jelentőségéről, illetve intézetének történetéről, legkiválóbb alakjairól, legnagyobb eredményeiről beszélt. Érdekességként említette, a ma „a geometria Kopernikuszaként” számon tartott Bolyai János eredményeit csak jelentős késéssel ismerte fel a szakma, akkor is először a külföldi tudományosság, s csak azt követően a magyar. Menyhárd Attila, az ELTE ÁJTK Polgári Jogi Tanszékének vezetője a jogalkotás és a jogalkalmazás témakörét, fogalomrendszerét járta körül. Szigeti Gyula, az MTA Doktori Tanács Titkárságának vezetője Pálfy Péter Pálhoz és Csépe Valériához kapcsolódva a számok tükrében vizsgálta a Bolyai-ösztöndíjat. Ő is elmondta, a Bolyai-ösztöndíjasok körülbelül 10 százaléka lett az MTA doktora (hozzávetőlegesen 2600 főből 251), ám már akad közöttük 11 akadémikus is. A 10 százalékot ugyanakkor nem tekinti kevésnek annak tükrében, hogy még csak 15 éve létezik az ösztöndíj, s annak megszerzésétől kezdve ideális esetben 7-9 év alatt lehet elérkezni az említett fokozatig. Ha a 2005 előtti bolyaisokat tekintjük, közülük 15 százaléknak van már meg az MTA doktora cím (az 1998-as ösztöndíjasok közül 27, az 1999-esek közül 20 százaléknak). Kijelentette: ennek tükrében az ösztöndíj egyértelműen elérte célját. További számokat is sorolt ennek alátámasztására: 2011 óta folyamatosan 40-50 százalék körül mozog a Bolyai-ösztöndíjasok aránya a friss akadémiai doktorok között. Különböző megközelítésből vizsgálva igazolta, hogy a társadalomtudományokkal foglalkozóknak mindössze 7-8, míg az élettudományok és a műszaki tudományok művelőinek átlagosan 14-15 év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy megcélozzák a Bolyai-ösztöndíjat. Azt mondta: ennek okát érdemes lenn tudományterületenként külön is megvizsgálni. Saját kutatói útjával mutatta be a Bolyai-ösztöndíj hasznát Keserű György. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgatója A fehérjeszimulációktól a gyógyszerkutatásig és tovább című előadásában elmondta: alma materében, a Budapesti Műszaki Egyetemen még vegyészmérnök hallgatóként megtapasztalhatta, hogy a kutatás és az alkalmazás, a felfedezés és a fejlesztés összefügg. Abban az időszakban tanulta meg azt is, hogy a kutató három alapkérdése: „Hogy néz ki?”, „Hogyan működik?”, „Mire jó?”. Vázolta: a természetes anyagok kémiájával kezdett foglalkozni, majd – a Magyary és a Bolyai-ösztöndíjnak köszönhetően – eljutott a gyógyszertervezésig, a gyógyszerkémiáig, a központi idegrendszer farmakológiájáig. Alkalma nyílt az akadémiai szféra mellett az ipar szempontjait is közelről megismerni. A Bolyai-ösztöndíj előnyének nevezte, hogy nem kényszerült választania az alap- vagy alkalmazott kutatás között, aktív szereplője maradhatott az akadémiai közösségnek. De azt is e támogatásnak köszönheti, hogy megerősödött a felfedező kutatásokba vetett hite.  

 
Bolyai_osztondi_galeria
Szegeden ünnepelték a Bolyai-ösztöndíj tizenötödik születésnapját - GALÉRIA

 

A tudományos kutatás társadalomra gyakorolt hatásáról szól a Magyar Tudomány Ünnepének idei rendezvény-sorozata – emlékeztetett zárszavában Görög Márta. A jubileumi programot szervező MTA SZAB Bolyai Ösztöndíjasok Klubja Klubtanács titkára szerint az Európai Unió stratégiai célkitűzései között szerepel, hogy a szellemi tevékenység eredménye minél gyorsabban a versenypiacra kerüljön. E tudáshasznosítás kettős párbeszédet feltételez: a tudomány és a gazdaság együttműködésén túl a tudományterületek kooperációjára is szükség van. Szerinte ez utóbbi párbeszéd egyik terepe a Bolyai-ösztöndíjasok klubja.

 

Délután három fő tudományterületre osztva zajlottak szekcióülések. A Humán- és társadalomtudományok szekció elnöke Görög Márta, az MTA SZAB Bolyai Ösztöndíjasok Klubja Klubtanács titkára, az Élettudományok szekció elnöke Széll Márta, az MTA SZAB Bolyai Ösztöndíjasok Klubja Klubtanács tagja, a Matematika és természettudományok szekció elnöke pedig Török Zsolt, az MTA SZAB Bolyai Ösztöndíjasok Klubja Klubtanács tagja volt.

 

SZTEinfo

Fotók: Ü-K. L.



uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *