SZTE Info
15_eves_bolyai_osztondij_kiemelt

Szegeden ünnepelték a Bolyai-ösztöndíj tizenötödik születésnapját

„Értékteremtés és értékközvetítés” címmel rendezett tudományos ülést november 11-én az MTA SZAB Bolyai János Kutatási Ösztöndíjasok Klubja Klubtanács és az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az 1998 óta létező, évente meghirdetett Bolyai János kutatási ösztöndíj jelentős szerepet tölt be a hazai tudományos utánpótlásképzésben, célja kezdetben a 40, majd a 45 év alatti tehetséges kutatók anyagi támogatása. Az ösztöndíj tizenötödik születésnapját konferenciával köszöntötték a TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0035 azonosítószámú, „Tudományos eredmények elismerése és disszeminációja a Szegedi Tudományegyetemen” projekt finanszírozásával 2013. november 11-én az MTA Szegedi Akadémia Bizottság székházában.

 

DSC_0642A nagyszabású eseményt a házigazda MTA Szeged Akadémiai Bizottság elnöke, Dékány Imre akadémikus nyitotta meg, aki arról szólt, hogy Szeged, a SZAB és a Szegedi Tudományegyetem számára az egyik legfontosabb kérdés: „honnan jövünk?” Az egyetem az 1920-as évek elején, a trianoni békediktátumot követően Kolozsvárról költözött a Tisza-parti városba. – Kolozsvár pedig a Bolyaiakat jelenti. Az SZTE Bolyai Intézete is kolozsvári gyökerű. Innen is látszik, a név kötelez – mutatott rá az ünnepi rendezvény különleges vonatkozásaira. Ezt követően Klinghammer István akadémikus, felsőoktatásért felelős államtitkár, a Bolyai János kutatási ösztöndíj szakértői kollégiumi elnöke mondott beszédet. Az államtitkár aláhúzta, a harmadik évezred kezdetén komoly paradigmaváltáson megy át a világ: a földre épülő agrártársadalom és a tőkére épülő ipari társadalom korszaka után a tudásra épülő társadalom, a tudásra épülő fejlődés korszaka köszöntött be. „Magyarország legyen nagy abban, amiben egy kis ország lehet” – idézte a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertet, majd úgy folytatta: hazánk számára is a tudás, az iparrá alakuló tudás jelenti az esélyt a 21. században. – A politikának látnia kell, minél többet ad a tudásnak, a kutatásnak, az oktatásnak, annál többet kap vissza. Célunk nem lehet más, mint a térség leghatékonyabb oktatási rendszerének megvalósítása. A kormányzatnak éppen ezért akár erőn felül is támogatnia kell az oktatást, a tudásipart – ennek jegyében működik a Bolyai-ösztöndíjrendszer is – szögezte le.

 

Csépe Valéria akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese, a Bolyai János kutatási ösztöndíj elkötelezett támogatója emlékeztetett, a Bolyai-ösztöndíjat 1997/1998-ban a kiválóságra épülő akarat hívta életre, mégpedig Széchenyi István gondolatát követve: „a szellemi kifejlés kibontakoztatására szánt anyagi kifejlés” húzódott meg az Akadémia kezdeményezésére meghozott 1997. őszi kormányrendeletben. Az ösztöndíj azóta közösséget teremtett, melyet a kiválóság elve vezet, s amíg ez az első számú szempont, addig jó úton is halad – húzta alá. Kosztolányi György akadémikus, az MTA Pécsi Akadémiai Bizottság (PAB) elnöke, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium elnöke úgy fogalmazott, a Bolyai-ösztöndíj átvezet az egyetemi szférából az akadémiai felé. Mint mondta, egy kutató életében talán a fiatalkor a legaktívabb, legproduktívabb időszak, ekkor nyújt támogatást, segítséget az ösztöndíj. Pálfy Péter Pál akadémikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet igazgatója, aki két cikluson keresztül töltötte be a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium elnöki tisztjét a Bolyai-rendszer stabilitását emelte ki. Bemutatta viszont, hogy míg kezdetben a beadott és a nyertes pályázatok tekintetében is körülbelül egyharmad-egyharmad-egyharmad részben képviseltették magukat a társadalom-, az élet-, valamint a műszaki és természettudományok, addig 2008-tól fokozatosan eltolódtak az arányok. A beadott pályázatok között jelentős mértékben előretörtek a társadalomtudományok, a másik két terület pedig visszaszorult. A következő évek fontos feladatának nevezte az arányok optimalizálását. A köszöntők sorát Varró András, az SZTE tudományos és innovációs rektorhelyettese zárta, aki kifejtette, a szegedi universitas rendkívül nagyra értékeli a Bolyai-ösztöndíjat mint a tudomány támogatásának, illetve a fiatal tehetségek Magyarországon tartásának eszközét. Hitet tett a tudomány hosszú távú, kormányokon átívelő, kiszámítható finanszírozása mellett. Annak a véleményének is hangot adott, hogy magas szinten művelt társadalomtudományok nélkül nincs tudásalapú társadalom, így a maga részéről – árulta el – örül neki, hogy erről a területről is sokan pályáznak Bolyai-ösztöndíjra.

 

csepe valeriaAz ünnepi program délelőtti része a plenáris üléssel folytatódott. Előadást tartott Erdei Anna akadémikus, az ELTE Immunológiai Tanszék vezetője, aki bemutatta, milyen érdemeket szerzett az ösztöndíj útnak indításában, fejlesztésében Gergely János, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium első, 1998–2007 között elnöke. Csépe Valéria akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese azt elemezte, a bírálók részéről milyen szakmai és emberi felelősséggel jár a pályázatok értékelése. Ő is rámutatott, 2008 és 2013 között a nyertesek körében visszaszorultak a természettudományi, így a matematikai, kémiai, és a műszaki területet képviselők. Elárulta, az ösztöndíj fő céljaként annak idején azt jelölték meg, hogy a nyertesek felkészüljenek az akadémiai doktori fokozat megszerzésére. Teljesültek-e a célok? – tette fel a kérdést. Kicsit önkritikusan nemmel felelt erre, mondván, a Bolyai-ösztöndíjasok csak mintegy 10 százaléka szerzett eddig akadémiai doktori fokozatot. A legjobb arányban egyébként a matematika, fizika, a biológia, a kémia, a műszaki és az orvostudományok terén kutatók tettek eleget e követelménynek (rosszabb a helyzet a társadalomtudósok, bölcsészek esetében). Az MTA és az egyetemek kapcsolatának megerősítésében sem elsősorban a Bolyai-ösztöndíj játszik szerepet, ennek alapja a kiválóság. Ugyanakkor – folytatta – ha azt vizsgáljuk, a bírálók és a nyertesek megfeleltek-e a kiválósági szempontnak, egyértelműen igennel tudunk válaszolni, hiszen a korábbi ösztöndíjasok közül rengetegen lettek intézményvezetők, Lendület-nyertesek, támogatott kutatócsoport-vezetők vagy akár az MTA tagjai is. Kosztolányi György akadémikus követezett utána: az MTA PAB elnöke, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratórium elnöke előadásában a Pécsi Akadémiai Bizottságon havonta megrendezett bolyais délutánok előadás-sorozatának tapasztalatait tárta a nyilvánosság elé. Ő egy újabb szempontra is rávilágított: a Bolyai-ösztöndíjnak a tudományos generációk egymásra találását, a nevelést is segítenie kell(ene), s ebben szerinte akadnak hiányosságok.

 

Krisztin Tibor akadémikus, az SZTE Bolyai Intézet tanszékcsoport-vezetője Bolyai János és a Bolyaiak jelentőségéről, illetve intézetének történetéről, legkiválóbb alakjairól, legnagyobb eredményeiről beszélt. Érdekességként említette, a ma „a geometria Kopernikuszaként” számon tartott Bolyai János eredményeit csak jelentős késéssel ismerte fel a szakma, akkor is először a külföldi tudományosság, s csak azt követően a magyar. Menyhárd Attila, az ELTE ÁJTK Polgári Jogi Tanszékének vezetője a jogalkotás és a jogalkalmazás témakörét, fogalomrendszerét járta körül. Szigeti Gyula, az MTA Doktori Tanács Titkárságának vezetője Pálfy Péter Pálhoz és Csépe Valériához kapcsolódva a számok tükrében vizsgálta a Bolyai-ösztöndíjat. Ő is elmondta, a Bolyai-ösztöndíjasok körülbelül 10 százaléka lett az MTA doktora (hozzávetőlegesen 2600 főből 251), ám már akad közöttük 11 akadémikus is. A 10 százalékot ugyanakkor nem tekinti kevésnek annak tükrében, hogy még csak 15 éve létezik az ösztöndíj, s annak megszerzésétől kezdve ideális esetben 7-9 év alatt lehet elérkezni az említett fokozatig. Ha a 2005 előtti bolyaisokat tekintjük, közülük 15 százaléknak van már meg az MTA doktora cím (az 1998-as ösztöndíjasok közül 27, az 1999-esek közül 20 százaléknak). Kijelentette: ennek tükrében az ösztöndíj egyértelműen elérte célját. További számokat is sorolt ennek alátámasztására: 2011 óta folyamatosan 40-50 százalék körül mozog a Bolyai-ösztöndíjasok aránya a friss akadémiai doktorok között. Különböző megközelítésből vizsgálva igazolta, hogy a társadalomtudományokkal foglalkozóknak mindössze 7-8, míg az élettudományok és a műszaki tudományok művelőinek átlagosan 14-15 év áll rendelkezésükre ahhoz, hogy megcélozzák a Bolyai-ösztöndíjat. Azt mondta: ennek okát érdemes lenn tudományterületenként külön is megvizsgálni. Saját kutatói útjával mutatta be a Bolyai-ösztöndíj hasznát Keserű György. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont főigazgatója A fehérjeszimulációktól a gyógyszerkutatásig és tovább című előadásában elmondta: alma materében, a Budapesti Műszaki Egyetemen még vegyészmérnök hallgatóként megtapasztalhatta, hogy a kutatás és az alkalmazás, a felfedezés és a fejlesztés összefügg. Abban az időszakban tanulta meg azt is, hogy a kutató három alapkérdése: „Hogy néz ki?”, „Hogyan működik?”, „Mire jó?”. Vázolta: a természetes anyagok kémiájával kezdett foglalkozni, majd – a Magyary és a Bolyai-ösztöndíjnak köszönhetően – eljutott a gyógyszertervezésig, a gyógyszerkémiáig, a központi idegrendszer farmakológiájáig. Alkalma nyílt az akadémiai szféra mellett az ipar szempontjait is közelről megismerni. A Bolyai-ösztöndíj előnyének nevezte, hogy nem kényszerült választania az alap- vagy alkalmazott kutatás között, aktív szereplője maradhatott az akadémiai közösségnek. De azt is e támogatásnak köszönheti, hogy megerősödött a felfedező kutatásokba vetett hite.  

 
Bolyai_osztondi_galeria
Szegeden ünnepelték a Bolyai-ösztöndíj tizenötödik születésnapját - GALÉRIA

 

A tudományos kutatás társadalomra gyakorolt hatásáról szól a Magyar Tudomány Ünnepének idei rendezvény-sorozata – emlékeztetett zárszavában Görög Márta. A jubileumi programot szervező MTA SZAB Bolyai Ösztöndíjasok Klubja Klubtanács titkára szerint az Európai Unió stratégiai célkitűzései között szerepel, hogy a szellemi tevékenység eredménye minél gyorsabban a versenypiacra kerüljön. E tudáshasznosítás kettős párbeszédet feltételez: a tudomány és a gazdaság együttműködésén túl a tudományterületek kooperációjára is szükség van. Szerinte ez utóbbi párbeszéd egyik terepe a Bolyai-ösztöndíjasok klubja.

 

Délután három fő tudományterületre osztva zajlottak szekcióülések. A Humán- és társadalomtudományok szekció elnöke Görög Márta, az MTA SZAB Bolyai Ösztöndíjasok Klubja Klubtanács titkára, az Élettudományok szekció elnöke Széll Márta, az MTA SZAB Bolyai Ösztöndíjasok Klubja Klubtanács tagja, a Matematika és természettudományok szekció elnöke pedig Török Zsolt, az MTA SZAB Bolyai Ösztöndíjasok Klubja Klubtanács tagja volt.

 

SZTEinfo

Fotók: Ü-K. L.



uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.