SZTE Info

Tények és tévhitek – atomenergiáról a Szegedi Tudományegyetemen

– Milyen lehetőségeket kínálnak egy Szegeden végzett kutató számára? – többek között erről is kérdeztük Szergej Alekszandrovics Bojarkint, a Roszatom beruházási igazgatóságának programigazgatóját, aki előadást tartott a közelmúltban a Szegedi Tudományegyetemen.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A világ atomenergetikai iparának meghatározó szereplője, a Roszatom állami konszern képviseletében Szergej Alekszandrovics Bojarkin, az orosz nagyvállalat beruházási igazgatóságának programigazgatója tartott előadást az Atomenergia Info és az SZTE Fizikus Tanszékcsoport szervezésében október 30-án, a Dóm téri Budó Ágoston-előadóteremben. „A világ atomenergetikai iparának helyzete Fukusima után, az orosz atomenergetikai ipar lehetőségei, fejlesztési tervei, új technológiák és megoldások” című háromórás előadás egyik fő mondanivalója az volt, hogy a fukusimai erőműben lejátszódott események gyakorlatilag teljes mértékben a rossz emberi döntések miatt következtek be, és nem jelentik általánosságban az atomerőművek technológiájának biztonsági csődjét.

 

 

Nukleáris katasztrófa Fukusimában

 

IMG_0995Közismert: a 2011. március 11-én bekövetkezett földrengés és szökőár súlyos nukleáris üzemzavarokat és balesetek sorozatát indította el az erőműben. A földrengést követő napokban a helyzet gyors ütemben fokozódott: három reaktorban teljes zónaolvadás történt, négy reaktorblokk szerkezetileg károsodott. Az erőműből nagy mennyiségben kijutott radioaktív anyagok több tíz kilométeres sugarú körben szennyezték be a környezetet. Később a katasztrófa fő okaként egyértelműen az emberi felelőtlenséget jelölték meg – vagyis ember okozta katasztrófának minősítették a fukusimai balesetet. Személyi mulasztásra azóta is volt példa az erőműben: októberben 430 liter radioaktív folyadék szivárgott el, miután a Tepco dolgozói véletlenül túltöltöttek egy tározót. De a közelmúltban üzemzavar is volt a létesítményben: az egyik megrongálódott reaktor hűtése állt le, feltehetően szintén egy dolgozó gondatlansága miatt. A személyi mulasztásokra hívta fel a figyelmet előadásában Szergej Alekszandrovics Bojarkin is, aki részletesen bemutatta a Roszatom tevékenységét. Előadásában kitért arra is, miért járna jól Magyarország, ha a paksi atomerőmű két új reaktorblokkját a Roszatommal építtetné meg. Az igazgatót az előadás után arról kérdeztünk, miért tartotta fontosnak, hogy mindezt elmondja a szegedi hallgatóság előtt.

 

 

Mítoszok és tévhitek

 

– Számtalan előadást tartok a világ különböző tájain, de Oroszországban a Moszkvai Fizikai Intézetben is. A célom, hogy bemutassam az orosz atomenergetikai technológiát. Fontosnak tartom a pontos tájékoztatást, hiszen gyakran még azok sem ismerik teljes mértékben az ágazat egészére vonatkozó információkat, akik az atomenergetikai iparban dolgoznak. A sajtóban megjelent cikkekben nagyon sok a tévedés, csúsztatás. Fukusimával kapcsolatban például kevesen tudják, hogy a balesetben az erőmű területén senki sem halt meg. A 20 ezer áldozat közvetlenül a cunami miatt vesztette életét, nem pedig az erőműben bekövetkezett események miatt. Ha megkérdeznénk arról az embereket, hogy a csernobili balesetben hányan haltak meg, rávágnák, hogy tízezrek. Az igazság az, hogy Csernobilban kimondottan a sugárzás következtében 28 ember vesztette életét. A közvélemény szerint tízezreket érintenek a rákos megbetegedések a környéken, a valóság: 130 olyan esetről tudnak, ahol egyértelműen összefüggésbe hozható a balesettel a betegség megjelenése. Az előadásaim célja, hogy eloszlassam az atomenergetikával kapcsolatban kialakult mítoszokat, tévhiteket, és objektív képet adjak a valóságról magyarázta Szergej Alekszandrovics Bojarkin, akit arról is kérdeztünk, milyen lehetőségeket kínál a Roszatom a magyar egyetemistáknak, illetve a friss diplomás kutatóknak.

 

 

Kétezer vietnami szakembert képeznek

 

– Amikor megállapodást kötünk egy új erőmű építéséről, a megállapodásba foglaljuk azt is, hogy részt veszünk azoknak a szakembereknek a képzésében, akik később ezeket az erőműveket építik. Egész biztos, hogyha sor kerülne a paksi bővítésre, akkor magyar szakembereket is képeznénk. Jelenleg például Vietnamban építünk atomerőművet, ezért 150 hallgatót fogadtunk az országból a közelmúltban. Jelenleg 450 vietnami szakembert képzünk Oroszországban. Nemcsak a képzés teljes költségét állja az orosz állam, hanem a lakhatásukat is finanszírozzuk, és ösztöndíjat is biztosítunk a számukra. Mire felépül az erőmű, 2 ezer vietnami szakembert képzünk ki az üzemeltetésére. Amennyiben elnyerjük a magyar megbízatást, itt is nyitunk egy központot, amely számos új munkahelyet teremthet. Ezenkívül pedig a magyar szakemberképzést is nagy erőkkel támogatnánk – summázta az igazgató.

 

Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *