SZTE Info

Életutam: Boda Domokos harmincéves szolgálata az egészségügy területén

Életutam címmel önéletrajzi könyvet adott ki Boda Domokos professzor, az SZTE gyermekklinikájának korábbi tanszékvezetője. A kötetet október 9-én mutatták be a SZAB-székházban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

boda domokosBoda Domokos 1921-ben született a ma Szlovákiában található Alistálban. 1944-ben kapott orvosi diplomát, majd 1963-ban kinevezték tanszékvezető egyetemi tanárrá a Szegedi Orvostudományi Egyetem gyermekklinikájára, s ezt a pozíciót egészen 1991. június 30-i nyugdíjazásáig töltötte be. 1991-ben Széchenyi-díjjal tüntették ki, emeritálták, azóta a professor emeritusok aktív életét éli, kutat, könyveket ír. Kutatási területei: folyadék- és elektrolit-anyagcsere, légzési zavarok patológiája, újszülöttkori adaptációs zavarok, heveny anyagcserezavarok, hyperurikaemiák patológiája. Mind a hazai, mind a nemzetközi tudományos közéletben jelentős szerepet töltött és tölt be az iskolateremtő professzor. Ezért legújabb életrajzi könyvében, mely az „Életutam” címet kapta, kutatói, tanszékvezetői pályafutására koncentrált az író.

 

Az október 9-én délután igen sokan gyűltek össze a SZAB-székház első emeleti üléstermében, hogy részt vegyenek Boda Domokos könyvbemutatóján. Az eseményt Kovács László professor emeritus nyitotta meg, röviden méltatva a könyvet, amely egyaránt tartalmaz információt a szerző kutatási tevékenységéről a szakolvasóknak, illetve mulatságos eseményeket a hétköznapi olvasó számára. Ezt követően rövid betekintést nyújtott a tíz fejezetből álló, és számos alcímet felsorakoztató könyv tartalmából. Beszélt azokról a nehézségekről, amivel Boda Domokosnak szembe kellett néznie, de az általa elért eredményekről, sikerekről és innovációkról szintúgy említést tett.

 

Ezt követően az író vette át a szót. Köszönetet mondott munkatársainak, professzortársainak és diákjainak egyaránt. Állítása szerint az életében a hit és a vallásosság hatalmas szerepet játszott. – Nem az számít, hogy mit, hanem hogy hogyan értem el – utalt szerényen a sokat hangoztatott sikereire. Hozzátette, nála a tudományos tevékenység és a szakemberek nevelése összefonódik. Megemlítendő, hogy pályafutása alatt közel 4-5 ezer diákot tanított. A bemutató végén Boda Domokos dedikálta a jelenlévők között könyveit.

 

Boda_Domokos_konyvbemutato_galeria
A könyvbemutatón készült képgaléria itt megtekinthető

Azok, akik szívesen olvasnának a professzor életéről, keressék fel az alábbi oldalt, ahol a könyvből kimaradt történetek is megtalálhatóak: http://eletutam.hu/


 

Őszi Tamás


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.