SZTE Info

Élhető jövőről ötleteltek az egyetemisták

Az SZTE TIK-be látogatott a City 2.0! Október 9-én a városi lét kihívásairól, a megoldásokról, élhető és fenntartható jövőről hallhattak újszerű vagy érdekes megközelítésű gondolatokat a rendezvényen résztvevők.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

siemensA Siemes cég szervezésében szeptember 20-án New York adott otthont a TED City 2.0 rendezvénynek, mely a városi lét kihívásairól és a megoldásokról vonultatott fel újszerű vagy érdekes megközelítésű gondolatokat. Világszerte 300 város kapcsolódott az eseményhez, köztük Budapest, illetve Szeged is. A TED City 2.0 projektje keretében „városújítók” osztják meg gondolataikat az élhető jövőről, városi polgárok, egyetemi oktatók és hallgatók, vállalkozók, mérnökök, designerek, társadalomtudósok vázolják fel innovatív elképzeléseiket a fenntartható életről. A szegedi eseményre ellátogatók a Siemens teljes portfóliójával is találkozhattak.

 

– A Szegedi Tudományegyetem az első, amelyik nem műszaki profilú intézményként vesz részt a programban – mondta el a megnyitón Varró András, a Szegedi Tudományegyetem tudományos és innovációs rektorhelyettese, aki az egyetem innovációcentrikusságát hangsúlyozta. Három újító mérföldkövet nevezett meg Szeged tudományos életében: az első Trianon után Klebelsberg Kuno tevékenysége, a második az SZBK idetelepülése a hetvenes években, a harmadik pedig jelenleg is tart: az ELI kutatóközpont kiépítése, mely beláthatatlan tudományos áttörések melegágya lehet a későbbiekben.

 

– A jövőt formálni kell, nem csak várni, hogy megtörténjen – hangsúlyozta Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója, aki ezt elsősorban a fiatalok feladatának tekinti, hiszen ők lesznek azok, akik majd megélik a változásokat. Megtudtuk: a mamutcég 192 országban van jelen, 370 ezer munkavállalót foglalkoztat. Budapestre a Siemens hozta 126 évvel ezelőtt az első villamost és a kisföldalatti építése is a cég nevéhez fűződik.

 

Siemens_galeria
Élhető jövőről ötleteltek az egyetemisták - GALÉRIA


Szeged önkormányzatát Nagy Sándor képviselte a rendezvényen. A városüzemeltetési és fejlesztési bizottság alelnöke elmondta: Szegednek szüksége van a megújulásra. Nyitottak az újdonságokra, az innovatív technológiákra, termékekre, gondolatokra, melyek érkezhetnek akár az egyetemistáktól is.

 

A programon bárki előadhatta újító szellemű ötletét. A legjobbakat ajándékokkal jutalmazták.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.