SZTE Info

Gyakorlóiskolai szakemberek tanácskoztak Szegeden

Az érintettek arra keresték a választ, hogyan lehet a leghatékonyabban tanítani. Az SZTE rektora szerint elsőként a közvélemény eltorzult képét kell megváltoztatni, bebizonyítva az oktatás társadalmi hasznát.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

gyakorlóiskolaOktóber 3-ától 5-éig a Szegedi Tudományegyetem adhatott otthont a Gyakorlóiskolák igazgatói konferenciájának és a Vezetőtanítók és -tanárok VIII. országos módszertani konferenciájának. A háromnapos rangos programsorozatot a Gyakorlóiskolák Iskolaszövetsége, valamint az SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája, Napközi Otthonos Óvodája, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolája, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium és az SZTE Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola szervezte.

 

Olyan oktatási alapkérdések, mint a Mit?, Kinek? és a Hogyan tanítsunk? merültek fel a Vezetőtanítók és -tanárok VIII. országos módszertani konferenciájának október 4-i, az SZTE Rektori Hivatal épületében tartott plenáris ülésén. Bácsi János, a Gyakorlóiskolák Iskolaszövetség elnöke megnyitóbeszédében azt mondta, az oktatáspolitika ezek közül kettőt már megválaszolt helyettük azzal, hogy percre pontos tanmenetet írt elő, és 16 éves korra csökkentette a tankötelezettséget. Az egyik azonban továbbra is a levegőben lóg, mégpedig a „Hogyan?”.

 

Szabó Gábor: Túlképzés helyett alulképzettség

Erre a felvetésre próbálta megtalálni a választ Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. A Kihívások a társadalomban, innovatív válaszok az iskolákban című plenáris előadás felvezetéseként az akadémikus azt mondta, megfejtéssel ugyan nem tud szolgálni, viszont felvázolja azokat a kihívásokat, melyekkel nemcsak a közoktatásnak, hanem a felsőoktatásnak is nap mint nap meg kell küzdenie. A rektor szerint elsősorban a közvélemény eltorzult képét kell megváltoztatni, és bebizonyítani a polgároknak, hogy mennyi társadalmi haszonnal jár egy diploma. – Az adófizetőknek jó biznisz az oktatásba invesztálni, hiszen nagyobb létszámú munkaerővel nőnek az adóbevételek, csökken a munkanélküliség, nem mellesleg pedig kevesebbet kell költeni szociális segélyezésre. Számos mítosz és hamis állítás kering manapság a felsőoktatásról, mint például a diplomás tömegképzés. Pedig a statisztikák azt bizonyítják, hogy hazánkban mindössze 22 százalékra rúg a diplomások aránya, míg az Európai Unió államiban ez összesen 30 százalék, az USA-ban pedig 50 százalék. Tehát nem túlképzésről, sokkal inkább alulképzettségről lehet beszélni. Az oktatáspolitikának ezért meg kell értenie, hogy ameddig nem zárkózik fel a humánerőforrás-bázis, addig a beruházásokért sem kapkodnak a cégek – szögezte le Szabó Gábor.

 

Gyakorloiskola
Gyakorlóiskolai szakemberek tanácskoztak Szegeden - GALÉRIA

 

Az akadémikus saját oktatói tapasztalati alapján úgy véli, alapvető probléma a magyar közoktatásban a funkcionális analfabetizmus, vagyis, hogy a diákok úgy állnak fel az iskolapadból, hogy képtelenek értelmezni az olvasott szöveget, esetleg csak a tananyag kulcsszavait ragadják ki, és magolják be. A rossz tartalmakkal oktatás pedig kárt okoz a felfogásban, mivel a társadalom tagjai döntésképtelenek húsba vágó kérdésekben, a rektor szerint ezen kell mielőbb változtatni.

 

Többletfigyelem a tehetséggondozásra, adminisztrációs nehézségekkel

A szakmai seregszemlén tíz szekcióban (magyar nyelv és irodalom; idegen nyelvek; matematika; ember és társadalom; ember és természet; földünk és környezetünk; művészetek; könyvtár, informatika; pedagógia; testnevelés, sport, napközi) nyolcvanhat előadás hangzott el. A szervezők azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a résztvevők ötleteket adjanak egymásnak és minden olyan pedagógusnak, aki mer nyitott és fogékony lenni az új módszerekre, s szeretné tudni, a megváltozott körülmények között hogyan lehet a leghatékonyabban tanítani.

 

BC5K5464_sztAz eseményhez kötődően sajtótájékoztatón mutatták be a Nemzeti Tehetség Programot, s beszéltek a tehetséggondozás új típusú támogatásáról. A 2008-ben életre hívott, húsz évre szóló stratégia keretében a 2013-ban és 2014-ben rendelkezésre álló 4 milliárd forintos keretből több ezer gyerek számára nyílik meg a lehetőség arra, hogy tehetségsegítő programokban vegyen részt. A cél, hogy hazai és uniós pályázati források bevonása révén az iskolai tanterveken túlmutató oktatási, fejlesztési programok valósulhassanak meg. Ennek kapcsán Dobi János, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium igazgatója örömét fejezte ki, hogy végre többletfigyelem jut a tehetséggondozásra, hiszen legyen az bár az iskolai feladatok része, mégis az átlagoshoz képest más típusú munkát kíván meg a pedagógusoktól. Felhívta a figyelmet, szerencsés lenne, ha a pályázatok mellett vagy helyett az intézmények költségvetésében külön is biztosítanának forrásokat erre a kiemelt célra, hiszen az adminisztráció komoly nehézséget jelent az iskoláknak és a pedagógusoknak is.

 

A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének elnöke, Bajor Péter arról beszélt, hogy a magyar állampolgárok negyedik éve ajánlhatják fel személyi jövedelemadójuk kiemelt egy százalékát a Nemzeti Tehetség Program, illetve a Nemzeti Tehetség Alap céljaira. Tavaly 350 ezren éltek ezzel a lehetőséggel, így a következő másfél évben csak ebből származóan 1,4 milliárd forinttal gazdálkodhat az alap.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *