SZTE Info

Nyílt hozzáférés, fizetős közlés – Open Access Week az egyetemi könyvtárban is

Robbanásszerű változáson megy keresztül a tudományos információellátás és -elérés. Az úgynevezett open access egyre komolyabb teret hódít, erről tájékoztatják a szegedi kutatókat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Október 21–25. között zajlik a világban az úgynevezett Open Access Week, melynek keretében a tudományos lapkiadás, sőt az egész tudományos információellátás és -elérés forradalmi átalakulására hívják fel a figyelmet. Az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma pályázatának keretében az SZTE Klebelsberg Könyvtár – mely fontos szerepet játszik az open access irányzat magyarországi megismertetésében, sőt, kialakításában – is csatlakozik ehhez a programhoz – tudtuk meg Kokas Károly informatikai igazgatóhelyettestől. Az open access alapjaiban érinti az egyetemi könyvtár folyóirat-előfizetéseit, illetve olyan szolgáltatásokat, mint az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) vagy a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT), valamint a repozitóriumokat is, magyarán az egész tudományos információellátó rendszert. Mindezek okán tájékoztató előadással és keresztasztal-beszélgetéssel is várja a bibliotéka az érdeklődő egyetemi közönséget.

 

– Több mint tíz éve Budapesten indította útjára Soros György az „Open Access Initiative” kezdeményezést, amely a tudományos információhoz való hozzáférés egészen újfajta módját ígérte. Sokan úgy gondolták, az ötlet annyira merész, hogy nem is lesz belőle semmi, s valóban jó darabig csak elég jelentéktelen folyóiratok startoltak az open access jegyében. A felvetés lényegét az érintettek jó része úgy értelmezi, hogy korlátok nélkül, ingyen érhető el a folyóirat vagy a repozitórium, s mindenki demokratikusan, feltétel nélkül hozzáfér a tudományos információhoz. Nyilvánvaló azonban, hogy a kiadást, szerkesztést stb. továbbra is valahonnan finanszírozni kell. A jövőben ennek megfelelően nem a felhasználónak, hanem a közlemény előállítójának kell fizetnie a publikációért. A forradalmian új open access rendszerben tehát mindenki mindent mindenhonnan elér, de a kutatók-publikálók fizetik meg a rendszer fenntartását azzal, hogy közleményeiket díjfizetés ellenében jelentetik meg az online folyóiratokban – foglalja össze az irányzat lényegét Kokas Károly.

 

Az informatikai főigazgató-helyettes hozzáfűzi, bár korábban úgy tűnhetett, az átalakulás akár egy-másfél évtizedet is igénybe vehet, a dolgok mai állása szerint akár három-négy esztendőn belül teljesen megtörténhet az átállás, így minden egyes kutatónak tisztában kell lennie azzal, hogy a tudományos pályát, az információközlés, illetve -elérés rendszerét olyan komoly változás érinti, amilyen az utóbbi ötven-hatvan évben nem következett be.

 

– A meghatározó, nagy kiadók közül az Elsevier már elhatározta, hogy nyit az open access felé, nyílt hozzáférésűvé teszi folyóiratait. Teszi mindezt azért, mert a konkurenciája is erre készül. Márpedig a sok száz éves múltra visszatekintő, több ezer tudományos lapot – köztük a vezető, úgynevezett magfolyóiratokat – kiadó vállalkozás, vállalkozások lépése olyan lendületet adhat a folyamatnak, hogy az ingyenes elérhetőség és a fizetős közlés szisztémájára rövidesen mindenki át fog állni – mondja a szakember.

 

Mire kell tehát felkészülniük a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak? A tudományos információhoz részben eddig is ingyen jutottak hozzá az EISZ révén, ugyanakkor – főként a sokat publikálók számára – újdonságként hat majd, hogy a cikkek közléséért fizetni kell. Ez ugyanis az információelérés szabadságának az ára! Egyelőre kialakítás vagy még inkább tervezés alatt áll, milyen rendszer szerint történhet mindez, különösen a legnehezebb időszakban, abban a néhány átmeneti évben, mikor részben még a tudományos lapok előfizetésére is forrásokat kell áldozni – a szegedi egyetemi könyvtár több mint 30 ezer folyóiratot fizet elő online –, de az open access folyóiratok már pénzt kérnek a tudományos publikációk megjelentetéséért. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár a katalógusinformációkban és az EISZ-ben természetesen külön jelzi majd, mely lapok open access elérhetőek.

 

Ami a fizetős közlést illeti, Kokas Károly szerint nyilvánvaló, hogy a jövőben az eddig folyóirat-előfizetésre szánt forrásokat kell majd átforgatni, visszacsatornázni a publikációk megjelentetésének támogatására, hiszen egyrészt senki sem értelmezheti úgy, hogy a nyílt hozzáférés kapcsán százmilliókat vagy milliárdokat lehet megtakarítani a tudományon, másrészt a kutatóktól nyilvánvalóan nem várható el, hogy a rangos tudományos lapokban történő közlésért 500-800 vagy akár több ezer eurót saját zsebből fizessenek. Szükség lesz tehát valamiféle országos, de még annál is gyorsabban egyetemi pályázati rendszerre a megfelelő adminisztrációval, open acces tanácsra, egyfajta elosztási fórumra. – Az egyetemnek – mikor a korábban folyóirat-előfizetésekre szánt összegeket az új célokra allokálja majd – nyilvánvalóan ügyelnie kell az arányosságra a pénzelosztásban. Emellett a kutatónak hitelt érdemlően bizonyítani kell, hogy cikke megjelenését az adott folyóirat már jóváhagyta, illetve igazolnia kell, mennyi pénzre van szüksége a publikációhoz – magyarázza a főigazgató-helyettes.

 

A Szegedi Tudományegyetem jól teszi – folytatja a szakember –, ha élen jár az open access folyamatban, mely alapjaiban határozza meg a tudomány mérésének, prognosztizálásának, sőt akár befolyásolásának objektív, statisztikai alapú rendszerét, a tudománymetriát. A nagy felsőoktatási világranglisták döntő részben tudománymetrián alapulnak, ezért nagyon nem mindegy, melyik intézmény mikor kap észbe, s hogyan teljesít.

 

Mindezekről szó lesz október 21–25. között az Open Access Week keretében az SZTE Klebelsberg Könyvtárban. Elsőként „A tudományos szakirodalom terjesztésének és hozzáférésnek új útjai” című keresztasztal-beszélgetésre kerül sor október 22-én (kedden) 17 órakor az SZTE oktatói, kutatói részvételével, Keveházi Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatójának moderálásával. A meghívott szakemberek arról cserélik ki gondolataikat, hogy kinek mit hozhat az open accessre történő (teljes) átállás, hogyan néz majd ki az átmeneti időszak, és ki, illetve milyen módon fogja finanszírozni a tudományos közlést. Ezt követően október 24-én (csütörtökön) 18 órakor Kokas Károly informatikai főigazgató-helyettes „Könyvtárak a Rubiconnál” című előadásában a tudományos szakirodalmi információellátás új könyvtári paradigmáit vázolja. Bemutatja a paradigmaváltást, ami a tudományos szakirodalmi ellátás területén a hazai és nemzetközi könyvtári világban történt az elmúlt alig több mint egy évtizedben. Felvázolja, hogyan hat az átalakulás az oktatás-kutatás teljes szakirodalmi ellátására, a kutatók alapvető informálódási szokásaira, s mi módon befolyásolja a tudományos eredmények disszeminációjának évtizedes kultúráját A rendezvények helyszíne az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ 0.006-os számú földszinti előadója (Átrium), illetve a könyvtár „Auditorium Minimum” előadója (Ady tér 10.).

 

Pintér M. Lajos

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 18.
    18:00 - 19:00
    Kedvezményes jegy : 1600 Ft (SZTE-kártya, diákigazolvány, pedagógusigazolvány); teljes árú: 2300 Ft
  • szeptember 18.
    19:00 - 20:00
    A magyar költészet olyan személyisége, aki nem csak nyomozókat, de pszichiátereket és pszichológusokat is megmozgatott, illetve az irodalom őt követő generációira is hatással volt és van. A Budapesten már nagy sikert aratott szeptemberi előadásunkban Szegeden is bepillanthatunk József Attila elméjének egy kis szegletébe. További információ a Facebook eseménynél: https://www.facebook.com/events/524489041331276/
  • szeptember 18.
    19:00 - 20:00
    A dán rendező expresszionista némafilm-klasszikusa 1928-ból. Reneé Jeanne Falconetti a filmtörténet egyik legnagyobb alakítását nyújtja egyetlen filmszerepében. Az egyik mellékszerepben pedig Antonin Artaud látható. Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/276008086563593/
  • szeptember 19.
    10:00 - 11:00
    Program: 10.00 – Görög Márta: Köszöntő 10.10 – Farkas Csaba: Megnyitó 10.20 – Duxné Velcsov Katalin: A cégformák változásai 10.40 – Czene Klára: Gondolatok a cégjog fejlődéséről a cégbírósági eljárás tükrében 11.00 – Miskolczi Bodnár Péter: Társaság alapítás 1988-2018 11.20 – Nochta Tibor: A magánjogi felelősség újabb útjairól a társasági jogban 11.40 – Pázmándi Kinga: Az üzletrész, mint eszmei dolog 12.00 – Szegedi András: Gondolatok a gazdasági társaságok tőkevédelmének fejlődéséről 13.30 – Bodzási Balázs: A társasági szerződés jogi jellege, különös tekintettel az érvénytelenségre 13.50 – Szabó Gabriella: Társasági jogi változások az ügyvéd szemével 14.10 – Farkas Csaba: Az üzletrész történeti megközelítésben
  • szeptember 19.
    17:00 - 18:00
    Az SZTE Virtus Vállalkozáskatalizátor Program létrehozásával a Szegedi Tudomány-egyetem elsődleges célja, hogy a vállalkozói szemléletet és a vállalkozói kedvet népszerűsítse az egyetemisták és a kutatók körében. A Program keretein belül szakértői háttértámogatást biztosít az SZTE Kutatás-fejlesztési és Innovációs Igazgatóság a vállalkozó kedvű fiataloknak. A rendezvényen szakmai előadást tart Ville Kairamo a Demola vezetője. Előadása címe: Regional and international dimensions of university-industry collaborations. A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.