SZTE Info

Nyílt hozzáférés, fizetős közlés – Open Access Week az egyetemi könyvtárban is

Robbanásszerű változáson megy keresztül a tudományos információellátás és -elérés. Az úgynevezett open access egyre komolyabb teret hódít, erről tájékoztatják a szegedi kutatókat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Október 21–25. között zajlik a világban az úgynevezett Open Access Week, melynek keretében a tudományos lapkiadás, sőt az egész tudományos információellátás és -elérés forradalmi átalakulására hívják fel a figyelmet. Az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma pályázatának keretében az SZTE Klebelsberg Könyvtár – mely fontos szerepet játszik az open access irányzat magyarországi megismertetésében, sőt, kialakításában – is csatlakozik ehhez a programhoz – tudtuk meg Kokas Károly informatikai igazgatóhelyettestől. Az open access alapjaiban érinti az egyetemi könyvtár folyóirat-előfizetéseit, illetve olyan szolgáltatásokat, mint az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) vagy a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT), valamint a repozitóriumokat is, magyarán az egész tudományos információellátó rendszert. Mindezek okán tájékoztató előadással és keresztasztal-beszélgetéssel is várja a bibliotéka az érdeklődő egyetemi közönséget.

 

– Több mint tíz éve Budapesten indította útjára Soros György az „Open Access Initiative” kezdeményezést, amely a tudományos információhoz való hozzáférés egészen újfajta módját ígérte. Sokan úgy gondolták, az ötlet annyira merész, hogy nem is lesz belőle semmi, s valóban jó darabig csak elég jelentéktelen folyóiratok startoltak az open access jegyében. A felvetés lényegét az érintettek jó része úgy értelmezi, hogy korlátok nélkül, ingyen érhető el a folyóirat vagy a repozitórium, s mindenki demokratikusan, feltétel nélkül hozzáfér a tudományos információhoz. Nyilvánvaló azonban, hogy a kiadást, szerkesztést stb. továbbra is valahonnan finanszírozni kell. A jövőben ennek megfelelően nem a felhasználónak, hanem a közlemény előállítójának kell fizetnie a publikációért. A forradalmian új open access rendszerben tehát mindenki mindent mindenhonnan elér, de a kutatók-publikálók fizetik meg a rendszer fenntartását azzal, hogy közleményeiket díjfizetés ellenében jelentetik meg az online folyóiratokban – foglalja össze az irányzat lényegét Kokas Károly.

 

Az informatikai főigazgató-helyettes hozzáfűzi, bár korábban úgy tűnhetett, az átalakulás akár egy-másfél évtizedet is igénybe vehet, a dolgok mai állása szerint akár három-négy esztendőn belül teljesen megtörténhet az átállás, így minden egyes kutatónak tisztában kell lennie azzal, hogy a tudományos pályát, az információközlés, illetve -elérés rendszerét olyan komoly változás érinti, amilyen az utóbbi ötven-hatvan évben nem következett be.

 

– A meghatározó, nagy kiadók közül az Elsevier már elhatározta, hogy nyit az open access felé, nyílt hozzáférésűvé teszi folyóiratait. Teszi mindezt azért, mert a konkurenciája is erre készül. Márpedig a sok száz éves múltra visszatekintő, több ezer tudományos lapot – köztük a vezető, úgynevezett magfolyóiratokat – kiadó vállalkozás, vállalkozások lépése olyan lendületet adhat a folyamatnak, hogy az ingyenes elérhetőség és a fizetős közlés szisztémájára rövidesen mindenki át fog állni – mondja a szakember.

 

Mire kell tehát felkészülniük a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak? A tudományos információhoz részben eddig is ingyen jutottak hozzá az EISZ révén, ugyanakkor – főként a sokat publikálók számára – újdonságként hat majd, hogy a cikkek közléséért fizetni kell. Ez ugyanis az információelérés szabadságának az ára! Egyelőre kialakítás vagy még inkább tervezés alatt áll, milyen rendszer szerint történhet mindez, különösen a legnehezebb időszakban, abban a néhány átmeneti évben, mikor részben még a tudományos lapok előfizetésére is forrásokat kell áldozni – a szegedi egyetemi könyvtár több mint 30 ezer folyóiratot fizet elő online –, de az open access folyóiratok már pénzt kérnek a tudományos publikációk megjelentetéséért. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár a katalógusinformációkban és az EISZ-ben természetesen külön jelzi majd, mely lapok open access elérhetőek.

 

Ami a fizetős közlést illeti, Kokas Károly szerint nyilvánvaló, hogy a jövőben az eddig folyóirat-előfizetésre szánt forrásokat kell majd átforgatni, visszacsatornázni a publikációk megjelentetésének támogatására, hiszen egyrészt senki sem értelmezheti úgy, hogy a nyílt hozzáférés kapcsán százmilliókat vagy milliárdokat lehet megtakarítani a tudományon, másrészt a kutatóktól nyilvánvalóan nem várható el, hogy a rangos tudományos lapokban történő közlésért 500-800 vagy akár több ezer eurót saját zsebből fizessenek. Szükség lesz tehát valamiféle országos, de még annál is gyorsabban egyetemi pályázati rendszerre a megfelelő adminisztrációval, open acces tanácsra, egyfajta elosztási fórumra. – Az egyetemnek – mikor a korábban folyóirat-előfizetésekre szánt összegeket az új célokra allokálja majd – nyilvánvalóan ügyelnie kell az arányosságra a pénzelosztásban. Emellett a kutatónak hitelt érdemlően bizonyítani kell, hogy cikke megjelenését az adott folyóirat már jóváhagyta, illetve igazolnia kell, mennyi pénzre van szüksége a publikációhoz – magyarázza a főigazgató-helyettes.

 

A Szegedi Tudományegyetem jól teszi – folytatja a szakember –, ha élen jár az open access folyamatban, mely alapjaiban határozza meg a tudomány mérésének, prognosztizálásának, sőt akár befolyásolásának objektív, statisztikai alapú rendszerét, a tudománymetriát. A nagy felsőoktatási világranglisták döntő részben tudománymetrián alapulnak, ezért nagyon nem mindegy, melyik intézmény mikor kap észbe, s hogyan teljesít.

 

Mindezekről szó lesz október 21–25. között az Open Access Week keretében az SZTE Klebelsberg Könyvtárban. Elsőként „A tudományos szakirodalom terjesztésének és hozzáférésnek új útjai” című keresztasztal-beszélgetésre kerül sor október 22-én (kedden) 17 órakor az SZTE oktatói, kutatói részvételével, Keveházi Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatójának moderálásával. A meghívott szakemberek arról cserélik ki gondolataikat, hogy kinek mit hozhat az open accessre történő (teljes) átállás, hogyan néz majd ki az átmeneti időszak, és ki, illetve milyen módon fogja finanszírozni a tudományos közlést. Ezt követően október 24-én (csütörtökön) 18 órakor Kokas Károly informatikai főigazgató-helyettes „Könyvtárak a Rubiconnál” című előadásában a tudományos szakirodalmi információellátás új könyvtári paradigmáit vázolja. Bemutatja a paradigmaváltást, ami a tudományos szakirodalmi ellátás területén a hazai és nemzetközi könyvtári világban történt az elmúlt alig több mint egy évtizedben. Felvázolja, hogyan hat az átalakulás az oktatás-kutatás teljes szakirodalmi ellátására, a kutatók alapvető informálódási szokásaira, s mi módon befolyásolja a tudományos eredmények disszeminációjának évtizedes kultúráját A rendezvények helyszíne az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ 0.006-os számú földszinti előadója (Átrium), illetve a könyvtár „Auditorium Minimum” előadója (Ady tér 10.).

 

Pintér M. Lajos

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.