SZTE Info

Nyílt hozzáférés, fizetős közlés – Open Access Week az egyetemi könyvtárban is

Robbanásszerű változáson megy keresztül a tudományos információellátás és -elérés. Az úgynevezett open access egyre komolyabb teret hódít, erről tájékoztatják a szegedi kutatókat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Október 21–25. között zajlik a világban az úgynevezett Open Access Week, melynek keretében a tudományos lapkiadás, sőt az egész tudományos információellátás és -elérés forradalmi átalakulására hívják fel a figyelmet. Az Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma pályázatának keretében az SZTE Klebelsberg Könyvtár – mely fontos szerepet játszik az open access irányzat magyarországi megismertetésében, sőt, kialakításában – is csatlakozik ehhez a programhoz – tudtuk meg Kokas Károly informatikai igazgatóhelyettestől. Az open access alapjaiban érinti az egyetemi könyvtár folyóirat-előfizetéseit, illetve olyan szolgáltatásokat, mint az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) vagy a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT), valamint a repozitóriumokat is, magyarán az egész tudományos információellátó rendszert. Mindezek okán tájékoztató előadással és keresztasztal-beszélgetéssel is várja a bibliotéka az érdeklődő egyetemi közönséget.

 

– Több mint tíz éve Budapesten indította útjára Soros György az „Open Access Initiative” kezdeményezést, amely a tudományos információhoz való hozzáférés egészen újfajta módját ígérte. Sokan úgy gondolták, az ötlet annyira merész, hogy nem is lesz belőle semmi, s valóban jó darabig csak elég jelentéktelen folyóiratok startoltak az open access jegyében. A felvetés lényegét az érintettek jó része úgy értelmezi, hogy korlátok nélkül, ingyen érhető el a folyóirat vagy a repozitórium, s mindenki demokratikusan, feltétel nélkül hozzáfér a tudományos információhoz. Nyilvánvaló azonban, hogy a kiadást, szerkesztést stb. továbbra is valahonnan finanszírozni kell. A jövőben ennek megfelelően nem a felhasználónak, hanem a közlemény előállítójának kell fizetnie a publikációért. A forradalmian új open access rendszerben tehát mindenki mindent mindenhonnan elér, de a kutatók-publikálók fizetik meg a rendszer fenntartását azzal, hogy közleményeiket díjfizetés ellenében jelentetik meg az online folyóiratokban – foglalja össze az irányzat lényegét Kokas Károly.

 

Az informatikai főigazgató-helyettes hozzáfűzi, bár korábban úgy tűnhetett, az átalakulás akár egy-másfél évtizedet is igénybe vehet, a dolgok mai állása szerint akár három-négy esztendőn belül teljesen megtörténhet az átállás, így minden egyes kutatónak tisztában kell lennie azzal, hogy a tudományos pályát, az információközlés, illetve -elérés rendszerét olyan komoly változás érinti, amilyen az utóbbi ötven-hatvan évben nem következett be.

 

– A meghatározó, nagy kiadók közül az Elsevier már elhatározta, hogy nyit az open access felé, nyílt hozzáférésűvé teszi folyóiratait. Teszi mindezt azért, mert a konkurenciája is erre készül. Márpedig a sok száz éves múltra visszatekintő, több ezer tudományos lapot – köztük a vezető, úgynevezett magfolyóiratokat – kiadó vállalkozás, vállalkozások lépése olyan lendületet adhat a folyamatnak, hogy az ingyenes elérhetőség és a fizetős közlés szisztémájára rövidesen mindenki át fog állni – mondja a szakember.

 

Mire kell tehát felkészülniük a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak? A tudományos információhoz részben eddig is ingyen jutottak hozzá az EISZ révén, ugyanakkor – főként a sokat publikálók számára – újdonságként hat majd, hogy a cikkek közléséért fizetni kell. Ez ugyanis az információelérés szabadságának az ára! Egyelőre kialakítás vagy még inkább tervezés alatt áll, milyen rendszer szerint történhet mindez, különösen a legnehezebb időszakban, abban a néhány átmeneti évben, mikor részben még a tudományos lapok előfizetésére is forrásokat kell áldozni – a szegedi egyetemi könyvtár több mint 30 ezer folyóiratot fizet elő online –, de az open access folyóiratok már pénzt kérnek a tudományos publikációk megjelentetéséért. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár a katalógusinformációkban és az EISZ-ben természetesen külön jelzi majd, mely lapok open access elérhetőek.

 

Ami a fizetős közlést illeti, Kokas Károly szerint nyilvánvaló, hogy a jövőben az eddig folyóirat-előfizetésre szánt forrásokat kell majd átforgatni, visszacsatornázni a publikációk megjelentetésének támogatására, hiszen egyrészt senki sem értelmezheti úgy, hogy a nyílt hozzáférés kapcsán százmilliókat vagy milliárdokat lehet megtakarítani a tudományon, másrészt a kutatóktól nyilvánvalóan nem várható el, hogy a rangos tudományos lapokban történő közlésért 500-800 vagy akár több ezer eurót saját zsebből fizessenek. Szükség lesz tehát valamiféle országos, de még annál is gyorsabban egyetemi pályázati rendszerre a megfelelő adminisztrációval, open acces tanácsra, egyfajta elosztási fórumra. – Az egyetemnek – mikor a korábban folyóirat-előfizetésekre szánt összegeket az új célokra allokálja majd – nyilvánvalóan ügyelnie kell az arányosságra a pénzelosztásban. Emellett a kutatónak hitelt érdemlően bizonyítani kell, hogy cikke megjelenését az adott folyóirat már jóváhagyta, illetve igazolnia kell, mennyi pénzre van szüksége a publikációhoz – magyarázza a főigazgató-helyettes.

 

A Szegedi Tudományegyetem jól teszi – folytatja a szakember –, ha élen jár az open access folyamatban, mely alapjaiban határozza meg a tudomány mérésének, prognosztizálásának, sőt akár befolyásolásának objektív, statisztikai alapú rendszerét, a tudománymetriát. A nagy felsőoktatási világranglisták döntő részben tudománymetrián alapulnak, ezért nagyon nem mindegy, melyik intézmény mikor kap észbe, s hogyan teljesít.

 

Mindezekről szó lesz október 21–25. között az Open Access Week keretében az SZTE Klebelsberg Könyvtárban. Elsőként „A tudományos szakirodalom terjesztésének és hozzáférésnek új útjai” című keresztasztal-beszélgetésre kerül sor október 22-én (kedden) 17 órakor az SZTE oktatói, kutatói részvételével, Keveházi Katalin, az SZTE Klebelsberg Könyvtár főigazgatójának moderálásával. A meghívott szakemberek arról cserélik ki gondolataikat, hogy kinek mit hozhat az open accessre történő (teljes) átállás, hogyan néz majd ki az átmeneti időszak, és ki, illetve milyen módon fogja finanszírozni a tudományos közlést. Ezt követően október 24-én (csütörtökön) 18 órakor Kokas Károly informatikai főigazgató-helyettes „Könyvtárak a Rubiconnál” című előadásában a tudományos szakirodalmi információellátás új könyvtári paradigmáit vázolja. Bemutatja a paradigmaváltást, ami a tudományos szakirodalmi ellátás területén a hazai és nemzetközi könyvtári világban történt az elmúlt alig több mint egy évtizedben. Felvázolja, hogyan hat az átalakulás az oktatás-kutatás teljes szakirodalmi ellátására, a kutatók alapvető informálódási szokásaira, s mi módon befolyásolja a tudományos eredmények disszeminációjának évtizedes kultúráját A rendezvények helyszíne az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ 0.006-os számú földszinti előadója (Átrium), illetve a könyvtár „Auditorium Minimum” előadója (Ady tér 10.).

 

Pintér M. Lajos

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.