SZTE Info

Workshopot tartottak a szuperszámítógépes kutatásokról

A Szuperszámítógép, a nemzeti virtuális laboratórium témakörében rendeztek szakmai workshopot október 17-én a Szegedi Tudományegyetemen. A résztvevők bemutatták, hogy a projekten belül milyen eredményeket értek el a gyógyászat, a kémia és a fizika területén.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szuperszámítógép, a nemzeti virtuális laboratórium című, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0010 azonosítószámú projekt legfőbb célja, hogy a három nagy vidéki universitas (Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem) lokális szuperszámítógépes rendszereinek összekapcsolása révén a megújult felsőoktatási kutatási infrastruktúra használhatósága és kihasználtsága a lehető legmagasabb szintre emelkedjen, a kutatás mind több területén kimagasló eredménnyel hasznosuljon, ezáltal további jelentős nemzetközi kutatási együttműködési lehetőségekhez juttatva a magyar kutatókat.

 

Az SZTE projektgazdaként kiemelt feladatának tartja, hogy bemutassa az eddigi eredményeket. Az október 17-i workshopnak a Rektori Hivatal épülete adott otthont. Dombi György tanszékvezető egyetemi tanár (SZTE), a projekt szakmai vezetője köszöntőjében elmondta, hogy az egyetem több kara is szerepet vállal a munkában, s viszonylag rövid idő alatt olyan eredményeket sikerült elérni, melyek már bemutatásra érdemesek. Tőle Viskolcz Béla tanszékvezető főiskolai tanár (SZTE) vette át a szót, aki úgy fogalmazott, ma már olcsóbb virtuális számításokat végezni, mint kísérletezni, hála a számítástechnika fejlődésének. „Molekuláris adatbázis – a jövőbeli HPC-kihívások” című előadásában részletezte a modern technika nyújtotta segítséget a kémiai képletekre alkalmazott kombinatorikus lehetőségek számolásában.

 

szuperszamitogep_workshop_galeria
Workshopot tartottak a szuperszámítógépes kutatásokról - GALÉRIA

 

A szakmai találkozó következő részében a gyógyszerfejlesztéshez és az orvostudományokhoz kapcsolódó kutatásoké volt a főszerep. A bemutató négy eltérő kutatás eredményét részletezte, melyek a következők: béta-aminosavak molekula dinamikai paraméterezése; önszerveződő rendszerek vizsgálata HPC-környezetben; a Hoffmeister-effektus számítógépes szimulációja; szívizom akciós potenciál modellezése. Végezetül Czirják Attila egyetemi docens, a projekt kutatási vezetője arra tért ki, hogyan tudott a szuperszámítógép a szegedi fizikusok szolgálatába állni. Szó volt ebből kifolyólag a kvantumfizikáról, az ELI-hez kapcsolódó kutatások támogatásáról, valamint a fény-anyag kölcsönhatásról is.

 

SZTEinfo



uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.