SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: A globalizmus fényei és árnyékai

„Vajon hová vezet a globalizmus?” – ezt a kérdést járta körül Botos Katalin professzor asszony a szegedi Szabadegyetem legújabb szemeszterének nyitóelőadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szabadegyetem – Szeged kurzusa szeptember 11-én a tizenkettedik szemeszteréhez érkezett, amelynek programját a karok javaslatai alapján első ízben szervezte Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes. A professzor megnyitó beszédében megemlítette a Szegedi Tudományegyetem előkelő helyezését a nemrég nyilvánosságra hozott nemzetközi listán, és hozzátette, a kiváló minősítés további ok arra, hogy az egyetem kutatóinak munkáját figyelemmel kövesse a fiatalság.

 

A Szabadegyetem első előadását Botos Katalin professor emerita (SZTE Gazdaságtudományi Kar) tartotta. A professzor asszony közgazdasági egyetemet végzett, és 1964-től a nemzetközi pénzügy területén tevékenykedett. A rendszerváltás után volt parlamenti képviselő és pénzügyi államtitkár is. Saját bevallása szerint jelentős élettapasztalatot tudhat a háta mögött, amiben a tudomány és gyakorlati tapasztalat egyaránt megtalálható. Emellett komolyabban elmélyült a világ és Magyarország gazdaságtörténetében, ennek kapcsán szeptember 11-én arra kereste a választ: „Hová vezet a globalizmus?”

 

Az előadó egy komoly történelmi áttekintéssel kezdte. Elmondása szerint évtizedekkel előtt még a népmesék kategóriájába tartozott a beszélő autó és a magától nyíló ajtó. Ma azonban ezek már a hétköznapok részei. Ez is mutatja, mekkora fejlődés ment végbe a világban. A fény mellett azonban ott az árnyék is, hiszen sokan félnek attól, hogy megfigyelik az embereket, és a privát szféra visszaszorul. Ennek elkerülése az ifjúságra hárul. – A fiatalok feladata, hogy értelmiségiek legyenek, azaz képesek legyenek az önálló gondolkozásra – jelentette ki Botos Katalin. Ami történelem alakulását illeti, a professzor asszony szerint az elmúlt húsz évben az általános jólét emelkedett. Az arány azonban közel sem egyenletes, és az eladósodás által sújtott országok számára még a rendszerváltás sem jelentett feloldozást. Az ok a 19. században keresendő: akkor jelent meg a tőke és tőkekoncentráció gondolata, ami ellen már akkor összefogással védekeztek az emberek, így védve az érdeküket. A 20. századra ez a gondolat sokat fejlődött, még a keresztény egyház is kijelentette, hogy a munkásoknak joguk van bérhez, és annak hiányában akár sztrájkba is léphetnek. Ám ez a korszak olyan szörnyűségekkel volt terhelve, mint a nemzeti szocializmus réme vagy az

atomháború veszélye.

 

Az anyagi válságból való kiutat a fordizmus modellje jelentette, ami kimondta, hogy a vállalatoknak egyességet kell kötniük a megtermelt javakról a munkásoknak. Azaz a vállalat sikere vonja maga után a bérek növekedését is. Ahogy maga Ford mondta: „Azért adok nagyobb bért a munkásaimnak, hogy megvegyék az autóimat.” A folyamatos béremelkedés egy létfontosságú tényező egy ország rendszerében, hiszen anélkül nem nő a belső piac, és a termelés a fogyasztás korlátaiba ütközik. Ám idővel ez a nézet is válságba jutott, lévén az emberek ráébredtek a nyersanyagok végességére és környezetszennyezés veszélyeire. Ennek a tényezőnek a figyelembevétele komoly árat ró vagy a vállalatra, vagy a vásárlóra, ami felborítja a fordizmus egyensúlyát. A megoldást a németek találták ki, ez pedig nem más, mint a korszerűsítés. Azzal, hogy a gyártott termékek egyre energiatakarékosabbak, az emberek megveszik a drágább modellt, hiszen azon idővel spórolni tudnak. Ez azonban a fejlődő országokra ró terhet. És mi a helyzet ma? A fejlett országok kiszervezik a szolgáltatásokat az alacsony bérű országokba, ezzel visszafogva a bérek növekedését, és a kezdetben jövedelmező megoldás idővel deficithez vezethet. Így lép át a globalizmus a fényből az árnyékba – tudtuk meg.

 

Az előadása végén Botos Katalin képekkel is kommentálta a gazdasági válságot és az esztelen kölcsönadás okozta károkat. Elmondása szerint azok, akik ezt a folyamatos kölcsönzést elindították, látták a folyamat veszélyét, mégsem tettek semmit, és a felügyeleti szervek sem voltak a helyzet magaslatán. A helyzet stabilizálására tett kísérletekkel pedig az állam nem hátralépett, csak megváltoztatta önnön szerepét. – Előbb talán az erkölcsi alappilléreket kellene megerősítenie az államnak, mielőtt visszatérne a láthatatlan kéz koncepciójához – utalt mondandója végén Adam Smithre a szakember.

 

Őszi Tamás



uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.