SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: A globalizmus fényei és árnyékai

„Vajon hová vezet a globalizmus?” – ezt a kérdést járta körül Botos Katalin professzor asszony a szegedi Szabadegyetem legújabb szemeszterének nyitóelőadásán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szabadegyetem – Szeged kurzusa szeptember 11-én a tizenkettedik szemeszteréhez érkezett, amelynek programját a karok javaslatai alapján első ízben szervezte Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettes. A professzor megnyitó beszédében megemlítette a Szegedi Tudományegyetem előkelő helyezését a nemrég nyilvánosságra hozott nemzetközi listán, és hozzátette, a kiváló minősítés további ok arra, hogy az egyetem kutatóinak munkáját figyelemmel kövesse a fiatalság.

 

A Szabadegyetem első előadását Botos Katalin professor emerita (SZTE Gazdaságtudományi Kar) tartotta. A professzor asszony közgazdasági egyetemet végzett, és 1964-től a nemzetközi pénzügy területén tevékenykedett. A rendszerváltás után volt parlamenti képviselő és pénzügyi államtitkár is. Saját bevallása szerint jelentős élettapasztalatot tudhat a háta mögött, amiben a tudomány és gyakorlati tapasztalat egyaránt megtalálható. Emellett komolyabban elmélyült a világ és Magyarország gazdaságtörténetében, ennek kapcsán szeptember 11-én arra kereste a választ: „Hová vezet a globalizmus?”

 

Az előadó egy komoly történelmi áttekintéssel kezdte. Elmondása szerint évtizedekkel előtt még a népmesék kategóriájába tartozott a beszélő autó és a magától nyíló ajtó. Ma azonban ezek már a hétköznapok részei. Ez is mutatja, mekkora fejlődés ment végbe a világban. A fény mellett azonban ott az árnyék is, hiszen sokan félnek attól, hogy megfigyelik az embereket, és a privát szféra visszaszorul. Ennek elkerülése az ifjúságra hárul. – A fiatalok feladata, hogy értelmiségiek legyenek, azaz képesek legyenek az önálló gondolkozásra – jelentette ki Botos Katalin. Ami történelem alakulását illeti, a professzor asszony szerint az elmúlt húsz évben az általános jólét emelkedett. Az arány azonban közel sem egyenletes, és az eladósodás által sújtott országok számára még a rendszerváltás sem jelentett feloldozást. Az ok a 19. században keresendő: akkor jelent meg a tőke és tőkekoncentráció gondolata, ami ellen már akkor összefogással védekeztek az emberek, így védve az érdeküket. A 20. századra ez a gondolat sokat fejlődött, még a keresztény egyház is kijelentette, hogy a munkásoknak joguk van bérhez, és annak hiányában akár sztrájkba is léphetnek. Ám ez a korszak olyan szörnyűségekkel volt terhelve, mint a nemzeti szocializmus réme vagy az

atomháború veszélye.

 

Az anyagi válságból való kiutat a fordizmus modellje jelentette, ami kimondta, hogy a vállalatoknak egyességet kell kötniük a megtermelt javakról a munkásoknak. Azaz a vállalat sikere vonja maga után a bérek növekedését is. Ahogy maga Ford mondta: „Azért adok nagyobb bért a munkásaimnak, hogy megvegyék az autóimat.” A folyamatos béremelkedés egy létfontosságú tényező egy ország rendszerében, hiszen anélkül nem nő a belső piac, és a termelés a fogyasztás korlátaiba ütközik. Ám idővel ez a nézet is válságba jutott, lévén az emberek ráébredtek a nyersanyagok végességére és környezetszennyezés veszélyeire. Ennek a tényezőnek a figyelembevétele komoly árat ró vagy a vállalatra, vagy a vásárlóra, ami felborítja a fordizmus egyensúlyát. A megoldást a németek találták ki, ez pedig nem más, mint a korszerűsítés. Azzal, hogy a gyártott termékek egyre energiatakarékosabbak, az emberek megveszik a drágább modellt, hiszen azon idővel spórolni tudnak. Ez azonban a fejlődő országokra ró terhet. És mi a helyzet ma? A fejlett országok kiszervezik a szolgáltatásokat az alacsony bérű országokba, ezzel visszafogva a bérek növekedését, és a kezdetben jövedelmező megoldás idővel deficithez vezethet. Így lép át a globalizmus a fényből az árnyékba – tudtuk meg.

 

Az előadása végén Botos Katalin képekkel is kommentálta a gazdasági válságot és az esztelen kölcsönadás okozta károkat. Elmondása szerint azok, akik ezt a folyamatos kölcsönzést elindították, látták a folyamat veszélyét, mégsem tettek semmit, és a felügyeleti szervek sem voltak a helyzet magaslatán. A helyzet stabilizálására tett kísérletekkel pedig az állam nem hátralépett, csak megváltoztatta önnön szerepét. – Előbb talán az erkölcsi alappilléreket kellene megerősítenie az államnak, mielőtt visszatérne a láthatatlan kéz koncepciójához – utalt mondandója végén Adam Smithre a szakember.

 

Őszi Tamás



uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.