SZTE Info

A szűrővizsgálatok jelentőségét hangsúlyozzák az Emlőrák Szimpóziumon

Szeptember 13-án kezdődött, és 15-éig tart az V. Szegedi Emlőrák Szimpózium a TIK-ben. Az esemény az SZTE Általános Orvostudományi Kar mellbetegségekkel foglalkozó „Emlőcentruma” szervezésében valósul meg. Jelentőségéről, résztvevőiről, programjairól is beszélgettünk Kahán Zsuzsannával, a szervezőbizottság elnökével.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

kahán zsuzsanna– Kiknek szól a szimpózium, mi a jelentősége?

– Az emlőbetegségekkel foglalkozó országos rendezvény, melyen az úgynevezett multidiszciplináris ellátás valamennyi képviselője jelen van, a képalkotó diagnoszta, a patológus (ők a kivizsgálást végzik), a sebész, az onkológus és a sugárterapeuta (ők kezelik a betegeket). Emellett emlőrákkutatók is részt vesznek az eseményen. Együtt tekintik át a legkorszerűbb elveket, trendeket, újdonságokat, és megismerik egymás szempontjait.


– Hány résztvevőt várnak?

– Ötödik alkalommal jön létre a Magyarországon egyedülálló konferencia. Igen népszerű, minden évben 200-300-an regisztrálnak. A kongresszuson díszvendégként idén Tabár László és Toth Tibor professzorokat köszönthetjük, akik a szegedi munkacsoporttal egy évtizednél is hosszabb kapcsolatot ápolnak. Mindig van néhány külföldi vendégünk is, de a kongresszus magyar nyelven folyik. A szakma magyar vezető képviselői is megjelennek.


– Milyen gyakori betegség az emlőrák?

– Minden nyolcadik-tizedik nő élete folyamán emlőrákot kap. Népbetegség, mint minden fejlett országban. Magyarországon évente körülbelül 6-7000 új betegséget diagnosztizálnak, és megközelítőleg 2300 haláleset történik emlőrák miatt.


– Mekkora hajlandósággal vesznek részt a nők a szűréseken?

– A mammográfiás szűrés bevezetése (jó minőségű szűrés, és körülbelül 85%-os részvétel) 45%-kal csökkenti az emlőrák mortalitást. Ezért volna fontos, hogy mindenki részt vegyen rajta. De a meghívottaknak csak 45%-a megy el a szűrésre, mások pedig ugyan elmennek, de nem az ÁNTSZ áltak szervezett szűrésre – így rossz a statisztika. A 45-65 éves korcsoport valódi átszűrtsége körülbelül 65%.


– Milyen fórumokon hangsúlyozzák a szűrővizsgálatokon való részvételt?

– Az esemény előkészítéseként minden módon igyekeztünk hirdetni a programot, és közelebb hozni, megismertetni a mammográfiás emlőszűrés lehetőséget a nőkkel, illetve a lakossággal. A mozgalom csúcspontja lesz a SZESZ és a Laikus Fórum, de az internet, a Facebook-oldal segítségével is próbáltuk egyre intenzívebben tájékoztatni az érdeklődőket elsősorban a szűrés hozadékáról, módszeréről, próbáltunk válaszolni a kérdésekre, eloszlatni a félelmeket, kételyeket.

 

A szimpóziumról írt korábbi cikkünket elolvashatja itt:


 

Bobkó Anna

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.