SZTE Info

Felsőoktatási Média Konferenciát tartottak Budapesten

Tizenharmadik alkalommal rendezte meg a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület a Felsőoktatási Média Konferenciát 2014. április 28-án az EDUTUS Rendezvényközpontban. Az idei tanácskozás a hallgatói mobilitás és az ösztöndíj-lehetőségek, valamint a médianyilvánosság témakörére fókuszált.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A rendezvényt Maruzsa Zoltán felsőoktatásért és tudománypolitikáért felelős államtitkár nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a hazai felsőoktatási intézményekben tanuló hallgatók mindössze körülbelül 2 százaléka folytat külföldön tanulmányokat, ennek részben az is oka, hogy a megfelelő információ nem jut el a hallgatókhoz. Kiemelte, hogy a felsőoktatási újságírásnak nagy fontos szerepe van ebben a folyamatban, hiszen ezen a csatornán keresztül jut el minden fontos információ a hallgatókhoz. Ez a konferencia információszerzési lehetőség is egyben, mivel ezen a sokszínű programon a mobilitás, új ösztöndíj-lehetőségek mellett hasznos ismereteket tudhatnak meg a résztvevők a diákhitel formáiról, a munkaerőpiac igényekről, valamint számos aktuális médiapiaci témáról is szó lesz – ismertette.

 


Kerekasztal-beszélgetés a hallgatói mobilitásról

 

A szakmai fórum „Hozd haza a tudást” címmel kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött el, melyen Fábri György, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora, Káposzta József, a Szent István Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánja, Simon Ágnes, a Campus Hungary Program szakmai vezetője, Bokodi Szabolcs, a Tempus Közalapítvány felsőoktatási csoportvezetője és Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnökhelyettese beszélgetett a hallgatói mobilitásról, ösztöndíjakról és nemzetközi lehetőségekről. A beszélgetésben a magyar felsőoktatás nemzetközi versenyképességére, a mobilitást gátló tényezőkre, a felsőoktatás nemzetköziesedésének fontosságára is kitértek, valamint az ösztöndíj-lehetőségek hallgatók körében való terjesztésének módszereit, nehézségeit vitatták meg.

 


Diákhitelek itthon és külföldön

 

Imre Zita, a Diákhitel Központ marketing- és kommunikációs igazgatója a külföldön elérhető diákhitelekről tartott tájékoztató előadást. A nemzetközi diákhitelezés története az 1990-es évekhez nyúlik vissza, hazánkban 2001-ben alapította meg a kormány a diákhitelrendszert. Az Amerikai Egyesült Államokban elérhető hitel, melynek célja, hogy biztosítsa a minőségi tanulást, alanyi jogon jár mindenkinek, visszafizetése rugalmas, a hitel kamata pedig a piaci kamatláb van. Ennek ellenére a törlesztők egyharmada a fizetésképtelenség szélén áll. Hollandiában alapvetően egységesen 1771 euró a felvehető összeg, melyet a tandíj fedezésére lehet felhasználni. A tanulmányok során elért kiemelkedő teljesítmény pedig a hitelt „ajándékká” változtatja. Németországban az egyes tartományok döntik el, hogy szedne-e tandíjat, jelenleg Bajorországban és Alsó-Szászországban kell fizetni a képzésért. A hitel elbírálás során figyelembe veszik a család anyagi helyzetét és végzettségét is. Hazánk az angliai diákhitelezés példájából merített, a hitel felvételének nincs felső korhatára, a kölcsön tandíjra és a napi kiadásokra, lakhatásra egyaránt felhasználható – összegezte a kommunikációs igazgató. A hazánkban jelenleg elérhető szabad felhasználású diákhitelt külföldi tanulmányok fedezésére is fel lehet venni – emelte ki. Hozzátette: Magyarországon jelenleg egy újfajta diákhitel, az Erasmus Mester Diákhitel van formálódóban. Pozitívuma, hogy minden európai uniós tagállamban tanuló hallgató felveheti mesterszintű tanulmányainak fedezésére. A kölcsön összege a tanulmányi időtartamtól (1 vagy 2 év) függ, tandíjra és lakhatásra is felhasználható, valamint nagy előnye, hogy a szülőre nem áthárítható a felvett összeg. A hitel visszafizetését a tanulmányok befejezése utáni 12 hónap után kell megkezdeni.

 


Munkaerő-piaci igények és állásbörzék

 

Mi kíván a munkaerőpiac címmel Hajdú Zoltán, a Smart Staff fejvadász cég vezetője tartott prezentációt. Előadásában felhívta a figyelmet a sikeres munkahely szerzés lépéseire, a 3S-re. A munkakeresők első feladata saját- és a munkaerő-piaci helyzet írásos elemzése, analizálása, (state) majd a saját elvárások megfogalmazása (story), végül a saját brand kialakítása, és annak menedzselése (strategy). Ma a legnagyobb gond a fiatalok munkanélkülisége, mert a fiatalok nem reálisan mérik fel a munkaerő-piaci lehetőségeket, valamint az egyetemek nem készítik fel a hallgatókat a munka világára, nincsenek tisztában a valós elhelyezkedési lehetőségekkel – hangsúlyozta előadásában. Hozzátette: az álláskeresők mellett a munkaadóknak is vannak problémáik, mint például az önéletrajzokban fellelhető valótlanságok és az időigényes kiválasztási folyamat. Az ideális munkahely megtalálásához kölcsönös érdekeken és hasonló értékeken alapuló munkaadói és munkavállalói kapcsolat szüksége – zárta előadását.

Toldi Gábor, a HVG HR Center igazgatója a Jobline Női Karriernapját ismertette. 2014. június 14-én a budapesti Bálna rendezvényközpontban Állásbörze és karriertervezés címmel Jobline Női Karriernapot tartanak, melynek célja, hogy a diplomás nők számára személyes találkozást biztosítson a munkaerőt kereső cégekkel, valamint a karriertervezési folyamat támogatása inspiráló előadásokkal, sikertörténetek bemutatásával és személyes tanácsadásokkal. Az ingyenes rendezvényre, több mint 3000 résztvevőt várnak, akik különböző témákban 17 előadást hallhatnak, önéletrajz- és motivációslevél-írási technikákat sajátíthatnak el, részt vehetnek magyar és angol nyelvű próbainterjúkon, stílustanácsadáson. Az álláskeresők több mint 10 kiállító cég, köztük az Audi, az Avon, a Bosch, a Helen Doran és a Morgan Stanley aktuális álláslehetőségeiről is információt kapnak – összegezte Toldi Gábor.

 


A média szerepe napjainkban

 

A konferencia második részében a médianyilvánosság témakörére fókuszált ismert és népszerű médiaszemélyiségek és közéleti szereplők bevonásával.

Szentkirályi-Szász Krisztina, a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó vezérigazgatója egy új és modern kommunikációs médiatechnológiát, a „KözTér” rendszert mutatta be. Napjainkban túl sok információ zúdul az emberekre, melyekből nehéz kiszűrni azt, amire valóban szükségünk van, ezért a Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. KözTér néven egy új tartalomszolgáltató rendszert indított útjára, melynek segítségével az olvasók okostelefonjaikon, táblagépeiken juthatnak a közszolgálat olyan területiről szóló, hiteles forrásból származó információkhoz, amelyekhez eddig nehezen férhettek hozzá – fogalmazott Szentkirályi- Szász Krisztina. Az android és windowsPhone 8 eszközökön elérhető, az alkalmazásba épített térképes funkció megkönnyíti a kormányablakokhoz, okmányirodákhoz való elérést, a minisztériumok elérését, a „Körülöttem” funkció pedig lehetővé teszi, hogy a felhasználó információkat gyűjtsön közvetlen környezetéről. Emellett az E-kiadványok, a Programok és a Hírek menüpont segítik a felhasználók informálását- összegezte. Kiemelte: a KözTér hatékony kiegészítő kommunikációja az egyetemi, főiskolai online felületeknek is, hiszen a megjelent hírekről, eseményekről azonnali tájékoztatást kap a hallgató, oktató telefonjára.

A rendezvény záró kerekasztal-beszélgetésén ismert és elismert médiamunkások cseréltek eszmét arról, hogy ki tud ma kérdezni, tudnak-e kérdezni az újságírók. Erős Antónia műsorvezető, Réz András esztéta, Murányi András főszerkesztő-helyettes, Borókai Gábor főszerkesztő és Tóth Tibor arról beszélgettek, hogy mit jelent ma az újságírás mint mesterség, milyen a kérdezés művészete, milyen kapcsolatot kell kiépíteni a hírességeknek a médiumokkal és, hogy milyen szerepet játszanak a felhasználók a média alakulásában.

 


A felsőoktatási média díjátadója


A konferencia záróakkordjaként átadták a felsőoktatási média legrangosabb, az Év Írása, az Év Fotója, az Év Videója, az Év Honlapja, a Pál Imre és a Pro Sperare, valamint az Év Hallgatói Újságírója díjait, melyek odaítéléséről idén is szakmai zsűri döntött. A díjakat Bajnai Zsolt, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sajtó Egyesület alapító tagja adta át. Az Év Írása díjat publicisztika kategóriában Bertankovics Bettina, a Pécsi Tudományegyetem hallgatója, kritika kategóriában Bakondi Ágnes, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója, interjú kategóriában Szabó Dorottya, a PTE Általános Orvostudományi Kar hallgatója vehette át. Pekoli Miklóst, a Budapesti Corvinus Egyetem hallgatóját riportjáért díjazták, az Év Újságírója Díj Vártás Péterhez, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatójához került. Az Év Fotója díjat Csontos Máté, a Debreceni Egyetem fotósa kapta hír és esemény kategóriában. Merényi Zita, az Eszterházy Károly Főiskola hallgatója portréjáért vehetett át díjat, művészet és tudomány kategóriában pedig Berán Dániel kapott elismerést. Az Év Videója díjat Szabó László, a Debreceni Egyetem sajtóreferense kapta intézményi kategóriában, Vártás Péter pedig campus kategóriában vehetett át díjat. Idén a Pro Sperare díjat a Közgazdász magazin nyerte el, a Pál Imre Emlékdíjat Fenyves Balázs, az Eszterházy Károly Főiskola, Paletta Online újságírója kapta. Az Év Campus Honlapja díjjal az Eötvös Lóránd Tudományegyetem honlapját és az Eszterházy Károly Főiskolán működő Paletta Online-t jutalmazták.

 

Gajzer Erzsébet

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.