SZTE Info

Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma – bemutatkozik a FuturICT.hu projekt

Az „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma” című, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú FuturICT.hu projekt első évének kutatási eredményeiről számolnak be kétnapos konferencián a Szegedi Tudományegyetem Rektori Hivatal épületében. Az első napon a kormányzati innováció-támogatásról is szó esett.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma” című, TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú FuturICT.hu projekt első évében számos jelentős kutatási eredmény született, amelyek hasznosak és érdekesek a projekt minden szakmai résztvevőjének a számára. Ennek összefoglalásául rendeznek két napos K+F menedzsment és szakmai konferenciát 2014. április 10-én és 11-én a Szegedi Tudományegyetemen. A tanácskozás során a projekt kutatói bemutatják a legfontosabb eredményeiket, ami lehetőséget biztosít arra, hogy az eddig megszületett eredményeket a projekt teljes közönsége megismerhesse, és hogy új szakmai kapcsolatok alakulhassanak ki a partnerek között. A rendezvény helyszíne az SZTE Rektori Hivatal épületének díszterme.

 

Az első napon több mint egy tucat előadást hallgathattak meg az érdeklődők, egyebek mellett a Twitter-környezetre jellemző technológiai információk diffúziós topológiájáról, a védett ismeret (know-how) „terjedésének” magánjogi aspektusairól, a klímaváltozással kapcsolatos alkalmazkodási stratégiákról, a különböző szinteken történő véleménydetekcióról és inverz fertőzési problémákról.

 

A kormány támogatja az egyetemi kutatásokat

 

A konferencián előadást tartott Kardon Béla, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Tudománypolitikai Főosztályának főosztályvezetője A magyar tudománypolitika beavatkozási lehetőségei az EU növekedési stratégiájának tükrében címmel. Kardon Béla rámutatott: a kormány számára nagyon fontos, hogy az alapkutatási eredményeket hogyan lehet átültetni a való életbe. A versenyképesség Magyarország számára kiemelkedő jelentőséggel bír, és ezt csak 21. századi, versenyképes munkaerővel lehet elérni, azt is csak úgy, ha az egyetemekről versenyképes munkaerő kerül ki. Ezt pedig azzal lehet támogatni, ha a felsőoktatási intézményekben magas szintű kutatások folynak. Ehhez tud a kormány hozzájárulni azzal, hogy támogatja a tudományos intézményekben folyó tevékenységeket. Az innovációs alapból biztosít a kormányzat erre támogatást az elkövetkező években – tette hozzá a főosztályvezető. Mint mondta, a tagországokon múlik, hogy az európai uniós forrásokat mire költik. Magyarország a strukturális alapból szándékozik támogatni a felsőoktatási intézményekben megvalósuló kutatási fejlesztéseket. Nem tanácsadást kíván biztosítani, hanem a szükséges forrásokat. A kutatás-fejlesztés és az innováció ma Magyarországon az egyik nagyon fontos alappillér, és a Befektetés a jövőbe elnevezésű K+F innovációs stratégia a feltétele annak, hogy versenyképes legyen az ország. Ezt a tudománypolitikai stratégiát a kormány még nem tárgyalta, a társadalmi vitán viszont már túlvan.



futurict_2014_aprilis_galéria


Kardon Béla főosztályvezető – aki a konferencián megtartott előadását megelőzően Szabó Gábor rektorral tárgyalt – hangsúlyozta: a Szegedi Tudományegyetem – ahogyan a többi más nagy felsőoktatási intézmény – munkáltatóként is nagyon fontos szerepet tölt be a régióban, és a regionális innovációs stratégiában is fontos szerepet kapott. A kormányzat számít az egyetemre a kutatóhelyek számának növelésében és a kutatási támogatások allokálásában is. Minderre a FuturICT.hu projekt kiváló példa, mert a benne részt vevők alapkutatási tevékenységet végeznek, amit fiskálisan nem szabad megítélni. A jó minőségű alapkutatás ugyanis nagyon fontos, mert elengedhetetlen a jó minőségű oktatáshoz.

A kormány szándéka, hogy lépéseket tegyen a tudomány területén, és célja, hogy 50 százalékkal növelje a kutatói létszámot. Ennek érdekében a kutatás-fejlesztés támogatására forrásokat szeretnének bevonni, erről Brüsszellel folyamatosan tárgyalnak. A kormány szándéka szerint ennek a támogatására több mint 100 milliárd forint fordítható majd a következő években.

 

Kooperációs Központ: információ és források

 

Csillik_prof_FuturCsirik János professzor előadásában a FuturICT.hu Kooperációs Központról számolt be, hiszen a pályázatban vállalták a FuturICT.hu magyarországi koordinációs és kutatóközpontjának létrehozását is. A tudományos koordinációs központ kialakításával – további nemzetközi projektek megvalósulása által – nemzetközi kutatóhálózatok jönnek létre. A Kooperációs Központ feladata, hogy támogassa a kutatókat abban, hogy a kutatások hosszabb távon is fennmaradjanak, a projekt lezárultával is fenntarthatók legyenek. Az ezzel kapcsolatos tanulmányban beszámolnak a hazai és nemzetközi koordinációs központokról, azok működéséről; a kormányzati és szakmai együttműködések lehetőségeiről. Csirik János professzor elmondta: a tanulmány készítői kormányzati munkatársakat is meginterjúvoltak a témában, akik arra hívták fel a figyelmet: a proaktív viselkedés rendkívül fontos. A Kooperációs Központ feladata egyébként igen sokrétű: egyfajta információs központként is működik, és emellett feladata a működési források megtalálása és bevonása.

 

A FuturICT.hu projektről szóló konferencia pénteken is folytatódik, a részletes program itt olvasható.

 

Mindez a kutatás a TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 azonosítószámú „Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu)” című projekt révén valósul meg, melynek gazdája a Szegedi Tudományegyetem. A 2012. december 1. és 2014. november 30. között zajló projektben az SZTE konzorciumi partnerei az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a DEAK Kooperációs Kutatási Nonprofit Zrt., illetve a BME VIKING Villamosmérnöki és Informatikai Kutató-Fejlesztő Nonprofit Zrt. A százszázalékos támogatási intenzitású FuturICT.hu projekt teljes költségvetése csaknem 1,6 milliárd forint.

 

Nyemcsok Éva Eső

Fotó: Herner Donát



uszt_logo_rgb Infoblokk3_ESZA_egyes

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.