SZTE Info

juhasz_talalkozo_kiemelt

Szakmai konzultáció, főzőverseny az SZTE MGK által támogatott 30. juhász találkozón

A Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kara Hódmezővásárhelyen immár 30. éve közreműködik a Szent György-napi Juhásztalálkozó és Főzőverseny szervezésében. A 21. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokhoz kapcsolódó programon rekordokat döntöttek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A hódmezővásárhelyi Cserebökényben harminc éve hívták életre az első juhásztalálkozót” – emlékeztetett Horváth József, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar dékánja, aki fontosnak tartja az agrárium ezen ágával is ápolni a kapcsolatokat. Elárulta: ő maga először a 2004. évi programon vett részt.


A Szent György-napi Juhásztalálkozó és Főzőverseny szép hagyományokat ápol: a szakma múltjára utaló eszközöket idén is bemutatták, illetve a gazdák és a vidékfejlesztési intézet összefogásának köszönhetően különböző sajtkészítményeket árusíthattak az ezzel foglalkozók. A jubileumi találkozón 12 csapat mérte össze birkapörkölt főzésben a tudományát. Idén is Galyas Dagmar Jutta, az SZTE MGK nemzetközi előadója volt az elsőszámú szervezője a Magyar Juh- és Kecsketényésztők Szövetsége által is támogatott találkozónak 2014. április 28-án, az SZTE MGK hódmezővásárhelyi Takács Ferenc Képzési Központja közelében..



Népszerűsítették a felsőoktatást


„A felsőfokú mezőgazdasági képzés népszerűsítésére, szakmai konzultációra is lehetőséget ad a találkozó” – mondta az SZTE MGK dékánja. Horváth József is tájékoztatta az érdeklődőket a mezőgazsági mérnökképzés vásárhelyi adottságairól és lehetőségeiről. Az SZTE MGK standjánál Baranyi Anita és Szabó Ákos, a két mezőgazdasági mérnökhallgató tartotta a frontot. Kérdéseivel sok fiatal megállt a pultnál, még a kar újdonságáról, az angol nyelvű agrárképzésről is érdeklődtek. Kérdéseit követően Jakab Zoltán elárulta: pénzügyi ügyviteli OKJ-s képzés megszerzését követően szeretne vadgazda mérnök képesítést szerezni, ezért jelentkezett idén az SZTE MGK-ra.


„A szakmai megbeszéléseken szó esett – többek között – a birkahús alacsony fogyasztási arányáról, ami Magyarországon évente és személyenként mindössze 20-30 dekagramm. A juhszaporulattal sem elégedett a szakma, miközben a piac exportorientáltságú” – sorolta az SZTE MGK dékánja a szakmai konzultációs értékeket.


Juhasz_talalkozo_galeria
Szakmai konzultáció, főzőverseny az SZTE MGK által támogatott 30. juhász találkozón - GALÉRIA


Az agrárium jövője a tét


Az egyetemi támogatottságú programot megtisztelte jelenlétével – többek között – Horn Péter akadémikus, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség elnöke; Kukovics Sándor professzor, a Juh- és Kecske Terméktanács és Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója; továbbá Kiss György, a Magyar Juhszövetség termelési alelnöke is.


„Tömegeket, érdeklődőket vonz a vásárhelyi rendezvény, ezért a mezőgazdasági ágazatnak hasznára válik. Itt a gazdák tenyészállatokat láthatnak, megbeszélhetik egymással a siker titkát. Bár az ágazat problémai nem egy ilyen népünnepélyhez hasonlatos bemutató-sorozaton oldódnak meg, de felvetődnek a kérdések, amiket a gazdák a szakemberekkel vitathatnak meg – fogalmazott Kiss György. – Tehát én nem problémának fogom fel a kérdéseket, például a generációs és oktatási nehézségekkel kapcsolatosakat, hanem soron következő és megoldandó feladatnak.”



„A mezőgazdaság a legtöbb tudományterületet ötvözi”


„A világ bármely táján természetes, hogy az egyetem, ha ad magára, megjelenik a szakmai kiállításokon. Így van ez az USA-ban vagy Új-Zélandon is, ahol a társadalom el is várja, hogy az államilag támogatott intézmények adjanak helyet az ilyen rendezvényeknek és konferenciáknak – összegezte tapasztalatait Horn Péter akadémikus, a Kaposvári Egyetem professzora. – Hódmezővásárhelyen szerencsés a helyzet: itt volt egy rendkívül fejlett állami gazdaság, most a Hód-Mezőgazda Zrt. az, amely elkezdte ezt a folyamatot, amihez kapcsolódott a hódmezővásárhelyi agrárképzés, ’a tartalom’. Vezető szerepet kapott az infrastrukturális háttér miatt a vásárhelyi találkozó, így lett az ország legnagyobb agrárkiállítása.”


„A mezőgazdaság, mint szakma a legtöbb tudományterületet magába ötvözi – a genetikától kezdve, a biotechnológián át, a gazdaságtudományig. Ugyanakkor a szakma az állattenyésztési stratégiák kidolgozásába bekapcsolódik – ez a jövő. Rendet kellene tenni a fejekben és a politikában! – javasolta az akadémikus. – Egy sor fejlett országban a mezőgazdaságot csúcstechnológiai ágazatnak tekintik: a legmagasabb technikai szintet biztosítják, hogy a legtöbb tudományterület eredményeit hasznosíthassa. Aki ezt felismeri, az nyer. Melyik ország elhanyagolja az agrárium fejlesztését, az az ország hosszú távon nagy vesztes lesz a gazdasági versenyben. Ezt Magyarországon fel kellene ismerni. És ha ez a felismerés ’társadalmasított’, akkor a következő lépéshez szükséges és kellő mennyiségű forrás is biztosított lesz.”



Szent-György-napi programok


Miért épp a Szent György-napi Juhásztalálkozó és Főzőverseny mellé állt oda az SZTE MGK? – kérdeztük a dékánt. „Azért, mert az Alföldön hagyományos és honos állattartás hagyományait szeretnék megerősíteni. De az elmúlt évtizedek alatt Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokká bővült programon alkalom kínálkozik az agrárium legjelesebb szakmai képviselői és a felsőoktatás találkozóira is” – válaszolta Horváth József.


Az SZTE MGK hallgatói is részesei voltak a rendezvény sikerének. A díszbejárathoz közeli nagyszínpadon szakszerű és gyors mozdulatokkal dolgozó birkanyírók mérték össze tudásukat. A lenyírt gyapjú elhelyezésében is egyetemi hallgatók – köztük a mezőgazdasági mérnöknek készülő Tóth Violetta és Szűcs Máté – segítettek.


Birkapörkölt főzőverseny nélkül nem igazi a juhásztalálkozó. A főzők egyforma kötényben dolgoztak a bográcsok körül. Az SZTE MGK öt hallgatója is beszállt a versenybe. Sportszerűen segítettek is a vendégeknek – például őrölt köményt adtak kölcsön a szomszédoknak. „A szigorú zsűri nemcsak az ízek harmóniája alapján mondott ítéletet, a tálalást is minősítette” – tudtuk meg a csapatot vezető kari HÖK-elnöktől, Hatvanyi Ferenctől.


Az SZTE MGK ajándékát, a Gasztronómia a magyar-román határ mentén című kiadványt a főzőverseny győztesei és minden résztvevő hazavihette.



Kendermagosok és mezőgazdák


Egyébként a 21. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat 2014. április 25-én Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára nyitott meg.


A kiállítás a magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb jelentőségű szakmai találkozója lett, amelyet a Hód-Mezőgazda Zrt. szervez a Magyar Állattenyésztők Szövetségével és annak tagszervezeteivel. Az idei, 160 ezer négyzetméteren berendezett kiállításon az állattenyésztés nyolc ágazata – a ló-, a szarvasmarha-, a sertés-, a juh- és kecske-, a baromfi- és nyúltenyésztés, a halászat, a vadászat –, valamint az állattenyésztés és az ahhoz kapcsolódó növénytermesztés szakiparának legjelesebb képviselői mutatkoztak be a rekordszámú, sok ezer érdeklődőnek.


A kiállításon például a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség 30 tenyésztője 63 juh és egy kecske tenyészállat csoportban mutatta be a Szövetség tenyésztési programjában szereplő 17 juhfajtát és egy kecskefajtát.


„I. helyezett” – olvastuk a baromfifajtákat bemutató sátorban az SZTE MGK neve és logója mellett. Kiderült: az őshonos kendermagos magyar tyúkok és kakasok génmegőrzését célul tűzte az intézmény és három évtized eredményes munkáját ismerték el. A kiállított baromfifajták közül aranyérmes lett a „kendermagos erdélyi kopasznyakú” állatsereglet. Az SZTE MGK oktatója, Benk Ákos és tanítványai értek el sikert, tartottak fajtabemutatót a népes közönségnek.


SZTEinfo – Szöveg és kép: Újszászi Ilona

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    14:00 - 16:00
    A SZAB Dermatológiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Dr. Szabó Éva egyetemi docens (DE Bőrgyógyászati Tanszék): A krónikus vénás betegség korszerű kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében. Dr. Páczi István orvosigazgató (Unicorp Biotech Kft.). Hogyan ha a szulodexid?
  • február 28.
    17:30 - 19:00
    His Excellency Ahmet Akif OKTAY Ambassador of the Republic of Turkey Lectures on
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.
  • február 28.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Révész László, az SZTE Régészeti Tanszék vezetője előadásának témája: a Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata, hogy azok sajátosságai alapján milyen regionális csoportok különíthetők el a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult. Ma már egy-egy mikrorégió lelőhelyeinek jellegzetességeire, használati idejének hosszára kell koncentrálnunk, s e munka végén azok összevetésével elvégezni az átfogó elemzést. Így pontosabb képet nyerhetünk a 10–11. századi belső népmozgásokról, társadalmi átalakulásról. A kutatási eredmények rávilágítanak a magyarság és a helyben talált népek viszonyrendszerére, valamint a szomszédos népekkel kialakított kapcsolati zónák problémakörére is. Ezek eredményeként lehetővé válik, hogy a Kárpát-medence 10–11. századi leletanyagát beillesszük az európai történeti folyamatokba.