SZTE Info

Lézerek a gyógyászatban – véget ért az SZTE nyári iskolája

„Lasers in Medicine and Life Sciences 2014” címmel 2014. július 14-25 között angol nyelvű, az orvoslás és lézerek viszonyát vizsgáló nyári iskola zajlott a Szegedi Tudományegyetemen. A kéthetes programsorozaton külföldi és hazai szaktekintélyek bevonásával a fizika és orvoslás iránt érdeklődő fiatalok ismerkedhettek meg a lézerek felhasználási lehetőségeivel az orvos- és élettudományi területeken.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A nagyszabású szakmai programra a vendégelőadók Svájcból, az Egyesült Királyságból, Németországból, Egyiptomból, Írországból és Norvégiából érkeztek hazánkba. Az angol nyelvű nyári iskolára Hollandiából három hallgató, Törökországból két, Franciaországból egy, Romániából három, Pécsről pedig két diák érkezett. Mellettük Szegedről az ÁOK elméleti intézeteiből, a klinikákról és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontból több PhD-hallgató, orvostanhallgató, fizikus- és biológushallgató csatlakozott az előadásokhoz.

Az orvos- és élettudományi területeken használt lézerek témakörén belül a résztvevők mindent megtudhattak a szemészetben alkalmazott lézerekről, a retinopátia lézeres kezeléséről, a femtolézerrel segített hályogműtétekről, valamint az autofluoreszcencia szemészeti diagnosztikai alkalmazásairól. Előadást hallhattak a bőrgyógyászatban alkalmazott lézerekről, a lézeres epilálás, bőrfiatalítás és a hemangiómák kezelése témaköreiről. Terítékre kerültek a sebészetben használt lézerek is, ezen belül pedig olyan témákat érintettek, mint a folyamatos és impulzusüzemű CO2-lézerek a jóindulatú fül-orr-gégészeti elváltozások kezelésében, a lézerek az orrüregek és a fül sebészetében, valamint szó esett az onkológiában használt lézerek, a lézeres részecskegyorsítás a terápiás hadronok olcsóbb és hozzáférhetőbb előállítására témákról is.


Lezerek_a_gyogyaszatban_galeria
Lézerek a gyógyászatban – véget ért az SZTE nyári iskolája - GALÉRIA


A „LAMELIS 2014 Lasers in Medicine and Life Sciences” című nyári iskolát az „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra” (TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 jelű) projekt finanszírozta, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Magyar Biofizikai Társaság támogatásával.

 

Korábban írtuk:

 

Lézerek a gyógyászatban: nemzetközi nyári iskola az SZTE-n

Lézerek a gyógyászatban - kéthetes nyári iskola


 

SZTEinfo

Képek: SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.