SZTE Info

mk_workshop_kiemelt

Duális képzést indít az SZTE Mérnöki Kar

A felsőoktatási duális képzési rendszer új hullámába a Szegedi Tudományegyetem is bekapcsolódik. Az SZTE Mérnöki Kar gépészmérnök szakján tanulhatnának az első, duális képzésre jelentkező fiatalok. Az SZTE Szenátusa támogatja az elképzelést, az eddigi tapasztalatokról workshopot tartottak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A duális képzés bevezetése olyan oktatáspolitikai döntés, amelyhez a Szegedi Tudományegyetem csatlakozik. Az elsőként az SZTE Mérnöki Kar gépészmérnök szakán bevezethető duális képzés tervét az SZTE Szenátusa támogatta, a szükséges dokumentumokat az intézmény továbbította a felsőoktatási programot koordináló Duális Képzési Tanácshoz” – összegezte az eddigi lépéseket Karsai Krisztina, az SZTE oktatási rektorhelyettese, mikor köszöntötte a duális képzés eddigi tapasztalatit áttekintő 2014. december 12-i workshop résztvevőit.


 

  A gyakorlatorientált képzés fejlesztésért


A TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0004 „Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfólió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában Dél-Kelet Magyarországon” projekt részeként rendezett workshopnak az SZTE Mérnöki Kara adott otthont. A házigazda SZTE Mérnöki Kar nevében köszöntőt mondó dékán, Keszthelyi-Szabó Gábor hangsúlyozta: „A gyakorlatorientált szakemberképzés ötven éve gyakorlat a karunkon és előd intézményeiben. A duális képzés bevezetésére felkészültek vagyunk. Megtisztelő számunkra, hogy e tervünk valóra váltását segítve az SZTE Szenátusa 2014. december 1-jén rendkívüli ülést tartott.”

„Úttörő szerepet vállal a Szegedi Tudományegyetemen belül a Mérnöki Kar, kíváncsi a duális képzésben eddig kialakult modellekre, de partnerei között többségben lesznek a kis és középvállalato”k – helyezte kilátásba Keszthelyi-Szabó Gábor. Az SZTE Mérnöki Kar dékánja hozzátette: „a kormányzatnak a duális képzés ösztönzése mellett az alapképzés finanszírozását is meg kell oldania, különben összedőlhet az építmény.”


Mernoki_kar_workshop_2014._december_12
Duális képzést indít az SZTE Mérnöki Kar - GALÉRIA

 


  Kecskeméti és győri modell


A képzésfejlesztést támogató Támop-rendezvényen a Kecskeméti Főiskola Gépipari és Automatizálási Főiskolai (GAMF) Karának dékánja, Belina Károly ismertette az eddigi tapasztalatokat.

A tömegképzés melletti minőségi képzés, ez a duális képzés első feladata a felsőoktatásban. A gyakorlatorientáltság erősítése, az oktatási idő alatt a fiatalok helyismeretének a megszerzése és céghez kötése is fontos tennivaló” – sorolta Belina professor. A duális felsőoktatás lényegeként határozta meg, hogy az egyetemen átadható elméleti tudás mellett az adott céget jellemző gyakorlati ismeretek – például az ott használt szoftver és tárgyalási technika – átadását.

„Minden résztvevő számára előnyös, de minden szereplőtől plusz munkát igényel a duális képzés” – rögzítette a szakember. Példaként említette, hogy a duális képzésbe beválogatott hallgató több tudáshoz, szakmai tapasztalathoz és biztos munkához juthat. A cég szempontjából előny, hogy biztosítja a profiljához szabott szakmai utánpótlást. A felsőoktatási intézmény pedig – kapcsolatrendszerét mozgósítva – elitképzést folytathat, miközben jobb teljesítményre ösztönözheti alapképzéses hallgatóit is.

„Az 50 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató cégek nem bírják el azokat a többletfeladatokat, amelyek a duális képzéssel járnak” – osztotta meg a méretkorláttal kapcsolatos tapasztalatár Belina Károly.

A normál alapképzéshez az úgynevezett „kecskeméti szisztéma”, illetve a „győri modell” szerint kapcsolható a duális képzés. Ez a Magyarországon eddig kialakult két módszer.

A „kecskeméti szisztéma” érintetlenül hagyja az alapképzést, a szünetekben a cégeknél folytatja az oktatást. Például a Kecskeméti Főiskolán az őszi félév 15 hetes időtartamát 13 hétbe sűrítik: ilyenkor a „normál” és a „duális képzéses” hallgató együtt tanul. A megnyújtott vizsgaidőszakban a „normál” hallgató az eddig megszokott rend szerint készül a vizsgákra, míg a „duális képzéses” fiatal az adott cégnél tanul az előre megadott rendben és a vizsgára is.

A duális képzés „győri modellje” szerint csak a II. félév után kerül a gyakorlóhelyre a hallgató, aki ekkor – a „normál” rend szerint haladó társaival szemben – távoktatásban sajátíthatja el az alapképzéses tananyagot.

Belina professzor, a „kecskeméti modell” kidolgozója szerint a főiskolájukon bevált ez a szisztéma: a szorgalmi időszakra koncentrálódó alapképzés és a „szünetekre” időzített gyakorlati képzés egymás mellett haladva készíti föl a hallgatót a diplomázásra és a munkaerő-piaci helytállásra.


 

  Képzőhelyek a „multiknál” és a közepes vállalkozásoknál


„A duális képzéses hallgatók többi társukat is többletteljesítményre ösztönzik” – jelentette ki a Kecskeméti Főiskola Duális Képzés Módszertani Központ vezetője. Kovács Zsuzsanna elárulta: jelenleg 18 cégnél 147 diákjuk vesz részt duális képzésben. A módszerük tapasztalatait azért is összegzik, mert ki szeretnék terjeszteni a Kecskeméti Főiskola GAMF Kara után a kertészeti és a tanítóképző karra is. Sőt: arra is készülnek, hogy modelljük intézményesíthetőségének lehetőségeiről kiadják az úgynevezett Fehér könyvet. Így is terjesztve – a különböző konferenciákon adott beszámolók mellett – a duális képzés „kecskeméti modelljét”.

Két, a Kecskeméti Főiskolával duális képzéses kapcsolatban álló nagyvállalat is beszámolt tapasztalatairól az SZTE MK workshopján.

A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. HR-vezetője, Török Ildikó prezentálta, hogy 2011 októbere óta hogyan fejlődtek odáig, hogy jelenleg 30 hallgató duális képzését koordinálják. Hangsúlyozta: a duális képzésbe bevont hallgatók kiválasztásának a cégeknél kell történnie. Csak így biztosítható a fiatal motiváltsága. Kérdésünkre válaszolva elmondta: nem csak ezerfős nagyvállalatuknak, hanem a beszállító kis és közepes vállalkozásoknak is képzenek fiatalokat.

„Szegedről máris van két hallgatónk, akik elméleti képzésben a Kecskeméti Főiskolán részesülnek. De a Szegedi Tudományegyetem gépészmérnök szakára készülő fiatalok közül is örömmel fogadunk jelentkezőket” – jelentette ki a Mercedes-Benz Manufaktoring Hungary Kft. oktatási vezetője, Tóth Pál Bence. Az óriáscégnél 2012-ben 5 fiatallal induló duális képzése kedvéért külön oktatási központot alakítottak ki, ahol jelenleg 30 hallgató tanulja a mérnöki szakma gyakorlati fogásait. A Győrben mérnöki diplomát szerző Tóth Pál Bence a duális képzés kecskeméti modelljére esküszik. Szerinte folyamatosan javítható és fejleszthető a duális képzés, ami jó alapot és biztos jövőt jelent az itt diplomázóknak.

A kis- és közepes vállalkozásoknál követhető duális képzési modellt a Hilti Szerszám Kft. szemszögéből Balogh Gábor központi mérnök mutatta be.

Németországi tanulmányútja tapasztalatait Bíró István, az SZTE MK Műszaki Intézetét vezető egyetemi docens összegezte. „A németországi Soesti Főiskolán jártunk: ott a hallgatóknak 10-12 százaléka kapcsolódik be a duális képzésbe” – mesélte. „Ezt az utat szeretnénk járni, az SZTE MK gépészmérnök szakon, jórészt kis és közepes méretű vállalatokkal együttműködve, elitképzésként felfogva a duális képzést – 2015 szeptemberétől.”


SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.