SZTE Info

Félúton a pedagógusképző kar mentorháló programja

Megvalósítása félidejéhez érkezett az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Mentro(h)áló 2.0 programja. Ebből az alkalomból 2014. december 16-án szakmai konferenciát tartottak a pedagógusképző kar főépületében az eddig történtek összefoglalására, a következő időszak feladatainak, fejlesztéseinek meghatározására.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0008 számú Mentro(h)áló 2.0 program a Szegedi Tudományegyetem vezetésével – a bajai Eötvös József Főiskolával, a Kecskeméti Főiskolával és a szegedi Gál Ferenc Főiskolával mint konzorciumi együttműködő partnerekkel – valósul meg 527 millió forint európai uniós támogatásból 2014. január 1. és 2015. október 31. között.

 


Hasznos és értékes munka

 

A projektben eddig elért eredményeket ismertető szakmai tanácskozás megnyitóján Marsi István, a Juhász Gyula Pedagógusképző Kar dékánja kiemelte: nagy megtiszteltetés a kar számára, hogy egy ilyen sokszereplős, széleskörű összefogáson alapuló projektben lehet zászlóvivő. Olyan vállalkozás ez mely a karról indult, s melynek második része zajlik. Szeretném, ha ez a projekt úgy nemesedne, úgy bővülne tartalmakkal, ahogy a verziószámok növekszenek, és remélem, hogy ha nem is feltétlenül ilyen keretekben, de a gondolat tovább él, és valóban beteljesíti azt a célt, amiért létrejött. Pedagógusképzéseink felvevő piaca a közoktatás, és minél inkább érvényesül ezek között a szereplők között a közös gondolkodás, annál inkább megbizonyosodhatunk arról, hogy jó úton járunk, hogy hasznos és értékes munkát végzünk – mondta.

 

Mentorhalo_2.0_szakmai_konferencia_2014._december_16
Félúton a pedagógusképző kar mentorháló programja - GALÉRIA


Cél az együttgondolkodás és a hallgató útjának végigkísérése

 

A projekt megvalósítás eddigi eredményeit Pukánszky Béla szakmai vezető ismertette. Elmondta, a TÁMOP projekt egyik vezérgondolata, hogy hogyan segítsék a hallgatókat a képzés belső színtereiből, előadásokból és szemináriumokból kiindulva a gyakorlat felé, és hogyan gondolkozzunk azon, hogy ezt a gyakorlatot minél tartalmasabban, a korszerű és optimálisan hozzáadott értékkel felruházott pedagógusok képzésben használni lehessen. Emellett a program vezérmotívuma az együttgondolkodás, a közös gondolatok megfogalmazása. A közös munka általános célja a felsőoktatás szerepének bővítése a gyakorlat számára releváns tudástartalmak fejlesztésével és megosztásával. Célkitűzése a pedagógusok kompetenciáinak bővítése, a tanulási folyamat szervezésének hangsúlyosabbá tétele, a pedagógusképzés és a továbbképzés egységes rendszerbe szervezése, valamint a pedagógusképzésben dolgozók szakmai fejlődésének támogatása – ismertette. A tartalmi célok szervezeti keretei a Térségi Pedagógiai Szolgáltató és Kutatóközpontok és a Tanárképző Központok – tette hozzá. Kiemelte: a projektben részt vevő intézmények együttesen lefedik a pedagógusképzés szinte valamennyi területét, a gyógypedagógus-, az óvodapedagógus- és tanítóképzést, a közismereti és szakmai továbbképzést. A projekt filozófiája a hallgató útjának végigkísérése az intézményes képzéstől a gyakorlatig.

 


Megannyi elért eredmény

 

A félidőben járó projektben a Térségi Pedagógusképző Központ megkezdte a tanuló szervezeti modell kialakítását és az eszközfejlesztést, a meglévő programok felülvizsgálatát. Elkészítette az „Úton a tanulószervezetté válás” című 30 órás vezetői továbbképzést, valamint ebben a témában képzéseket indított. A Tanárképző Központ alprojekt fő irányelveiként a tanárképzés tartalmainak fejlesztését, bővített tematikák és digitális tananyagok kidolgozását, valamint a képzők képzésének megszervezését határozta meg. Az alprojektben megkezdődött a tanárképzés akkreditációs anyagainak kidolgozása, gyakorlati szabályainak megújítása, a tanárképző központok szervezeti és működési szabályzatának és középtávú stratégiájának kialakítása. Lezajlott a bővített tematikák, a digitális tananyagok és a képzők képzésének belső pályázati köre, 40 bővített tematika és 15 digitális tananyag kidolgozása jelenleg is folyik. Emellett megkezdődött a tanár szakok képzési terveinek felülvizsgálata, valamint megtörténtek az első lépések a gyakorlat megújítása felé.

 

A tanítóképző alprojektben a tananyagfejlesztésbe bekapcsolódó személyek első listája elkészült, megtörtént a tananyagok rövid leírásának kidolgozása, és megkezdődött a tanítók kompetenciaprofiljának kidolgozása. Az óvodapedagógus-képző terület bekapcsolódott a mentorképzésbe, műhelyfoglalkozásokat tartott, míg a gyógypedagógus-képző alprojekt megkezdte a Módszertani és Mentoráló Központ koncepciójának kidolgozását, a régión túli intézményekkel való kapcsolatfelvételt. Az SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képző Intézetének munkatársai nemzetközi szakmai konferenciákon vettek részt, valamint 2014 szeptemberében megszervezték a tehetségfejlesztő TDK-tábort – tudtuk meg. A kapcsolat tovább épül a képzők és a köznevelés intézményrendszerében dolgozó mentorok között, a munkálatok lendületesen és ütemesen folynak minden területen, az eddigi tapasztalatok pedig hasznosak és a gyakorlati képzési munkába beépíthetők – összegezte Pukánszky Béla.

A projektről további információ itt olvasható.

 

SZTEinfo

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.