SZTE Info

Ferences_Obszervancia_Italiaban_kiemelt

Konferencia a ferences obszervanciáról

„Ferences obszervancia Itáliában és Közép-Európában: intézmények, társadalom, vallásosság” címmel rendeztek nemzetközi konferenciát 2014. december elején Szegeden. Az SZTE több oktatója is részese volt a sikernek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A kései középkor vallás-és egyháztörténetének egyik fontos része a ferences renden belül létrejött obszerváns irányzatok, amelyek szerte Európában fontos szerepet játszottak a korabeli egyházat megújító törekvésekben, befolyásolni kezdték a városok és a királyi udvarok politikáját, ösztönözték a keresztes hadjáratok szervezését, és felléptek az eretnekmozgalmakkal szemben” – magyarázta Galamb György. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Középkori Egyetemes Történeti Tanszék oktatója volt az egyik fő szervezője a 2014 december elején Szegeden rendezett „Ferences obszervancia Itáliában és Közép-Európában: intézmények, társadalom, vallásosság” című nemzetközi konferenciának.


A ferencesekről azt is elmondta Galamb György, hogy „az Itáliából kiinduló irányzat hamar megjelent Boszniában, majd a vele határos Magyar Királyságban is. Két képviselőjük, Kapisztrán János és Marchiai Jakab említése nélkül nemigen lehet megírni a 15. század magyar történetét. Fontos megemlíteni, hogy Szegeden is hamar megtelepedtek az obszerváns szerzetesek, akik már 1444-ben megkapták az itteni ferencesek kolostorát, és mintegy 1480-tól kezdve már a jelenlegi Alsóvárosi Ferences Templom helyén élnek, azóta is formálva a helyi lakosok vallási és közösségi életét. A török hódoltág korában az egész délvidéken gyakorlatilag ők jelentették a katolikus egyházat.”

„A ferences obszervancia sokoldalú hozzájárulása a késő középkori és kora-újkori Európa vallási és kulturális életéhez, ezen belül pedig Itália és Magyarország korabeli kapocsolataiban játszott szerepe indokolta a Maceratai Egyetem, a Római Magyar Akadémia és az SZTE Középkori Egyetemes Tanszékének kezdeményezését, amely egy iker-konferencia megszervezését tűzte ki célul” – avatott be a részletekbe Galamb György. A témával foglalkozó magyar és olasz kutatók egy szűkebb körű összejövetele le is zajlott 2013. december 6-án és 7-én Maceratában és Sarnanóban, ahol nyolc előadás hangzott el arról, hogy Itália és Magyarország kulturális kapcsolataiban hogyan fonódik össze a humanizmus és a ferences obszervancia. Az SZTE-t itt Galamb György képviselte (BTK, Középkori Egyetemes Történeti Tanszék)


Ferences_obszervancia_2014._december_4
Konferencia a ferences obszervanciáról - GALÉRIA


Az ennek folytatásaként Szegeden 2014. december 4-e és 6-a között megtartott konferencia témája tágabb volt, amit a címe is jelez: „A ferences obszervancia Itáliában és Közép-Európában: intézmények, társadalom, vallásosság.” A téma magyar kutatóin kívül cseh, francia, olasz és román kollégák vettek részt az eseményen. Húsz előadás hangzott el az obszervancia szervezetéről és belső viszonyairól, a laikus társadalommal fönntartott kapcsolatairól, könyvtárairól, a különféle -- itáliai és magyar -- obszerváns szerzők prédikációiról és egyéb műveiről, kifejtett tevékenységéről és a magyar irodalomtörténetírásban tükröződő emlékezetükről. A konferencián jelen volt az olaszországi Monteprandone polgármestere. Ebben a kisvárosban született a ferences obszervancia egyik, már említett neves alakja, Marchiai Jakab: a hagyomány úgy tartja, hogy Szegeden is megfordult és az alsóvárosi ferences kolostorban őrzőtt szék az ő használatában volt.


A konferencia megnyitóján megjelent Dobszay Benedek, a magyar ferences rendtartomány főnöke és Kiss Rigó László szeged-csanádi püspök, aki a résztvevők tiszteletére fogadást is adott. A külföldi vendégeknek alkalma nyílt arra, hogy Szeged város kulturális és történelmi nevezetességeit is megtekintsék. A rendezvény gondos házigazdája volt a Ferences Plébánia és a Ferences Látogatóközpont, létrejöttét támogatta a Római Magyar Akadémia igazgatója, Molnár Antal igazgató. A költségekhez nagy mértékben hozzájárult a Szeged-Csanádi Egyházmegye, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központja, Olaszország szegedi Konzuli Képviselete, valamint az SZTE Olasz Tanszéke Pál József tiszteletbeli konzul és tanszékvezető révén, továbbá a Zimonyi István vezette Középkori Egyetemes Történeti Tanszék. A program összeállítását és a technikai szervező munkát ugyanezen tanszék oktatója, Galamb György végezte.


SZTEinfo

Fotók: Herner Donát

ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • január 2. 08:00 - 31. 19:00
    Az SZTE Klebelsberg Könyvtár rendezvénye a Prof. Dr. Németh András (SZTE ÁOK) emlékére rendezett tárlat. További információ az SZTE Hírportálján: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2017-november/kiallitas-dr-nemeth
  • január 18. 10:00 - 20. 17:00
  • január 18. 10:00 - 19. 18:00
    A Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoportja tizennegyedik alkalommal rendezi meg a Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferenciát. A konferencia a nyelvtechnológia területén végzett kutatások és eredményeik ismertetésének ad otthont. Fõ célja az elvégzett vagy folyamatban lévõ kutatások és fejlesztések legaktuálisabb eredményeinek bemutatása, de lehetõség nyílik hallgatói projektek, ill. a nyelvtechnológia ipari alkalmazásainak ismertetésére is. További információ: http://rgai.inf.u-szeged.hu/index.php?lang=hu&page=mszny2018
  • január 18.
    17:00 - 18:30
    Mi történhetett az 1882 virágvasárnapja előtti szombaton Solymosi Eszterrel, a 14 éves cselédlánnyal, akit a tiszaeszlári zsinagóga környékén láttak utoljára szemtanúk? Kitalálta, betanították vagy igazat mondott a 135 évvel ezelőtti per koronatanúja? A védelem eredményességében mi volt a szerepe a pénznek? Miként lett vérvád, illetve mi a szerepe a korabeli magyar és nemzetközi sajtónak abban, hogy a bűnbakképzés közösségi változataként vált ismertté a tiszaeszlári per? Lehetséges-e valamilyen megoldást adni Solymosi Eszter eltűnésére? A rejtélyes tiszaeszlári per címmel az Osiris Kiadó gondozásában 2017 decemberében megjelent kötet szerzőjét, Blutman László szegedi jogtudóst Újszászi Ilona újságíró kérdezi a könyvpremieren.
  • *
    január 18. 18:00 - február 18. 19:00
    A Magyar Kultúra napja alkalmából nyílik meg Árnyas Koppány festőművész tárlata. A fiatal alkotó a Szegedi Tudományegyetemen képi ábrázolás szakkal párhuzamosan végezte el a Tanító szakot, felsőfokú tanulmányait 2012-ben zárta. Börtönbe zárt perspektíva című tárlatát Pataki Ferenc festőművész ajánlja az érdeklődők figyelmébe. A tárlatnyitón közreműködik hegedűjátékával Dudás Virág Ervin, az SZTE Zeneművészeti Kar hallgatója.