SZTE Info

Ferences_Obszervancia_Italiaban_kiemelt

Konferencia a ferences obszervanciáról

„Ferences obszervancia Itáliában és Közép-Európában: intézmények, társadalom, vallásosság” címmel rendeztek nemzetközi konferenciát 2014. december elején Szegeden. Az SZTE több oktatója is részese volt a sikernek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A kései középkor vallás-és egyháztörténetének egyik fontos része a ferences renden belül létrejött obszerváns irányzatok, amelyek szerte Európában fontos szerepet játszottak a korabeli egyházat megújító törekvésekben, befolyásolni kezdték a városok és a királyi udvarok politikáját, ösztönözték a keresztes hadjáratok szervezését, és felléptek az eretnekmozgalmakkal szemben” – magyarázta Galamb György. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Középkori Egyetemes Történeti Tanszék oktatója volt az egyik fő szervezője a 2014 december elején Szegeden rendezett „Ferences obszervancia Itáliában és Közép-Európában: intézmények, társadalom, vallásosság” című nemzetközi konferenciának.


A ferencesekről azt is elmondta Galamb György, hogy „az Itáliából kiinduló irányzat hamar megjelent Boszniában, majd a vele határos Magyar Királyságban is. Két képviselőjük, Kapisztrán János és Marchiai Jakab említése nélkül nemigen lehet megírni a 15. század magyar történetét. Fontos megemlíteni, hogy Szegeden is hamar megtelepedtek az obszerváns szerzetesek, akik már 1444-ben megkapták az itteni ferencesek kolostorát, és mintegy 1480-tól kezdve már a jelenlegi Alsóvárosi Ferences Templom helyén élnek, azóta is formálva a helyi lakosok vallási és közösségi életét. A török hódoltág korában az egész délvidéken gyakorlatilag ők jelentették a katolikus egyházat.”

„A ferences obszervancia sokoldalú hozzájárulása a késő középkori és kora-újkori Európa vallási és kulturális életéhez, ezen belül pedig Itália és Magyarország korabeli kapocsolataiban játszott szerepe indokolta a Maceratai Egyetem, a Római Magyar Akadémia és az SZTE Középkori Egyetemes Tanszékének kezdeményezését, amely egy iker-konferencia megszervezését tűzte ki célul” – avatott be a részletekbe Galamb György. A témával foglalkozó magyar és olasz kutatók egy szűkebb körű összejövetele le is zajlott 2013. december 6-án és 7-én Maceratában és Sarnanóban, ahol nyolc előadás hangzott el arról, hogy Itália és Magyarország kulturális kapcsolataiban hogyan fonódik össze a humanizmus és a ferences obszervancia. Az SZTE-t itt Galamb György képviselte (BTK, Középkori Egyetemes Történeti Tanszék)


Ferences_obszervancia_2014._december_4
Konferencia a ferences obszervanciáról - GALÉRIA


Az ennek folytatásaként Szegeden 2014. december 4-e és 6-a között megtartott konferencia témája tágabb volt, amit a címe is jelez: „A ferences obszervancia Itáliában és Közép-Európában: intézmények, társadalom, vallásosság.” A téma magyar kutatóin kívül cseh, francia, olasz és román kollégák vettek részt az eseményen. Húsz előadás hangzott el az obszervancia szervezetéről és belső viszonyairól, a laikus társadalommal fönntartott kapcsolatairól, könyvtárairól, a különféle -- itáliai és magyar -- obszerváns szerzők prédikációiról és egyéb műveiről, kifejtett tevékenységéről és a magyar irodalomtörténetírásban tükröződő emlékezetükről. A konferencián jelen volt az olaszországi Monteprandone polgármestere. Ebben a kisvárosban született a ferences obszervancia egyik, már említett neves alakja, Marchiai Jakab: a hagyomány úgy tartja, hogy Szegeden is megfordult és az alsóvárosi ferences kolostorban őrzőtt szék az ő használatában volt.


A konferencia megnyitóján megjelent Dobszay Benedek, a magyar ferences rendtartomány főnöke és Kiss Rigó László szeged-csanádi püspök, aki a résztvevők tiszteletére fogadást is adott. A külföldi vendégeknek alkalma nyílt arra, hogy Szeged város kulturális és történelmi nevezetességeit is megtekintsék. A rendezvény gondos házigazdája volt a Ferences Plébánia és a Ferences Látogatóközpont, létrejöttét támogatta a Római Magyar Akadémia igazgatója, Molnár Antal igazgató. A költségekhez nagy mértékben hozzájárult a Szeged-Csanádi Egyházmegye, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Központja, Olaszország szegedi Konzuli Képviselete, valamint az SZTE Olasz Tanszéke Pál József tiszteletbeli konzul és tanszékvezető révén, továbbá a Zimonyi István vezette Középkori Egyetemes Történeti Tanszék. A program összeállítását és a technikai szervező munkát ugyanezen tanszék oktatója, Galamb György végezte.


SZTEinfo

Fotók: Herner Donát

ACULATI_ELEMinfoblokk_kedv_final_CMYK__ESZA

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *