SZTE Info

szeged_egyetemi_varos_kiemelt

Szeged a 8. legjobb egyetemi város Európában

Szeged a legjobb 10 európai egyetemi város közé került a Condé Nast Traveler portálon. Olyanok mellett olvasható a Tisza-parti universitasnak otthont adó város neve, mint Heidelberg, Krakkó, Leuven, Oxford.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedet Európa nyolcadik legjobb egyetemi városaként említő Condé Nast Traveler magazin Magyarország legrangosabb egyetemének nevezi a Szegedi Tudományegyetemet.

 


rektori  Tisza-parti városunk értékei


Az összeállításból kiderül: Szeged, vagyis Magyarország negyedik legnagyobb városa ad otthont az ország egyik legrangosabb felsőoktatási intézményének, a Szegedi Tudományegyetemnek. A város és az oda 1921-ben befogadott egyetem együtt lélegzik és fejlődik – ismeri el immár a http://www.cntraveler.com/ utazási portál is.

Az összeállítás kitér a Szegedi Szabadtéri Játékokra, kiemeli a paprika, a halászlé és a Pick szalámi jelentőségét. Olvasói figyelmébe ajánlja a magyar fürdőkultúrát, példának említve a Forrás Hotelt.

 


  Tíz között a nyolcadik


Az alábbi linken elérhető összeállításban Szeged olyan egyetemi városokkal kerül egy csoportba, mint például Heidelberg, Krakkó, Leuven, Oxford.

A Condé Nast Traveler rangsorának élén Oxford szerepel, dobogós még Heidelberg és Krakkó.

Majd Leuven, Montpellier és Salamanca következik. Hetedik helyen áll Uppsala, a nyolcadik Szeged, végül St. Andrews és Bologna zárja a listát.

 


  Állandó jelzők és hagyományok


Szeged állandó jelzője nemcsak a diákok itteni központi szerepére utal. A diákvárosban a szolgáltatásokat és a szórakozási lehetőségeket az egyetemi hallgatóság, a fiatalság igényei szerint szervezik. Szeged „fesztiválváros”, de ebben is egybefonódik a Szegedi Tudományegyetemmel. Példázza ezt az egyetemi épületeknek is helyet adó Dóm téren megrendezett Szegedi Szabadtéri Játékok.

A hagyományok, így például a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert, a Szegedi Tudományegyetem egykori professzora és rektora munkássága ugyancsak igazolja az universitas és a város sorsának az összefonódását. A Szent-Györgyi általa „C-vitamin bombaként” azonosított paprika és nyomában a termesztési „bumm” és az erre támaszkodó ipar segítségével lábalt ki Szeged az akkori világválságból. Azóta pedig Szeged gasztronómiai különlegessége a fűszerpaprika.

Az itteni termálvíz ugyancsak közös kincs: a fürdőkultúra mellett immár arról is nevezetes lehet Szeged, hogy az erre az energiaforrásra támaszkodó fűtési rendszert épített ki – együttműködve városi intézményekkel – a Szegedi Tudományegyetem, amely a „legzöldebb” magyarországi universitas.

 

SZTEinfo – Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.