SZTE Info

mta_doktorai_kiemelt

Az SZTE tizenegy kutatója kapta meg az MTA doktora címet

Kilencven kutató – köztük a szegedi egyetem tizenegy tudósa – vehette át az MTA doktora oklevelet az Akadémia székházának dísztermében 2014. december 6-án, ezzel 2667-re bővült a tudomány doktora vagy az MTA doktora címmel rendelkező hazai szakemberek száma.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

2014-ben csaknem ugyanannyian szerezték meg az élettudományok és a műszaki tudományok területéről a címet: az előbbi kategóriában 32-en, az utóbbiban 34-en. A társadalom- és bölcsészettudományok művelői közül 24-en vehették át a doktori címet igazoló oklevelet – közölte a Magyar Tudományos Akadémia. A legtöbben az orvosi tudományok osztálya, a filozófia és történelemtudományok osztálya, valamint a műszaki tudományok osztálya képviseletében lettek az Akadémia doktorai. A kutatónők száma (13) a korábbi évekhez képest jelentősen csökkent. Az oklevelüket átvevő kutatók között idén a legfiatalabb csupán 34 éves, míg a legidősebb 78. Az új akadémiai doktorok között három olyan tudós is van, aki a korábbi években az MTA Lendület kiválósági pályázata nyerteseként alapíthatott önálló kutatócsoportot: Ősi Attila paleontológus, több gerinces őslény felfedezője, Tapolcai János, aki az optikai hálózatok megbízható működéséhez kapcsolódó problémákat vizsgált és adott a megoldásukra módszereket, valamint Tusor Péter, aki a magyar egyházi elit római és bécsi integrációját kutatja.


MTA_doktorai
Az SZTE tizenegy kutatója kapta meg az MTA doktora címet - GALÉRIA

A Szegedi Tudományegyetemről az alábbi kutatók vették át az MTA doktora oklevelet: Bartók Tibor Sándor (Mérnöki Kar Élelmiszermérnöki Intézet), Deák Ágnes (Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék), Galbács Gábor (Természettudományi és Informatikai Kar Kémiai Tanszékcsoport Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék), Gingl Zoltán (Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Tanszékcsoport Műszaki Informatikai Tanszék), Jelasity Márk (Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Tanszékcsoport, MTA-SZTE Mesterséges Intelligencia Kutatócsoport), Karsai László (Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Legújabbkori Egyetemes Történeti Tanszék), Kató Zoltán (Természettudományi és Informatikai Kar Informatikai Tanszékcsoport Képfeldolgozás és Számítógépes Grafika Tanszék), Nemes Attila (Általános Orvostudományi Kar, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ II. sz. Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ), Rakonczai János (Természettudományi és Informatikai Kar Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék), Szatmáry Károly (Természettudományi és Informatikai Kar Fizikus Tanszékcsoport Kísérleti Fizikai Tanszék), Zimonyi István (Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézet Középkori Egyetemes Történeti Tanszék).


Lovász László, az MTA elnöke ünnepi köszöntőjében kiemelte, az új akadémiai doktorok vezető kutatókként felelősséggel tartoznak azért, hogy Magyarországon továbbra is magas szintű kutatások folyjanak. Feladataikat sorolva az MTA elnöke közös létérdeknek nevezte a tudományos utánpótlásképzésben való aktív részvételt, illetve a tudományos eredmények közvetítését a társadalom felé, egyben cselekvő közéleti szerepvállalásra is biztatta a jelenlévőket.


Az MTA doktora cím, amelyet a tudományos fokozattal már rendelkező kutatók pályázhatnak meg, a tudományos előmenetel feltételét jelenti az akadémiai kutatóintézetek hálózatában és a felsőoktatási intézményekben. A cím birtokosai választhatók a Magyar Tudományos Akadémia levelező és rendes tagjaivá. Az akadémiai intézményrendszer megújításához kapcsolódóan az MTA 182. rendkívüli közgyűlése 2011-ben döntött a doktori szabályzat módosításáról, aminek nyomán megváltozott a doktori cím követelményrendszere és eljárásrendje. A 2013. szeptembertől életbe lépő új szabályok – a kiválóság és teljesítmény elvét következetesen érvényesítve – a korábbinál szigorúbb feltételeket írnak elő a pályázóknak, és szélesebb nyilvánosság számára engednek betekintést a bírálati folyamatba. Az ügymenet ugyanakkor egyszerűsödött, illetve a pályázatok benyújtása folyamatossá vált.


SZTEinfo

Képek: MTA.hu

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    14:00 - 16:00
    A SZAB Dermatológiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Dr. Szabó Éva egyetemi docens (DE Bőrgyógyászati Tanszék): A krónikus vénás betegség korszerű kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében. Dr. Páczi István orvosigazgató (Unicorp Biotech Kft.). Hogyan ha a szulodexid?
  • február 28.
    16:00 - 17:30
    Az 'Egyetemi szerzők, kiadók, műhelyek' sorozat keretei között a kötetbemutatón a szerzőkkel, Bencsik Péterrel (SZTE BTK Jelenkortörténeti Tanszék, egyetemi adjunktus) és Miklós Péterrel (SZTE JGYPK, főiskolai docens, az Emlékpont intézményvezetője) Marjanucz László (SZTE BTK Modernkori Magyar Történeti Tanszék, egyetemi docens) beszélget az Emlékpont könyvek sorozatban megjelent köteteikről.
  • február 28.
    16:00 - 17:00
    A Kínai vizuális kommunikáció előadás-sorozat része a Mai kínai reklám című program. A kínai vizuális kommunikáció a keleti kultúra több ezer éves írásával, képzőművészetével, festészetével, jelrendszerével foglalkozik az ókortól napjainkig. Az előadó: Horváth Janisz kínai kalligráfia oktató, grafikusművész.
  • február 28.
    17:15 - 18:45
    Az SZTE Konfuciusz Intézet program-sorozatában a kínai kalligráfia elméleti és gyakorlati ismertetése részeként szó esik a képírás írásjegyeinek kialakulásától kezdve a mai modern scripturális festészetének esztétikájáig számos érdekességről. Az foglalkozásokat Horváth Janisz kínai kalligráfia oktató, grafikusművész tartja.