SZTE Info

horizont_2020_kiemelt

A jövő kutatási-innovációs pályázatairól tájékoztattak az SZTE-n

Információs napon mutatták be a Horizont 2020 keretprogram nyújtotta pályázati lehetőségeket, kutatás- és innovációfinanszírozási eszközöket, amelyek az elkövetkezendő években meghatározhatják a tudományos munkát – a szegedi egyetemen is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetemen a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005 számú „Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra” című projekt szervezésében – együttműködve a Dél-alföldi Regionális Innovációs Ügynökséggel és a Nemzeti Innovációs Hivatallal – „Horizont 2020 Figyelemfelkeltő Kampány és Regionális Információs Napot” tartott 2014. február 19-én a Rektori Hivatal épületének dísztermében. A Horizont 2020 uniós keretprogram első ízben foglalja egységes keretbe valamennyi európai uniós kutatás- és innovációfinanszírozási eszközt. Minden eddiginél nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy a tudományos áttörésekből üzleti lehetőségeket biztosító és sokunk életét jobbá tévő innovatív termékek, szolgáltatások születhessenek. Ezzel egyidejűleg drasztikusan visszaszorítja a bürokráciát, a szabályok és eljárások egyszerűsítésével pedig a legjobb kutatók és még több innovatív vállalkozás érdeklődését igyekszik felkelteni.


 

Jelentős kutatási bázis lehet az SZTE

 

majo zoltan horizontAz esemény megnyitóján Majó Zoltán, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója elmondta, hogy a szegedi egyetem olyan, mint egy háromlábú szék. A három láb a gyógyítás, az oktatás és a kutatás. – 2007 és 2013 között az elnyert pályázatok száma fokozatosan nőtt. Mindez megalapozta, hogy a jövőben az SZTE jelentős kutatási tényezővé válhasson – mondta a főigazgató, utalva arra, hogy a pályázatokban való gondolkodás egyre nagyobb teret fog nyerni az egyetemeken. – Kooperációra vagyunk ítélve: együtt kell működnünk más egyetemekkel és a gazdasági élet szereplőivel – hangsúlyozta.

 

Spaller Endre, a Nemzeti Innovációs Hivatal elnöke úgy vélte, hogy Szegeden felgyülemlett az a tudás, ami a kreatív ötletek eladási stratégiájára vonatkozik. – A Horizont 2020 programjának hála több milliárd forintos támogatást nyerhet el az ország. Kellenek az olyan helyek, ahol hasznosítani lehet ezt a forrást – mondta, hozzátéve: az innovációs gondolkodás a régió és az ország javát is szolgálja. – Magyarországnak jó az elhelyezkedése Európa szellemi térképén – jelentette ki magabiztosan Spaller Endre.


 

Új innovációs szemlélet, egyszerűsödő pályázati rendszer

 

Ezt követően Csuzdi Szonja, a Nemzeti Innovációs Hivatal Külkapcsolatok Főosztálya főosztályvezető-helyettese dióhéjban ismertette a Horizont 2020 részleteit. Bevezetőjében kitért rá, hogy a kutatóknak nemzetközi versenyben kell helytállniuk, és a döntések Brüsszelben születnek meg. A Horizont 2020 az eddigiekhez képest új innovációs szemléletet valósít meg azzal, hogy a kutatástól a piaci terjesztésig az innovációs lánc minden elemére kiterjed. A 2014–2020 között megvalósuló program emellett komoly erőfeszítéseket tesz, hogy látványosan egyszerűsítse a pályázati rendszert. A Horizont 2020 három pillérre, azaz kutatási területre épült: a kiváló tudomány az alapkutatásokat foglalja magába, az ipari vezető szerep a megalapozott ipari technológiákra épül, míg a társadalmi kihívás az emberi problémákra koncentrál.

 

A következő előadásban a Horizont 2020-ban megvalósuló biotechnológiai alapú ipari folyamatokat, illetve a nanotechnológiát boncolgatták. Mokry Zsuzsa részletes áttekintést nyújtott a szegmens prioritásairól, kulcstechnológiákról. – Az anyagtechnológia alkalmazási területe óriási, amely rengeteg pályázati lehetőséget biztosít – mondta a Nemzeti Innovációs Hivatal NMP+B programbizottsági tagja. Ezután hasznos tanácsokat adott, hogy a hallgatóság tagjai hozzájárulhassanak a jövőbeni sikeres pályázatokhoz. Kiemelte, hogy igyekezni kell részt venni a konzorciumokban, és minél több pénzt és feladatot kell kiharcolni, hogy markánsan nőjön a felmutatható magyar eredmény. Viszont kevés az olyan projekt, amelyben egynél több magyar fél szerepel. Ebből kifolyólag csatlakozni kell a sikeres konzorciumvezetőkhöz. – Nagy a verseny, más országok kész projektekkel, konzorciumba szerveződve várják a pályázatokat. Nekünk is lépni kell. Nem holnap, ma – zárta előadását Mokry Zsuzsa.





 

Egyéni és konzorciális jellegű pályázatok

 

Az ipari vezető szerep tématerület egyik előadásaként Kápli Balázs István, a Horizont 2020 jogi és pénzügyi nemzeti kapcsolattartója beszélt a programra vonatkozó jogi és pénzügyi szabályokról. Az új struktúra alapján középpontba kerülnek az innováció, az egyszerűsítés és piacközeli tevékenységek. A kétéves munkaprogram kevesebb, de szélesebb spektrumot felölelő tematikát kínál egységes jogszabályi keretben, mely keret általános, minden programra kiterjedő szabályozást jelent összhangban a Költségvetési Rendelettel és a Részvételi Szabályokkal. A pályázók köre két csoportra osztható: egyéni pályázatok, melyek adott kutatószemélyhez vagy intézményhez kötődnek, mint például a Maria Skłodowska-Curie Akciók, valamint a konzorciális jellegű pályázatok, mely során vállalatok, kutatóintézetek, felsőoktatási intézmények és közintézmények adhatnak be pályázatot – ismertette Kápli Balázs István. A pályázati folyamat fő változásai a pályázatok elbírálásának, értékelésének és a szerződéskötési folyamatoknak a felgyorsítása. Emellett az Európai Bizottság támogatási intenzitásváltozása értelmében egy adott projektet egy támogatási rátával finanszíroznak. A támogatási intenzitás az átlagos személyi költségek szélesebb körű alkalmazását teszi lehetővé, egyszerűsíti a munkaidő-nyilvántartást, és támogatja az ÁFA visszatéríthetőségét. A pénzügyi finanszírozás újításaként bevezettek egy KKV-eszközt, a pénzügyi fedezet ellenőrzése alól a legtöbb kedvezményezett mentesül majd, és a könyvvizsgálói igazolásokat is csak a végelszámolás során kell leadni az Európai Bizottságnak – fejtette ki a pályázatokra vonatkozó pénzügyi szabályokat. Előadása második felében a Research and Innovation Participant Portalt mutatta be. Az elektronikus támogatáskezelő rendszer bevezetése annak érdekében történt, hogy a papíralapú dokumentálást a teljes körű online ügyintézés váltsa fel. A portálon megtalálhatóak az egyes pályázati kiírások, alapvető információk, különböző formanyomtatványok, beadási határidők, pénzügyi segédletek és egy szabad szavas keresőrendszer is, mely segíti a tájékozódást.


 

Az Európai Kutatási Tanács is lehetőségeket nyújt

 

A délután folyamán a kiváló tudomány tématerület előadásai zajlottak. Elsőként Szabolcski Zsuzsa EU-szakreferens, ERC pályázati tanácsadó ismertette az Európai Kutatási Tanács (ERC European Reseach Council) pályázatait. Beszámolt az Európai Kutatási Tanács működéséről, stratégiai irányvonaláról. A tanács feladata függetlenséget, elismerést és hosszú távú támogatást biztosítani azoknak a kutatóknak, akik úttörő jellegű felfedező kutatás végeznek. Az Európai Kutatási Tanács pályázataira olyan egyéni kutatók nyújthatnak be pályázatot, akik kezdő kutatóként most alakítják ki kutatócsoportjukat, vagy olyan már tapasztalt szakemberek, akik meg kívánják szilárdítani eddigi munkájukat és kutatócsoportjukat. A pályázatok elbírálásánál a kiválóság az egyetlen értékelési szempont, de prioritást élveznek a szokatlan és innovatív tevékenységek – tudtuk meg. Ezt követően részletesen ismertette a négy fő pályázattípust (Starting Grant, Consolidator Grant, Advanced Grant, Synergy Grant és a Proof of Concept Grant), majd az idén várható pályázati felhívásokról és pályázati határidőkről beszélt. Kiemelte, hogy ebben a jól működő programban is van némi változás, mert új értékelési rendszert vezettek be, mely egyben korlátozást is jelent a pályázatok benyújtására vonatkozóan. A háromfokozatú értékelés miatt szigorúbb újra beadási szabályok lépnek érvénybe, ám ennek ellenére is nagyra értékelt támogatási formát jelentenek a kutatók körében az Európai Kutatási Tanács által nyújtott pályázatok – summázta.

 

Ezt követően Jeney Nóra, a Nemzeti Innovációs Hivatal programbizottsági tagja és nemzeti kapcsolattartója mutatta be a Maria Skłodowska-Curie Akciókat. A kiváló tudományterületen belül elhelyezkedő program fő célja a képzés és a kutatás támogatása kiváló és innovatív projekteken keresztül. A program nagy hangsúlyt fektet a határokon átnyúló projektekre, valamint az innovációra. Az akció „botton up” megközelítése minden tudományterület felé nyitott, és két fő pályázási folyamat során igényelhető. Az egyéni pályázatok során maga a kutató választja ki azt a fogadóintézményt, ahol kutatási tevékenységét szeretné végezni, míg a fogadóintézményi pályázatok esetében az intézmények konzorciuma ad be pályázatot az Európai Bizottsághoz. A Maria Skłodowska-Curie Akciók négyféle felépítésben pályázhatók: innovatív képzési hálózatok kialakítása, egyéni ösztöndíjak, kutatási és innovációs kutatócsereprogrammal és az úgynevezett „cofund” programmal, mely a regionális és nemzetközi együttműködést segíti elő – mondta el.


 

Esély kis- és középvállalkozásoknak

 

A következő előadásban szintén Jeney Nóra számolt be a kis-és középvállalkozások számára a Horizont 2020 keretében elérhető pályázati lehetőségekről. A KKV-programok fókuszában a kutatásba és innovációba befektető kis- és középvállalkozás támogatása szerepel. Pályázatot csak nagy innovációs potenciállal, ötletekkel rendelkező kis- és középvállalkozások adhatnak be, a legfontosabb értékelési szempontok a kiválóság, a megvalósítás és a hatás. A pályázatok finanszírozásában újdonság a háromfázisú KKV-eszköz, melynek lényege, hogy az ötlet megszületésétől egészen a piaci megvalósításig támogassa a vállalkozást. A program első fázisában egy új, innovatív ötlettel, elképzeléssel lehet pályázni, a második fázisban a K+F demonstráció, prototípus-fejlesztés és piaci hasznosításra kerül előtérbe, míg a harmadik fázis, a piacosítás fázisa, különböző pénzügyi eszközökkel segíti a pályázókat – tudtuk meg Jeney Nórától, aki a jelenlegi pályázati felhívásokat, pályázati menetrendet és beadási határidőket is ismertette. A KKV-k számára az EUROSTARTS2 és az INNOSUP program biztosít pályázási lehetőséget. Az előbbi azoknak a kutató-fejlesztő vállalatoknak szól, amelyek piacorientált nemzetközi kutatást végeznek bármely technológia területen, míg az utóbbinak az új ipari értékláncok kialakítása a célja, az innováció szempontjából kedvező környezet megteremtése. A pályázatok finanszírozása a már említett KKV- és kockázatfinanszírozási eszközökkel, bankokon, pénzügyi alapokon keresztül történik majd.


 

Az egészségügyre és az energetikára is odafigyelnek

 

Az információs nap utolsó részében a társadalmi kihívások tématerületen futó pályázatokat ismertette Szenes Áron Health nemzeti kapcsolattartó. A Health program a társadalmi kihívások programterületben található legnagyobb pályázati szakasz, mely a kutatási és innovációs tevékenység kapcsán fő kihívásnak tekinti az öregedő népesség, az egyre több beteg, valamint a fenntarthatatlan és egyenlőtlen egészségügyi ellátási rendszerek problémakörét. Újítása, hogy kihívásvezérelt szemléletet alkalmaz, kevesebb előírással széles témaköröket biztosít, valamint hogy a kétéves munkaprogram teljesen felhasználó központúvá alakult. A pályázati kiírás hét területre fókuszál: az öregedés és a betegségmechanizmusok megértése, a hatékony egészségmegőrzés, betegségmegelőzés és szűrés, a diagnosztikai eljárások fejlesztése, az innovatív terápiás módszerek és technológiák, az aktív és egészséges időskor elősegítése, az integrált, fenntartható, állampolgár-központú ellátás, valamint az egészségügyi tájékoztatás fejlesztése, a meglévő ismeretek, adatok hatékony kiaknázása és az egészségügyi szabályozó rendszer megalapozott fejlesztése – ismertette Szenes Áron.

 

A nap zárásaként Lorencz Kinga nemzeti kapcsolattartó beszélt az energetikáról és energiabiztonságról. Az energetikához kapcsolódó Horizont 2020 pályázatok három fő területe az energiahatékonysági felhívás (épületek, fűtés-hűtés, ipari energiahatékonysági felhívás, fenntartható energiaberuházások, fejlesztések finanszírozása), az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaprogram, mely kifejezetten új ötleteket vár, valamint az intelligens városok és közösségek pályázat. A munkaprogram stratégiájában kiemelt szerepet kapnak többek között a nap-, szél- és bioenergia, a különböző energiahálózatok és energiahatékonysági projektek, a hidrogén és üzemanyagok, valamint az egyéb megújuló energiaforrások. Lorencz Kinga előadásában kiemelte, hogy az energetikai pályázatok során nagyon fontos szerepe van a kapcsolatok kialakításának, a partnerkeresésnek, ezért ismertetett néhány nemzetközi partnerkeresési lehetőséget, melyek sorából többek között az információs napokat és a Participant Portalt emelte ki.

 

A Horizont 2020 programról további információ itt elérhető.

 

Szöveg: Gajzer Erzsébet, Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.