SZTE Info

straub_szoboravato_kiemelt

Straub F. Brúnó is beköltözött a Nemzeti Pantheonba

Az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpontot 1971-ben megalapító professzor születésének századik évfordulóján kapott szobrot a Dóm téri emlékcsarnokban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

straub szoboravatóStraub F. Brúnó örökségén jó értelemben véve akár össze is veszhetne az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK), a Szegedi Tudományegyetem és Szeged városa, a felek azonban példát mutatnak abban, hogy emlékét közösen ápolják – így kezdte beszédét Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora a 2014. február 5-i ünnepségen. A Dóm téri Nemzeti Pantheonban népes közönség előtt avatták fel Straub F. Brúnó (1914-1996) biokémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az SZBK alapító főigazgatójának mellszobrát. Az eseményen részt vettek az SZBK kutatói, illetve megjelent az SZTE számos vezetője (a rektor mellett rektorhelyettesek, dékánok, professzorok) is. Rieger Tibor Magyar Örökség díjas szobrászművész alkotása széles körű összefogásnak köszönhetően, a Magyar Köztársaság elnöke, az SZBK, az SZTE és Szeged önkormányzata támogatásával készülhetett el, és költözött be a magyar történelem, kultúra, tudomány legnagyobb személyiségeinek szobrai mellé a Dóm téri emlékcsarnokba.

 

Szabó Gábor rektor köszöntőjében emlékeztetett, Straub F. Brúnó legnagyobb eredményeit – az izomműködés terén – a szegedi egyetem oktatójaként, kutatójaként érte el. Mint mondta, abban a virágkorban, az 1940-es években az universitas biokémiai tanszékének közleménye nemzetközi szinten is mérvadó fórumnak számított, olyan publikációkkal, melyekre a mai napig hivatkoznak. Csak kívánni lehet, hogy az SZTE-nek ma is hasonló belső közleményei legyenek – fogalmazott az akadémikus. – Feladatunk és kötelességünk, hogy ápoljuk, továbbvigyük a Szent-Györgyi Albert, Straub F. Brúnó és Banga Ilona nevével fémjelzett műhely örökségét – szögezte le. Azt is elárulta, az SZBK 1971-es megalapításakor és az azt követő években nekik, akkori szegedi hallgatóknak „egy kis darab nagyvilágot” jelentett a maga szellemiségével. Végezetül felhívta rá a figyelmet, Straub F. Brúnó értékelvű tudós volt, értékrendjét pedig közéleti tevékenysége során – példának okáért ő volt a Magyar Népköztársáság Elnöki Tanácsának utolsó elnöke 1988/89-ben – is mindvégig érvényesítette.

 

straub szoborAz ünnepségen ugyancsak köszöntőt mondott Ormos Pál akadémikus, az SZBK jelenlegi főigazgatója, aki kiemelte, Straub F. Brúnó mind tudósként, mind tudományszervezőként rengeteget tett Szegedért, munkássága, hírneve pedig messze túlmutat a város határain. Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere arról szólt, szegediként, magyarként és európaiként egyaránt büszkék lehetünk Straub F. Brúnó munkásságára. Szeged múltját a jövő felé tett nagy lépések történelmeként mutatta be. Ezek közül az egyik legjelentősebbként a Trianon utáni egyetem- és tudományszervezést említette a polgármester, aki rámutatott a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert érdemére: ő vette maga mellé a tehetséges, fiatal, de máris világlátott tudós Straub F. Brúnót, aki később továbbvitte mentora örökségét, emellett pedig saját útját is megtalálta. Az általa megálmodott SZBK – így Botka László – a mai napig Szeged zászlóshajójának tekinthető mint a modern biológiakutatás központja.

 

A szobrot eredetileg Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke leplezte volna le Ormos Pál, Szabó Gábor és Botka László társaságában, ám hivatalos elfoglaltsága miatt nem tudott jelen lenni; az MTA alelnökeként Dudits Dénes akadémikus képviselte. Az SZBK korábbi főigazgatójaként is emlékező Dudits Dénes Straub F. Brúnó emberi és tudósi nagysága előtt is tisztelgett. „Csak az az igazi tudomány, ami világraszóló”, Eötvös Loránd ezen gondolatát küldte üzenetként Pálinkás József az ünneplőknek, hozzátéve: a Straub F. Brúnó által létrehozott SZBK biológiai nagyhatalommá tette Szegedet – tolmácsolta. Dudits Dénes azt is megfogalmazta, az SZBK alapító főigazgatója jelentős eredményeket ért el a sejtlégzés kémiájának, az enzimek szerkezetének és az izomműködésnek a kutatásában, felfedezte többek között az aktin fehérjét, amiért akár a Nobel-díjat is kiérdemelhette volna. Kutatói és oktatói életpályája pedig máig is követendő példát jelent a szakemberek számára.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *