SZTE Info

Szegedi konferencián értékelték a PISA-felmérés tapasztalatait

Hol marad már a „PISA-sokk” – tették fel a kérdést a PISA 2012 – Rendszerszintű Mérések az Oktatásban Konferencián részt vevő szakemberek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

pisa konferencia közönség2014. január 25-én rendezték meg Szegeden a PISA (Programme for International Student Assessment) 2012-es eredményeit elemző konferenciát. A szervezők elsődleges célja egy olyan fórum biztosítása volt, amelyen a szakértők és a pedagógusok megvitathatják az egyre romló magyar eredmények mögött meghúzódó problémákat és a megoldásra váró feladatokat. A rendezvény szervezését neveléstudományi doktoranduszok kezdeményezték, a megvalósítás érdekében több tudományos szervezet fogott össze: a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolája, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya, és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Oktatáselméleti Munkabizottsága. A konferencián 142-en vettek részt, többek között pedagógusok, iskolaigazgatók, tankerületvezetők, továbbá oktatási szakértők és kutatók.

 

Dékány Imre akadémikus, az MTA Szegedi Területi Bizottságának elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta a rendezvény hiánypótló jellegét, valamint a szakmák és a tudományterületek együttműködésének szükségességét a közoktatás problémáinak megoldásában. A PISA szervezeti hátterét és minőségbiztosítási rendszerét Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője mutatta be.

 

Csapó Benő, az SZTE intézetvezető egyetemi tanára, a PISA igazgatótanácsának magyar tagja és alelnöke kiemelte, hogy a PISA-mérés nem egy nemzetközi verseny, így elsősorban nem is a ranglistán elért helyezés a leglényegesebb. Sokkal inkább az, hogy az eddigi mérések adataiból megjelent több tíz kötetnyi anyagból megtudhatjuk, mit kell tenni ahhoz, hogy megfordítsuk az eredmények romló tendenciáját. A változtatás ugyanis nem lehetetlen vállalkozás. Számos ország példája bizonyítja (például Németország, Lengyelország, Észtország, Finnország), hogy okos fejlesztéssel a közoktatás minőségét előre lehet mozdítani. A fejlesztés szükségességét nem csupán a romló átlagok sürgetik. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy Magyarországon minden ötödik 15 éves tanuló szövegértés tekintetében funkcionális analfabéta, és minden harmadik diáknak problémái vannak az alapvető matematikai műveletek és összefüggések megértésével. Ezek az adatok egyértelműen jelzik, hogy az oktatási rendszerünkkel súlyos problémák vannak.

 

A szövegértés, természettudomány, matematika és problémamegoldás mérési területeket Steklács János, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának dékánja, valamint Korom Erzsébet, Molnár Gyöngyvér és Csíkos Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének docensei mutatták be. Az előadók a délután folyamán interaktív szekciók keretein belül vitatták meg az érdeklődőkkel a mérések keretrendszerét és a kapcsolódó képességek fejlesztési lehetőségeit.

 

pisa konferenciaA szekciókkal párhuzamosan panelbeszélgetés zajlott a közoktatás társadalmi és gazdasági meghatározottságáról. A beszélgetés meghívott szakértői között szerepelt az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főigazgatója, Fazekas Károly, Varga Júlia és Köllő János, az intézet kutatói, illetve Csapó Benő egyetemi tanár. A beszélgetés során megvitatták a legsúlyosabb problémákat: a pedagógusok társadalmi és anyagi megbecsülését, a pedagógusképzés problémáit, a korai fejlesztést és a lemaradók felzárkóztatásának szükségességét, valamint az iskolai szelekciós mechanizmusok megváltoztatását. A panelbeszélgetés egyik lényeges konklúziója az volt, hogy a fejlesztés csak akkor lehet hatékony, ha a változtatásokat egyszerre visszük végbe, és nem időben egymástól eltolva, esetleges prioritást keresve.

 

Összegezve a konferencia rávilágított a PISA-eredményekben már korábban is megmutatkozó legfontosabb üzenetre: veszélyben a magyar közoktatás, minden okunk megvan arra, hogy „PISA-sokkos” állapotba kerüljünk. A már említett országok sikerének egyik legfontosabb előfeltétele az volt, hogy az értelmiség – és rajta keresztül a közvélemény – közös ügyének tekintette a közoktatás minőségének kérdéseit. A művelt ember felelősségének terhe van rajtunk!

 

A konferencia megvalósulását az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-DTSZK-M-MPA-12, valamint a TÁMOP 3.1.9-11/1-2012-0001 Diagnosztikus mérések fejlesztése című projektek támogatták.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *