SZTE Info

Szegedi konferencián értékelték a PISA-felmérés tapasztalatait

Hol marad már a „PISA-sokk” – tették fel a kérdést a PISA 2012 – Rendszerszintű Mérések az Oktatásban Konferencián részt vevő szakemberek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

pisa konferencia közönség2014. január 25-én rendezték meg Szegeden a PISA (Programme for International Student Assessment) 2012-es eredményeit elemző konferenciát. A szervezők elsődleges célja egy olyan fórum biztosítása volt, amelyen a szakértők és a pedagógusok megvitathatják az egyre romló magyar eredmények mögött meghúzódó problémákat és a megoldásra váró feladatokat. A rendezvény szervezését neveléstudományi doktoranduszok kezdeményezték, a megvalósítás érdekében több tudományos szervezet fogott össze: a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolája, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya, és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Oktatáselméleti Munkabizottsága. A konferencián 142-en vettek részt, többek között pedagógusok, iskolaigazgatók, tankerületvezetők, továbbá oktatási szakértők és kutatók.

 

Dékány Imre akadémikus, az MTA Szegedi Területi Bizottságának elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta a rendezvény hiánypótló jellegét, valamint a szakmák és a tudományterületek együttműködésének szükségességét a közoktatás problémáinak megoldásában. A PISA szervezeti hátterét és minőségbiztosítási rendszerét Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője mutatta be.

 

Csapó Benő, az SZTE intézetvezető egyetemi tanára, a PISA igazgatótanácsának magyar tagja és alelnöke kiemelte, hogy a PISA-mérés nem egy nemzetközi verseny, így elsősorban nem is a ranglistán elért helyezés a leglényegesebb. Sokkal inkább az, hogy az eddigi mérések adataiból megjelent több tíz kötetnyi anyagból megtudhatjuk, mit kell tenni ahhoz, hogy megfordítsuk az eredmények romló tendenciáját. A változtatás ugyanis nem lehetetlen vállalkozás. Számos ország példája bizonyítja (például Németország, Lengyelország, Észtország, Finnország), hogy okos fejlesztéssel a közoktatás minőségét előre lehet mozdítani. A fejlesztés szükségességét nem csupán a romló átlagok sürgetik. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy Magyarországon minden ötödik 15 éves tanuló szövegértés tekintetében funkcionális analfabéta, és minden harmadik diáknak problémái vannak az alapvető matematikai műveletek és összefüggések megértésével. Ezek az adatok egyértelműen jelzik, hogy az oktatási rendszerünkkel súlyos problémák vannak.

 

A szövegértés, természettudomány, matematika és problémamegoldás mérési területeket Steklács János, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának dékánja, valamint Korom Erzsébet, Molnár Gyöngyvér és Csíkos Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének docensei mutatták be. Az előadók a délután folyamán interaktív szekciók keretein belül vitatták meg az érdeklődőkkel a mérések keretrendszerét és a kapcsolódó képességek fejlesztési lehetőségeit.

 

pisa konferenciaA szekciókkal párhuzamosan panelbeszélgetés zajlott a közoktatás társadalmi és gazdasági meghatározottságáról. A beszélgetés meghívott szakértői között szerepelt az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főigazgatója, Fazekas Károly, Varga Júlia és Köllő János, az intézet kutatói, illetve Csapó Benő egyetemi tanár. A beszélgetés során megvitatták a legsúlyosabb problémákat: a pedagógusok társadalmi és anyagi megbecsülését, a pedagógusképzés problémáit, a korai fejlesztést és a lemaradók felzárkóztatásának szükségességét, valamint az iskolai szelekciós mechanizmusok megváltoztatását. A panelbeszélgetés egyik lényeges konklúziója az volt, hogy a fejlesztés csak akkor lehet hatékony, ha a változtatásokat egyszerre visszük végbe, és nem időben egymástól eltolva, esetleges prioritást keresve.

 

Összegezve a konferencia rávilágított a PISA-eredményekben már korábban is megmutatkozó legfontosabb üzenetre: veszélyben a magyar közoktatás, minden okunk megvan arra, hogy „PISA-sokkos” állapotba kerüljünk. A már említett országok sikerének egyik legfontosabb előfeltétele az volt, hogy az értelmiség – és rajta keresztül a közvélemény – közös ügyének tekintette a közoktatás minőségének kérdéseit. A művelt ember felelősségének terhe van rajtunk!

 

A konferencia megvalósulását az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-DTSZK-M-MPA-12, valamint a TÁMOP 3.1.9-11/1-2012-0001 Diagnosztikus mérések fejlesztése című projektek támogatták.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 22.
    10:00 - 16:00
    A Hispanisztika Tanszék negyedik alkalommal szervezi meg Módszertani Továbbképző Napot gyakorló és leendő spanyol tanárok számára. Az idei év témája az élményalapú pedagógia és az új technológiák spanyol órákon történő alkalmazása lesz, gyakorlati műhelymunkák keretében. Részletek: http://hispanisztikaszeged.hu/?page_id=19. Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/1896103954029215/
  • szeptember 23.
    10:00 - 16:00
    A látogatók megismerkedhetnek a Füvészkert új, rovarfogó növényeket bemutató gyűjteményével. A húsevő, vagy rovaremésztő növények a világ minden táján élnek, közös jellemzőjük, hogy tápanyagszükségletüket állati eredetű forrásból egészítik ki. A rovarok, vagy kisebb békák, gyíkok, esetleg kisemlősök elfogására a levelük módosult fondorlatos szerkezetű csapdákká. Ezekkel a különös lényekkel lehet testközelből is megismerkedni a tematikus napon.
  • szeptember 26.
    18:00 - 19:00
    Prof. Dr. habil. Szakály Sándor történész (VERITAS Történetkutató Intézet) előadása: Magyarország a második világháborúban: A kezdetek
  • szeptember 28.
    14:00 - 23:00
    A Szegedi Tudományegyetem Szegeden és Hódmezővásárhelyen mintegy 300 programmal várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján szeptember utolsó péntekén. A tudományt és a kutatói életpályát népszerűsítő eseménysorozaton máskor rejtett helyek nyílnak meg a látogatók előtt. A szegedi egyetemen több mint 350 oktató, kutató és hallgató mutatja be tudományterületét. Laborlátogatások, előadások, kreatív foglalkozások, játékos programok, bemutatók, kísérletek, kalandtúrák, workshopok kora délutántól késő éjszakáig! Az SZTE programjai elérhetők az SZTE Kutatók Éjszakája mobil alkalmazáson keresztül. Az alkalmazás az esemény digitális programfüzete, amely a programok alapvető információ mellett (leírások, időpontok, helyszín, előadók) lehetőséget nyújt az érdekesnek talált előadások külön listába való rögzítésére is. A térkép segítségével a rendezvény helyszínei és az ahhoz tartozó programok tekinthetők át, a kereső funkció pedig még könnyebbé teszi a böngészést. Az applikáció a 4.4-nél magasabb verziószámú Android rendszerekre elérhető és „SZTE Kutatók Éjszakája” néven a Google Play áruházból ingyenesen letölthető. Az SZTE szegedi és vásárhelyi programjai megtekinthetők a www.kutatokejszakaja.hu honlapon is. Találkozzunk a Kutatók Éjszakáján 2018. szeptember 28-án, pénteken!
  • szeptember 28.
    18:00 - 19:00
    Az előadássorozat következő vendége Dux László, az SZTE professzora. Előadásának címe: Szent-Györgyi Albert és intézete.