SZTE Info

Szegedi konferencián értékelték a PISA-felmérés tapasztalatait

Hol marad már a „PISA-sokk” – tették fel a kérdést a PISA 2012 – Rendszerszintű Mérések az Oktatásban Konferencián részt vevő szakemberek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

pisa konferencia közönség2014. január 25-én rendezték meg Szegeden a PISA (Programme for International Student Assessment) 2012-es eredményeit elemző konferenciát. A szervezők elsődleges célja egy olyan fórum biztosítása volt, amelyen a szakértők és a pedagógusok megvitathatják az egyre romló magyar eredmények mögött meghúzódó problémákat és a megoldásra váró feladatokat. A rendezvény szervezését neveléstudományi doktoranduszok kezdeményezték, a megvalósítás érdekében több tudományos szervezet fogott össze: a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolája, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya, és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Oktatáselméleti Munkabizottsága. A konferencián 142-en vettek részt, többek között pedagógusok, iskolaigazgatók, tankerületvezetők, továbbá oktatási szakértők és kutatók.

 

Dékány Imre akadémikus, az MTA Szegedi Területi Bizottságának elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta a rendezvény hiánypótló jellegét, valamint a szakmák és a tudományterületek együttműködésének szükségességét a közoktatás problémáinak megoldásában. A PISA szervezeti hátterét és minőségbiztosítási rendszerét Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője mutatta be.

 

Csapó Benő, az SZTE intézetvezető egyetemi tanára, a PISA igazgatótanácsának magyar tagja és alelnöke kiemelte, hogy a PISA-mérés nem egy nemzetközi verseny, így elsősorban nem is a ranglistán elért helyezés a leglényegesebb. Sokkal inkább az, hogy az eddigi mérések adataiból megjelent több tíz kötetnyi anyagból megtudhatjuk, mit kell tenni ahhoz, hogy megfordítsuk az eredmények romló tendenciáját. A változtatás ugyanis nem lehetetlen vállalkozás. Számos ország példája bizonyítja (például Németország, Lengyelország, Észtország, Finnország), hogy okos fejlesztéssel a közoktatás minőségét előre lehet mozdítani. A fejlesztés szükségességét nem csupán a romló átlagok sürgetik. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy Magyarországon minden ötödik 15 éves tanuló szövegértés tekintetében funkcionális analfabéta, és minden harmadik diáknak problémái vannak az alapvető matematikai műveletek és összefüggések megértésével. Ezek az adatok egyértelműen jelzik, hogy az oktatási rendszerünkkel súlyos problémák vannak.

 

A szövegértés, természettudomány, matematika és problémamegoldás mérési területeket Steklács János, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának dékánja, valamint Korom Erzsébet, Molnár Gyöngyvér és Csíkos Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének docensei mutatták be. Az előadók a délután folyamán interaktív szekciók keretein belül vitatták meg az érdeklődőkkel a mérések keretrendszerét és a kapcsolódó képességek fejlesztési lehetőségeit.

 

pisa konferenciaA szekciókkal párhuzamosan panelbeszélgetés zajlott a közoktatás társadalmi és gazdasági meghatározottságáról. A beszélgetés meghívott szakértői között szerepelt az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főigazgatója, Fazekas Károly, Varga Júlia és Köllő János, az intézet kutatói, illetve Csapó Benő egyetemi tanár. A beszélgetés során megvitatták a legsúlyosabb problémákat: a pedagógusok társadalmi és anyagi megbecsülését, a pedagógusképzés problémáit, a korai fejlesztést és a lemaradók felzárkóztatásának szükségességét, valamint az iskolai szelekciós mechanizmusok megváltoztatását. A panelbeszélgetés egyik lényeges konklúziója az volt, hogy a fejlesztés csak akkor lehet hatékony, ha a változtatásokat egyszerre visszük végbe, és nem időben egymástól eltolva, esetleges prioritást keresve.

 

Összegezve a konferencia rávilágított a PISA-eredményekben már korábban is megmutatkozó legfontosabb üzenetre: veszélyben a magyar közoktatás, minden okunk megvan arra, hogy „PISA-sokkos” állapotba kerüljünk. A már említett országok sikerének egyik legfontosabb előfeltétele az volt, hogy az értelmiség – és rajta keresztül a közvélemény – közös ügyének tekintette a közoktatás minőségének kérdéseit. A művelt ember felelősségének terhe van rajtunk!

 

A konferencia megvalósulását az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-DTSZK-M-MPA-12, valamint a TÁMOP 3.1.9-11/1-2012-0001 Diagnosztikus mérések fejlesztése című projektek támogatták.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.