SZTE Info

Szegedi konferencián értékelték a PISA-felmérés tapasztalatait

Hol marad már a „PISA-sokk” – tették fel a kérdést a PISA 2012 – Rendszerszintű Mérések az Oktatásban Konferencián részt vevő szakemberek.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

pisa konferencia közönség2014. január 25-én rendezték meg Szegeden a PISA (Programme for International Student Assessment) 2012-es eredményeit elemző konferenciát. A szervezők elsődleges célja egy olyan fórum biztosítása volt, amelyen a szakértők és a pedagógusok megvitathatják az egyre romló magyar eredmények mögött meghúzódó problémákat és a megoldásra váró feladatokat. A rendezvény szervezését neveléstudományi doktoranduszok kezdeményezték, a megvalósítás érdekében több tudományos szervezet fogott össze: a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Doktori Iskolája, a Doktoranduszok Országos Szövetségének Pszichológiai és Neveléstudományi Osztálya, és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Oktatáselméleti Munkabizottsága. A konferencián 142-en vettek részt, többek között pedagógusok, iskolaigazgatók, tankerületvezetők, továbbá oktatási szakértők és kutatók.

 

Dékány Imre akadémikus, az MTA Szegedi Területi Bizottságának elnöke nyitóbeszédében hangsúlyozta a rendezvény hiánypótló jellegét, valamint a szakmák és a tudományterületek együttműködésének szükségességét a közoktatás problémáinak megoldásában. A PISA szervezeti hátterét és minőségbiztosítási rendszerét Balázsi Ildikó, az Oktatási Hivatal osztályvezetője mutatta be.

 

Csapó Benő, az SZTE intézetvezető egyetemi tanára, a PISA igazgatótanácsának magyar tagja és alelnöke kiemelte, hogy a PISA-mérés nem egy nemzetközi verseny, így elsősorban nem is a ranglistán elért helyezés a leglényegesebb. Sokkal inkább az, hogy az eddigi mérések adataiból megjelent több tíz kötetnyi anyagból megtudhatjuk, mit kell tenni ahhoz, hogy megfordítsuk az eredmények romló tendenciáját. A változtatás ugyanis nem lehetetlen vállalkozás. Számos ország példája bizonyítja (például Németország, Lengyelország, Észtország, Finnország), hogy okos fejlesztéssel a közoktatás minőségét előre lehet mozdítani. A fejlesztés szükségességét nem csupán a romló átlagok sürgetik. Az eredmények arra is rámutatnak, hogy Magyarországon minden ötödik 15 éves tanuló szövegértés tekintetében funkcionális analfabéta, és minden harmadik diáknak problémái vannak az alapvető matematikai műveletek és összefüggések megértésével. Ezek az adatok egyértelműen jelzik, hogy az oktatási rendszerünkkel súlyos problémák vannak.

 

A szövegértés, természettudomány, matematika és problémamegoldás mérési területeket Steklács János, a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai Karának dékánja, valamint Korom Erzsébet, Molnár Gyöngyvér és Csíkos Csaba, a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetének docensei mutatták be. Az előadók a délután folyamán interaktív szekciók keretein belül vitatták meg az érdeklődőkkel a mérések keretrendszerét és a kapcsolódó képességek fejlesztési lehetőségeit.

 

pisa konferenciaA szekciókkal párhuzamosan panelbeszélgetés zajlott a közoktatás társadalmi és gazdasági meghatározottságáról. A beszélgetés meghívott szakértői között szerepelt az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főigazgatója, Fazekas Károly, Varga Júlia és Köllő János, az intézet kutatói, illetve Csapó Benő egyetemi tanár. A beszélgetés során megvitatták a legsúlyosabb problémákat: a pedagógusok társadalmi és anyagi megbecsülését, a pedagógusképzés problémáit, a korai fejlesztést és a lemaradók felzárkóztatásának szükségességét, valamint az iskolai szelekciós mechanizmusok megváltoztatását. A panelbeszélgetés egyik lényeges konklúziója az volt, hogy a fejlesztés csak akkor lehet hatékony, ha a változtatásokat egyszerre visszük végbe, és nem időben egymástól eltolva, esetleges prioritást keresve.

 

Összegezve a konferencia rávilágított a PISA-eredményekben már korábban is megmutatkozó legfontosabb üzenetre: veszélyben a magyar közoktatás, minden okunk megvan arra, hogy „PISA-sokkos” állapotba kerüljünk. A már említett országok sikerének egyik legfontosabb előfeltétele az volt, hogy az értelmiség – és rajta keresztül a közvélemény – közös ügyének tekintette a közoktatás minőségének kérdéseit. A művelt ember felelősségének terhe van rajtunk!

 

A konferencia megvalósulását az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő által meghirdetett NTP-DTSZK-M-MPA-12, valamint a TÁMOP 3.1.9-11/1-2012-0001 Diagnosztikus mérések fejlesztése című projektek támogatták.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.