SZTE Info

Falinaptáron a magyar tudományról

Négyféle falinaptárt állított össze idősebb Pálfi György nyugalmazott egyetemi oktató, szakmúzeum igazgató a magyar tudósok, feltalálók teljesítményét összegezve. Szegeden az SZTE Ineraktív Természetismereti Tudástár kiállításán is elérhetőek a tudománynépszerűsítő naptárok.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

DSC06259„A magyar származású Nobel-díjasok életrajzát, legkiemelkedőbb eredményét bemutató előző évi naptár információs fejrészét több iskolában is összegyűjtötték, állandó kiállításon mutatják be. Ez adta az ötletet a folytatáshoz” – magyarázza idősebb Pálfi György nyugalmazott egyetemi oktató, miért születtek meg a Nobel-díjas falinaptárának „testvérei” 2014-re. Az egykori szakmúzeum igazgató korábban a magyar származású Nobel-díjasokról állított össze poszter-sorozatot. Erre az információtömegre alapozva számtalan tudománynépszerűsítő előadást tartott a Délalföldi Feltalálók és Újítók Regionális Egyesülete támogatásával. Ezt a poszter-sorozatot idősebb Pálfi György ajándékba adta a 2012 márciusában, a Szent-Györgyi Albert Nobel-díja 75. évfordulója tiszteletére Szegedre látogató 9 Nobel-díjas kutatónak. A magyar géniuszok tartott előadásai a nyomán a magyar származású Nobel-díjasokat bemutató Pálfi-féle poszter-sorozat több iskola folyosóját ugyanúgy gazdagítja, mint például New York egyik egyetemének főépületét.

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Boldogasszony sugárúti épületében található Interaktív Természetismereti Tudástárában, valamint Szegeden a Gogol utcai könyvesboltban is megvásárolható az idősebb Pálfi György által összeállított négyféle 2014. évi falinaptár.

Fotókkal, néhány új információval frissítette 2014-re A világ magyar származású Nobel-díjasai című, már 2013-ban is népszerű falinaptárának információs tartalmát Pálfi György. A Világ magyar származású Nobel-díjasai címmel elkészült poszter-sorozatával is a tudományt népszerűsítő, idősebb Pálfi György azt mondja: újabb és újabb módszereket kell bevetni a magyar kutatók és felfedezők eredményeinek bemutatására. Tavaly jelentkezett először a falinaptárformával, amelyben április napjai fölött Szeged 1937-es Nobel-díjas kutatóját, Szent-Györgyi Albertet úgy mutatja be, mint „az ember életfolyamataiban nagy fontosságú C-vitamin felfedezője és a skorbut betegség megszüntetője, gyógyítója”. Az itt felvonultatott 12 természettudós mindegyikére igaz, amit a The New York Times Wigner Jenő 1963-as Nobel-díja kapcsán írt: „ő is egyike volt azoknak a figyelemreméltó képzelőerővel és előrelátással megáldott tudósoknak, akik” Magyarország területén „születtek és tanultak, majd nyugatra jöttek és megváltoztatták a világot”. Rajtuk kívül helyet kap e rangsorban Lénárd Fülöp (1905), Bárány Róbert (1914), Zsigmond Richárd (1905), Hevesy György (1943), Békésy György (1961), Gábor Dénes (1971), Harsányi János (1994), Oláh György (1994), Polányi János (1986), Herskó Ferenc (2004). Itt szerepel a közgazdasági Nobel-díjat elnyert Friedman Milton (1976), az irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre (2002), valamint a Béke Nobel-díjat elnyert Majláth Edit (2002) és Elie Wiesel (2006).

Az idősebb Pálfi-féle Magyar származású tudósok és feltalálók a világ fejlődéséért az egészségügyben című falinaptár is gazdag adatokban. A témához kötődően olvasható a megállapítás: „Az alkotó emberek nem egy nemzetet, hanem, az egyetemes emberiség életének szebbé és jobbá tételét szolgálják…” „A magyar kutatóorvosok, tudósok az emberi szervezet jobb megismerését és a betegségek eredményes leküzdését tették lehetővé az emberiség számára…” A naptár szegedi vonatkozása – többek között – , hogy a márciusi résznél bemutatja a Kolozsvárról a Tisza-parti városba menekülő egyetemen dolgozó Issekutz Bélát (1886-1979), aki „a pajzsmirigy hormon központi idegrendszerre gyakorolt hatását” ismertette. Július hónapban látható utalás Szent-Györgyire, aki mint a skorbut betegség megszüntetője azt mondta: „minden ország akkora, amennyivel hozzájárul az emberi haladáshoz, függetlenül attól, hogy a térképen mekkora terület jelöli a helyét a világban”.

Az információhordozók kialakulása, fejlődése és az atomenergia terén alkotott magyar származású tudósok, feltalálók című falinaptáron – többek között – közli a szerző, idősebb Pálfi György, hogy: „a kutatóorvosok, tudósok az emberi szervezet jobb megismerését és a betegségek eredményes leküzdését tették lehetővé mindenki számára”. Mind a 12 hónap napjai fölötti felületen 6-9 fotóval is illusztrálja a tudományterülethez, a bemutatott kutatóhoz kötődő információkat. Többek között szeptember hónapban ott látható a korábban a szegedi egyetemen is dolgozó Lovász László (1948-) portréja: a matematikus munkásságából kiemeli, hogy ő „a SAANON probléma megoldója. A számítógép elismert nagysága”. Októberben pedig a szegedi Kalmár László (1905-1976) mint „a XX. század utolsó évtizedeiben bekövetkezett információrobbanás egyik előkészítője” kap helyet a tablón. Az év utolsó hónapja fölötti utolsó üzenet: a tudósok és kutatók „eredményeikkel egy új világ kapuit nyitották meg az emberiség előtt”.

Idősebb Pálfi György korábbi munkájához, az általa igazgatott szakmúzeumhoz szorosan kötődik A mezőgazdasági termelés eszközeinek gépeinek gyűjtése, megőrzése, bemutatása (múzeumok, magángyűjtők) című naptár. A kutató vallja: „a letűnt idők mezőgazdaságának fejlődését, a jelenkorhoz történő érkezését a fennmaradt, megőrzött tárgyi emlékek mutatják meg, teszik láthatóan érthetőnek az emberiség számára”. A hónapoknál elhelyezett 8-12 rajz és fotó között ott találjuk – többek között – a makói Galamb József és a Farkas Jenő által tervezett Fordson – 20 traktort, amiből az egész világban 20 milliót gyártottak.

A négy – idősebb Pálfi György által összeállított, Ilosvay György, az SZTE Juhász Gyula pedagógusképző Kar Alkalmazott Természettudományi Intézet Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék adjunktusa által lektorált – falinaptár a magyar kutatók, feltalálók teljesítménye előtti tisztelgés. A tudománynépszerűsítés ilyen formájára más példákat is találni a Szegedi Tudományegyetemen: az itteni szellemi műhelyek közül – többek között – az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar, a Füvészkert is a tevékenységét fölvillantó 2014-es naptárral lepte meg partnereit, támogatóit.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 14.
    13:00 - 17:00
    Konferencia a Reformáció Emlékévére. A program: Nóbik Attila (SZTE JGYPK) – Reformáció-recepció a dualizmus kori neveléstörténet tankönyveinkben. Vajda Tamás (SZTE Egyetemi Levéltár) – 1872-1919 között egyetemi órai jegyzetek a román akadémia kolozsvári könyvtárában. Babits Edit (EJTF) - Türelem. Nevelés. Pedagógusképzés a bajai képezde első évtizedében. Presztóczki Zoltán (MNL CSML Hódmezővásárhelyi Levéltára) – Régimódi történet apai ágon. Szabó Magda személyes és családi kötődése Hódmezővásárhelyhez. Miklós Péter (SZTE JGYPK, Emlékpont, Hódmezővásárhely) – Protestanizmus és katolicizmus között. A szegedi egyetem és a csanádi püspökség. Dudok Fanni (SZTE BTK) – A szegedi Bölcsészettudományi Kar és a szegedi Szeminárium hallgatói összetétele (1930-1939). Fizel Natasa (SZTE JGYPK) – Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola hallgatóinak konfesszionális összetétele. A program szervezője: MTA SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság Neveléstörténeti Munkabizottság.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.