SZTE Info

Kihirdették a keresztféléves képzések ponthatárait

Január 23-án ismertté váltak 2014 februárjában induló felsőoktatási keresztféléves képzések ponthatárai. A Szegedi Tudományegyetem öt kara indít keresztféléves mesterképzéseket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A februárban induló, keresztféléves képzésekre 5729-en jelentkeztek, ebből 4863-an a mesterképzéseket célozták meg. Alapképzésre 667-en, felsőoktatási szakképzésre 140-en, osztatlan mesterképzésre pedig 59-en jelentkeztek első helyen – írja az edupress.hu.

 

A Szegedi Tudományegyetem öt fakultása hirdetett meg mesterképzéseket mind államilag finanszírozott, mind költségtérítéses formában, nappali és levelező tagozaton egyaránt. A Bölcsészettudományi Kar által meghirdetett képzések közül csak a vallástudomány mesterszak indul, melyre állami ösztöndíjas formában nappali tagozaton 90, míg levelező tagozaton 85 pontot kellett elérni a bejutáshoz. A kommunikáció és médiatudomány, valamint a szlavisztika mesterképzés semmilyen formában nem indul. Az Egészségtudományi és Szociális Képzési Karon egyetlen mesterszak, szociálpolitika indul, melyre az államilag finanszírozott nappali munkarendű tagozaton 82 pont a ponthatár. Ugyanezen a szakon levelező munkarenden az államilag támogatott képzésre 83 ponttal, míg az önköltséges mesterképzésre 77 ponttal lehet bekerülni. A Gazdaságtudományi Kar által meghirdetett 4 mesterszakra 80 és a feletti pontokkal lehet bejutni. Az államilag támogatott pénzügy szakhoz 80, a marketing, valamint a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szakhoz egyaránt 84 pontot kellett elérni. A regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzésre nappali tagozaton, állami ösztöndíjas formában 84 pont a ponthatár, míg költségtérítéses formában 98. A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara három mesterképzést hirdetett meg nappali és levelező tagozaton is. Nappali tagozaton csak államilag finanszírozott képzések indulnak, az élelmiszer-mérnöki mesterszakra 65 pont, a műszaki menedzserre 71, míg a vidékfejlesztési agrármérnöki szakra 72 pont kell. Ugyanezen szakok államilag finanszírozott levelező tagozatára 66, 57 és 51 pontot kell elérni. A költségtérítéses formában meghirdetett vidékfejlesztési agrármérnöki mesterszakra 64 ponttal lehet bekerülni. A legtöbb mesterképzést idén a Természettudományi és Informatikai Kar kínálja. Legnehezebben a fizikus mesterképzésre lehetett felvételt nyerni, ahol az államilag finanszírozott nappali képzéshez 87 pont szükséges. Szintén magas a környezetmérnöki mesterszak ponthatára is, 80 pont. A szintén nappali és állam által finanszírozott gazdaságinformatikus mesterszakra 63 ponttal, a programtervező informatikus képzésre 53, a mérnökinformatikus szakra 50 ponttal lehet bejutni. Ugyanezen szakok költségtérítéses formában nappali tagozaton nem indultak. Egységesen 50 pont a ponthatár a kémiatanár mesterszakra – mind a 2 féléves, mind a 3 féléves képzések esetében – államilag finanszírozott és költségtérítéses formában is. Nehezebb bejutni a nappali munkarendű államilag támogatott vegyészképzésre, mint a költségtérítéses formában indított szakra. Az előbbire 63 ponttal, míg a költségtérítéses szakra jóval kevesebbel, 50 ponttal lehet bekerülni. A levelező munkarendben induló környezetmérnöki szak kivételével – melyhez 74 pont kell elérni – minden más meghirdetett mesterszakra egységesen 50 ponttal lehet bejutni.

 

A felvételizők a www.felvi.hu e- felvételi oldalán tekinthetik meg az elért pontszámaikat és a ponthatárokat. A felvételt nyert hallgatók besorolási határozatukat szintén az e-felvételi oldalukon tekinthetik meg.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.