SZTE Info

SZTE_Zold_egyetem_sajtotajekoztato_kiemelt

Az SZTE a „legzöldebb” magyar és 35. a Zöld egyetemek toplistáján

A legjobb 12 százalék közé került a Szegedi Tudományegyetem a Zöld Egyetem Világrangsorban. 61 ország 301 felsőoktatási intézménye közül a 35. a Tisza-parti universitas. Ezzel hazánkban a legjobb-„legzöldebb”, Európában a 13. helyezett az SZTE.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A „zöld egyetem” címért 2010-ben indult világversenyen 2010 óta vesz részt a Szegedi Tudományegyetem. A tavalyi adatok alapján összeállított „UI Green Metric Ranking of World Universities 2013” toplistán kiemelkedő eredményét ért el a Tisza-parti universitas: a legjobb 50 közé került.

 


Példamutató SZTE

 

– Nem véletlenül „zöld egyetem” az SZTE – jelentette ki Szabó Gábor rektor a világrangsort és a szegedi sikert bemutató sajtótájékoztatón, 2014. január 23-án az SZTE Rektori Hivatala épületében. – A szakmailag nagyon átgondolt zöld toplistán a Szegedi Tudományegyetem helyezése folyamatosan javult, annak ellenére, hogy a résztvevők száma az első mérés, 2010 óta megháromszorozódott. Ilyen rangsoron szerepelni azért fontos, mert a fenntartható és környezettudatos életmód területén az egyetemnek is példát kell mutatnia – hangsúlyozta a rektor.

 

A felmérésben szereplő felsőoktatási intézmények több mint fele európai és észak-amerikai. A szegedi intézmény a geotermikus energia felhasználásában is nagyot lépett előre, ennek az eredménye jövőre látszik majd meg. A rektor reményét fejezte ki, hogy ez is hozzájárul majd ahhoz, hogy a jövő évi rangsorban a szegedi intézmény még jobb helyezést érjen el. Az SZTE célja, hogy a zöld rangsorban a jelenlegi „legjobb tucat” közül a felső 10 százalékba kerüljön. Ehhez hozzájárul az új klinikai épület is, ahol számos környezettudatos megoldást alkalmaznak majd az intézmény működtetésekor. A rangsoron elért helyezésről azt mondta: a szegedi egyetem kiemelkedően jó szereplése nem véletlen, mert olyan stratégia áll mögötte, amit az intézmény évek óta követ és a jövőben is követni kíván.

 

 

Indonéziából induló mozgalom

 

A világ egyetemei zöld mérőszámokon alapuló rangsorolását a dél-kelet-ázsiai University of Indonesia kezdeményezte. A negyedik zöld ranglista – amely a 2013-as év eredményei alapján készült – most látott napvilágot – tudatta Erdélyi Evelyn. Az SZTE TIK intézmény igazgatója számokkal, összehasonlításra alkalmas adatokkal gazdagon felszerelt prezentációjával igazolta: óriási eredmény, hogy a Szegedi Tudományegyetem felkerült világ top 50 zöld egyeteme közé.

 

A rangsoroláshoz önkéntesen szolgáltatnak adatot az egyetemek: az elhelyezkedésről és az infrastruktúráról, az energia és klímaváltozásról, a hulladékgazdálkodásról, a vízgazdálkodásról, a közlekedésről és az oktatásról.

 


A napaelemtől a vízfogyasztásig


A Szegedi Tudományegyetem vezetése tudatosan és folyamatosan dolgozik azért, hogy zöld egyetemként is megállja a helyét a világ egyetemei között. A rendkívüli eredményhez hozzájárult, hogy az elmúlt időszakban megvalósult a „Napelemes energiatermelés a Szegedi Tudományegyetemen” projekt, valamint az is, hogy bővültek azok a fenntarthatósági törekvéseket támogató pályázati források, amelyek elnyerésében a szegedi egyetem igen sikeres.

Az intézményben elterjedtek az energiatakarékossági fejlesztések, beruházások és protokollok, a hallgatók figyelmét pedig kampányokkal hívják fel az energiatakarékosság fontosságára.

Az egyetem egész területén szelektíven gyűjtik a hulladékot, az oktatásban magas a környezettel és fenntarthatósággal kapcsolatos kurzusok száma (1592). Továbbá – amint azt Szabó Gábor is megemlítette – az elmúlt időszakban az egyetem energiafogyasztásán belül a vízfogyasztása is csökkent 10 százalékkal.



Több résztvevő


A felmérésben részt vevő országok száma 2010 óta dinamikusan nőtt, 2010 óta 210 százalékkal. Míg a felmérésben 2010-ben 34, addig tavaly már 61 ország vett részt. Négy évvel ezelőtt 95 egyetem adott választ a kérdésekre, tavaly pedig már 301 felsőoktatási intézmény. Az University of Indonesia mindent megtett azért, hogy minél több felsőoktatási intézmény csatlakozzon ehhez a programhoz. Míg 2010-ben 36 európai felsőoktatási intézmény adott adatokat, addig 2013-ban már 111. Az észak-amerikai egyetemek között is nagy a növekedés: 12-ről (2010) 66-ra nőtt a 2013-ban a mérésbe bekapcsolódók száma. Idén pedig már hat afrikai egyetem is részt vett benne – 2010-ben még egy sem.

– A válaszadás önkéntes, az adatok valóságtartalmát nem ellenőrzik, mert környezettudatos intézmény etikus is kíván lenni – véli Erdélyi Evelyn.

A 35. helyezést érte el a Szegedi Tudományegyetem a 2013-as Zöld egyetemi rangsorban. A maximálisan adható 10000 pontból a szegedi felsőoktatási intézmény összesen 6329 pontot kapott. Az első helyen a rangsorban az Egyesült Királyságbeli Nottingham Egyetem áll 7521, a másodikon az ír University of Cork 7328, a harmadikon az amerikai, bostoni Northeastern University 7170 ponttal.

A 13. helyet szerezte meg az SZTE az európai egyetemek rangsorában a Szegedi Tudományegyetem. A lista első három helyén két brit és egy ír egyetem osztozik.

A Szegedi Tudományegyetem az összegyetemi rangsorban és az európai listán is egyaránt az intézmények 88 százalékát előzte meg.



Kategórián belüli arányok


Ami a kategóriák szerinti pontozást illeti: az elhelyezkedés és infrastruktúra alapján a maximálisan adható 1500 pontból 2012-ben 593-at, tavaly pedig már 660-at kapott a szegedi egyetem. Az energia és klímaváltozás kérdéskörében 1445 pontot adtak az intézménynek 2012-ben a maximális 2100-ból, 2013-ban pedig már 1500-at.

A vízgazdálkodást vizsgálva a maximálisan adható 1000 pontból 2012-ben 750-et szerzett az intézmény, tavaly pedig már 125-tel többet. A közlekedés is javult, de: a 2012-ben kapott 1425 pontot meghaladta egy évvel később az 1475 pont, a maximálisan adható ebben a kategóriában 1800.

A szegedi egyetem egyedül az oktatás kategóriában kapott kevesebb pontot, mint egy évvel ezelőtt. Erre Erdélyi Evelyn úgy reagált: mivel az egyetem adatai az oktatás területén nem változtak, a pontvesztés oka az lehet, hogy más egyetemek jobb eredményt értek el.



Jelen és jövő


A magyarországi egyetemek között az SZTE a „legzöldebb” – az első helyen áll a rangsorban. A Zöld egyetemek toplistáján szereplő magyarországi intézmények közül a második helyet a Debreceni Tudományegyetem szerezte meg. Harmadik az Óbudai Egyetem, negyedik a Corvinus, ötödik az ELTE.

A Szegedi Tudományegyetemen több fejlődési területet is meghatároztak ahhoz, hogy még „zöldebb” legyen az intézmény. Ennek egyik fontos része a beruházások sora. Például az új klinikai központ termálfűtése is hozzájárulhat majd a jobb eredmények eléréséhez, ahogyan az olyan tudatformáló kampányok is, mint a „Legalább egy cserepesnövény-program”. A tervek között szerepel, hogy a „Bringázz munkába! Programot” egyetemi szintre is átültetik, valamint önkéntes hálózatot alakítanak ki. Nagy hangsúlyt fektet a zöld beszerzések és szolgáltatások körének bővítésére is az SZTE – a „legzöldebb” magyarországi egyetem.


A zöld felmérést adatait elemző prezentáció itt letölthető


SZTEinfo

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.