SZTE Info

ecodemia_szabo_gabor_eloadasa_kiemelt

Az ELI-ALPS gazdasági hatásai – kitörési pont lehet a lézerközpont

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a CIB ECOdemia 2014. július 10-i estjén megerősítette, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont tudásparkjával együtt tíz év alatt új gazdasági pályára állíthatja Szegedet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a CIB Bank Zrt. által szervezett CIB ECOdemia Nyári Egyetemen „Az ELI innovációs potenciálja – lehetőségek és korlátok” címmel adott elő 2014. július 10-én Szabó Gábor lézerfizikus akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

 

A professzor bevezetőjében az innováció fogalmát tisztázta: tényleges újdonságról és megvalósult gazdasági folyamatról van szó, azaz az ötlet önmagában még nem innováció, maximum tízszázaléknyi szerepe van abban. Sok minden máshoz, például pénzre is szükség van ahhoz, hogy terméket állítsunk elő. Az innováció tehát gazdasági előnyben testesül meg, új, korábban nem ismert megoldással teszi hatékonyabbá, jobbá egy cég működését. A nemzetgazdaságok fejlődését – folytatta – több fontos szakaszra osztják az egy főre jutó éves GDP alapján. 17 ezer dollár/év fölött beszélünk innovációvezérelt gazdasági fejlődésről, Magyarország (mely jelenleg a moderált innovátorok, azaz a „nyeretlen kétévesek” közé tartozik) ide szeretne eljutni. Ennek egyik feltétele, hogy a munkahelyek legalább harminc százaléka az innovatív szektorba essen. Az előrelépést jelentősen megnehezíti, hogy nem túl kedvező a hazai kis- és középvállalkozások innovációs teljesítménye, illetve problémákkal kell szembenézünk az emberi erőforrást tekintve is, nem állnak ugyanis rendelkezésre kellő számban a fiatal, szakképzett diplomások, PhD-sek, akiket az ipar felszívhatna.

 

Ebben a helyzetben létesül Szegeden 2017/2018-ra az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont, melytől azt várja a nemzetközi tudományos közvélemény, hogy számos területen nyit új kapukat – mondta Szabó Gábor, hozzáfűzve, számítások szerint a fejlesztés tizenöt év alatt 800 millió euró regionális többletjövedelmet generálhat. Éppen ezért fontos, hogy a néhány héttel ezelőtt ténylegesen is elindult beruházást a továbbiakban is minden szinten támogassák, hiszen azt kedvezőtlen esetben akár „közönyösséggel is meg lehet buktatni, vagy egyfajta szigetté lehet változtatni”. – Az ELI-ALPS jelentős regionális gazdaságfejlesztő hatása miatt kohéziós mintaprojekt, amellyel Magyarország rácsatlakozhatna az Európai Unió egyik legfontosabb kitörési pontjára, a fotonikai iparágra. A lézeres kutatóközpont és a körülötte létesülő tudáspark új gazdasági pályára állíthatja Szegedet – szögezte le, hozzáfűzve, a Szegedi Tudományegyetemnek kiemelkedő szerepe lehet többek között a lézerközponthoz kapcsolódóan beköltöző cégek egyfajta integrálásában, összefogásában. Az ELI-ALPS szegedi tudáshatásának várható fontos tényezői között a tudás- és technológiatranszfert, spin-off végek létrejöttét, a tudáskoncentrációból származó pozitív imázs vonzó hatását, valamint a vállalkozási kedv erősödését sorolta a rektor.


ECOdemia_2014._juius_10_galeira
Az ELI-ALPS gazdasági hatásai – kitörési pont lehet a lézerközpont - GALÉRIA

 

Ami az ELI-ALPS körüli tudásparkot illeti, megtudtuk, annak mintája a lágymányosi Infopark. Az első ütemben – Szabó Gábor szerint ez, a kezdeti lépések megtétele a legnagyobb kihívás – két épületet terveznek ide mintegy 3 milliárd forintos beruházással (a szegedi egyetem részleges finanszírozásával, banki konstrukcióban), a science park teljes kiépítésének költségeit 200 milliárdra becsülik. A beruházás sikeréhez fontos lenne, hogy egy hasonló adottságokkal rendelkező hollandiai terület mintájára kiemelt fejlesztési zónává nyilvánítsák a Szeged-Hódmezővásárhely egységet, ami komoly előnyökkel járna a forrásszerzésben, a pályázatokat illetően – fejtegette az akadémikus. Azt is elárulta, a tudásparkba az első hullámban elsősorban a lézerközponthoz kapcsolódó külföldi kis- és középvállalkozások betelepülését várják, a második hullámban számolnak inkább magyar cégekkel is, olyan vállalkozásokkal, melyek adott esetben függetlenek a központtól. Hangsúlyozta: a cégek betelepülésével egy időben az inkubációt is meg kell kezdeni. Szabó Gábor szerint az ELI-ALPS és a tudáspark potenciáljának kibontakozásához, kiteljesedéséhez legalább tíz esztendőre van szükség, akkortól kezdve adhatnak igazán komoly gazdasági lendületet Szegednek, Csongrád megyének és a Dél-alföldi Régiónak.

 

A CIB ECOdemia Nyári Egyetem további programja:

 

2014. július 15. (kedd) 18 óra

Garamhegyi Ábel egyetemi docens, a BARCO alelnöke: Nemzetközi marketing gyakorlati nézőpontból

 

2014. július 17. (csütörtök) 18 óra

Révész Balázs egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem marketing és kommunikációs igazgatója: E-kereskedelem – régi problémák, új megoldások

 

Helyszín: SZTE GTK Aula (6722 Szeged, Kálvária sgt. 1.). A rendezvényeken a részvétel ingyenes.



Korábban írtuk:

Járai Zsigmond előadásával nyitott az ECOdemia az SZTE-n


SZTEinfo


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.