SZTE Info

ecodemia_szabo_gabor_eloadasa_kiemelt

Az ELI-ALPS gazdasági hatásai – kitörési pont lehet a lézerközpont

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a CIB ECOdemia 2014. július 10-i estjén megerősítette, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont tudásparkjával együtt tíz év alatt új gazdasági pályára állíthatja Szegedet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a CIB Bank Zrt. által szervezett CIB ECOdemia Nyári Egyetemen „Az ELI innovációs potenciálja – lehetőségek és korlátok” címmel adott elő 2014. július 10-én Szabó Gábor lézerfizikus akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

 

A professzor bevezetőjében az innováció fogalmát tisztázta: tényleges újdonságról és megvalósult gazdasági folyamatról van szó, azaz az ötlet önmagában még nem innováció, maximum tízszázaléknyi szerepe van abban. Sok minden máshoz, például pénzre is szükség van ahhoz, hogy terméket állítsunk elő. Az innováció tehát gazdasági előnyben testesül meg, új, korábban nem ismert megoldással teszi hatékonyabbá, jobbá egy cég működését. A nemzetgazdaságok fejlődését – folytatta – több fontos szakaszra osztják az egy főre jutó éves GDP alapján. 17 ezer dollár/év fölött beszélünk innovációvezérelt gazdasági fejlődésről, Magyarország (mely jelenleg a moderált innovátorok, azaz a „nyeretlen kétévesek” közé tartozik) ide szeretne eljutni. Ennek egyik feltétele, hogy a munkahelyek legalább harminc százaléka az innovatív szektorba essen. Az előrelépést jelentősen megnehezíti, hogy nem túl kedvező a hazai kis- és középvállalkozások innovációs teljesítménye, illetve problémákkal kell szembenézünk az emberi erőforrást tekintve is, nem állnak ugyanis rendelkezésre kellő számban a fiatal, szakképzett diplomások, PhD-sek, akiket az ipar felszívhatna.

 

Ebben a helyzetben létesül Szegeden 2017/2018-ra az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont, melytől azt várja a nemzetközi tudományos közvélemény, hogy számos területen nyit új kapukat – mondta Szabó Gábor, hozzáfűzve, számítások szerint a fejlesztés tizenöt év alatt 800 millió euró regionális többletjövedelmet generálhat. Éppen ezért fontos, hogy a néhány héttel ezelőtt ténylegesen is elindult beruházást a továbbiakban is minden szinten támogassák, hiszen azt kedvezőtlen esetben akár „közönyösséggel is meg lehet buktatni, vagy egyfajta szigetté lehet változtatni”. – Az ELI-ALPS jelentős regionális gazdaságfejlesztő hatása miatt kohéziós mintaprojekt, amellyel Magyarország rácsatlakozhatna az Európai Unió egyik legfontosabb kitörési pontjára, a fotonikai iparágra. A lézeres kutatóközpont és a körülötte létesülő tudáspark új gazdasági pályára állíthatja Szegedet – szögezte le, hozzáfűzve, a Szegedi Tudományegyetemnek kiemelkedő szerepe lehet többek között a lézerközponthoz kapcsolódóan beköltöző cégek egyfajta integrálásában, összefogásában. Az ELI-ALPS szegedi tudáshatásának várható fontos tényezői között a tudás- és technológiatranszfert, spin-off végek létrejöttét, a tudáskoncentrációból származó pozitív imázs vonzó hatását, valamint a vállalkozási kedv erősödését sorolta a rektor.


ECOdemia_2014._juius_10_galeira
Az ELI-ALPS gazdasági hatásai – kitörési pont lehet a lézerközpont - GALÉRIA

 

Ami az ELI-ALPS körüli tudásparkot illeti, megtudtuk, annak mintája a lágymányosi Infopark. Az első ütemben – Szabó Gábor szerint ez, a kezdeti lépések megtétele a legnagyobb kihívás – két épületet terveznek ide mintegy 3 milliárd forintos beruházással (a szegedi egyetem részleges finanszírozásával, banki konstrukcióban), a science park teljes kiépítésének költségeit 200 milliárdra becsülik. A beruházás sikeréhez fontos lenne, hogy egy hasonló adottságokkal rendelkező hollandiai terület mintájára kiemelt fejlesztési zónává nyilvánítsák a Szeged-Hódmezővásárhely egységet, ami komoly előnyökkel járna a forrásszerzésben, a pályázatokat illetően – fejtegette az akadémikus. Azt is elárulta, a tudásparkba az első hullámban elsősorban a lézerközponthoz kapcsolódó külföldi kis- és középvállalkozások betelepülését várják, a második hullámban számolnak inkább magyar cégekkel is, olyan vállalkozásokkal, melyek adott esetben függetlenek a központtól. Hangsúlyozta: a cégek betelepülésével egy időben az inkubációt is meg kell kezdeni. Szabó Gábor szerint az ELI-ALPS és a tudáspark potenciáljának kibontakozásához, kiteljesedéséhez legalább tíz esztendőre van szükség, akkortól kezdve adhatnak igazán komoly gazdasági lendületet Szegednek, Csongrád megyének és a Dél-alföldi Régiónak.

 

A CIB ECOdemia Nyári Egyetem további programja:

 

2014. július 15. (kedd) 18 óra

Garamhegyi Ábel egyetemi docens, a BARCO alelnöke: Nemzetközi marketing gyakorlati nézőpontból

 

2014. július 17. (csütörtök) 18 óra

Révész Balázs egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem marketing és kommunikációs igazgatója: E-kereskedelem – régi problémák, új megoldások

 

Helyszín: SZTE GTK Aula (6722 Szeged, Kálvária sgt. 1.). A rendezvényeken a részvétel ingyenes.



Korábban írtuk:

Járai Zsigmond előadásával nyitott az ECOdemia az SZTE-n


SZTEinfo


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.