SZTE Info

ecodemia_szabo_gabor_eloadasa_kiemelt

Az ELI-ALPS gazdasági hatásai – kitörési pont lehet a lézerközpont

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora a CIB ECOdemia 2014. július 10-i estjén megerősítette, az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont tudásparkjával együtt tíz év alatt új gazdasági pályára állíthatja Szegedet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a CIB Bank Zrt. által szervezett CIB ECOdemia Nyári Egyetemen „Az ELI innovációs potenciálja – lehetőségek és korlátok” címmel adott elő 2014. július 10-én Szabó Gábor lézerfizikus akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke.

 

A professzor bevezetőjében az innováció fogalmát tisztázta: tényleges újdonságról és megvalósult gazdasági folyamatról van szó, azaz az ötlet önmagában még nem innováció, maximum tízszázaléknyi szerepe van abban. Sok minden máshoz, például pénzre is szükség van ahhoz, hogy terméket állítsunk elő. Az innováció tehát gazdasági előnyben testesül meg, új, korábban nem ismert megoldással teszi hatékonyabbá, jobbá egy cég működését. A nemzetgazdaságok fejlődését – folytatta – több fontos szakaszra osztják az egy főre jutó éves GDP alapján. 17 ezer dollár/év fölött beszélünk innovációvezérelt gazdasági fejlődésről, Magyarország (mely jelenleg a moderált innovátorok, azaz a „nyeretlen kétévesek” közé tartozik) ide szeretne eljutni. Ennek egyik feltétele, hogy a munkahelyek legalább harminc százaléka az innovatív szektorba essen. Az előrelépést jelentősen megnehezíti, hogy nem túl kedvező a hazai kis- és középvállalkozások innovációs teljesítménye, illetve problémákkal kell szembenézünk az emberi erőforrást tekintve is, nem állnak ugyanis rendelkezésre kellő számban a fiatal, szakképzett diplomások, PhD-sek, akiket az ipar felszívhatna.

 

Ebben a helyzetben létesül Szegeden 2017/2018-ra az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont, melytől azt várja a nemzetközi tudományos közvélemény, hogy számos területen nyit új kapukat – mondta Szabó Gábor, hozzáfűzve, számítások szerint a fejlesztés tizenöt év alatt 800 millió euró regionális többletjövedelmet generálhat. Éppen ezért fontos, hogy a néhány héttel ezelőtt ténylegesen is elindult beruházást a továbbiakban is minden szinten támogassák, hiszen azt kedvezőtlen esetben akár „közönyösséggel is meg lehet buktatni, vagy egyfajta szigetté lehet változtatni”. – Az ELI-ALPS jelentős regionális gazdaságfejlesztő hatása miatt kohéziós mintaprojekt, amellyel Magyarország rácsatlakozhatna az Európai Unió egyik legfontosabb kitörési pontjára, a fotonikai iparágra. A lézeres kutatóközpont és a körülötte létesülő tudáspark új gazdasági pályára állíthatja Szegedet – szögezte le, hozzáfűzve, a Szegedi Tudományegyetemnek kiemelkedő szerepe lehet többek között a lézerközponthoz kapcsolódóan beköltöző cégek egyfajta integrálásában, összefogásában. Az ELI-ALPS szegedi tudáshatásának várható fontos tényezői között a tudás- és technológiatranszfert, spin-off végek létrejöttét, a tudáskoncentrációból származó pozitív imázs vonzó hatását, valamint a vállalkozási kedv erősödését sorolta a rektor.


ECOdemia_2014._juius_10_galeira
Az ELI-ALPS gazdasági hatásai – kitörési pont lehet a lézerközpont - GALÉRIA

 

Ami az ELI-ALPS körüli tudásparkot illeti, megtudtuk, annak mintája a lágymányosi Infopark. Az első ütemben – Szabó Gábor szerint ez, a kezdeti lépések megtétele a legnagyobb kihívás – két épületet terveznek ide mintegy 3 milliárd forintos beruházással (a szegedi egyetem részleges finanszírozásával, banki konstrukcióban), a science park teljes kiépítésének költségeit 200 milliárdra becsülik. A beruházás sikeréhez fontos lenne, hogy egy hasonló adottságokkal rendelkező hollandiai terület mintájára kiemelt fejlesztési zónává nyilvánítsák a Szeged-Hódmezővásárhely egységet, ami komoly előnyökkel járna a forrásszerzésben, a pályázatokat illetően – fejtegette az akadémikus. Azt is elárulta, a tudásparkba az első hullámban elsősorban a lézerközponthoz kapcsolódó külföldi kis- és középvállalkozások betelepülését várják, a második hullámban számolnak inkább magyar cégekkel is, olyan vállalkozásokkal, melyek adott esetben függetlenek a központtól. Hangsúlyozta: a cégek betelepülésével egy időben az inkubációt is meg kell kezdeni. Szabó Gábor szerint az ELI-ALPS és a tudáspark potenciáljának kibontakozásához, kiteljesedéséhez legalább tíz esztendőre van szükség, akkortól kezdve adhatnak igazán komoly gazdasági lendületet Szegednek, Csongrád megyének és a Dél-alföldi Régiónak.

 

A CIB ECOdemia Nyári Egyetem további programja:

 

2014. július 15. (kedd) 18 óra

Garamhegyi Ábel egyetemi docens, a BARCO alelnöke: Nemzetközi marketing gyakorlati nézőpontból

 

2014. július 17. (csütörtök) 18 óra

Révész Balázs egyetemi docens, a Szegedi Tudományegyetem marketing és kommunikációs igazgatója: E-kereskedelem – régi problémák, új megoldások

 

Helyszín: SZTE GTK Aula (6722 Szeged, Kálvária sgt. 1.). A rendezvényeken a részvétel ingyenes.



Korábban írtuk:

Járai Zsigmond előadásával nyitott az ECOdemia az SZTE-n


SZTEinfo


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 02.

nyito

6 ezer oldalnyi dokumentum, 4 órán át tartó megbeszélés – ez a Szegedi Tudományegyetem vezérkarában az átadás – átvétel mérlege. Dr. Rovó László orvosprofesszor az SZTE 2018. július 1-jétől kinevezett rektora sajtótájékoztatón mutatta be az SZTE 4 új rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *