SZTE Info

140725felvetelieredmenyekrekt27_kiemelt

Felvételi 2014: első körben 6076 elsőéves hallgató az SZTE-n

A Szegedi Tudományegyetem vezetése 2014. július 25-én sajtótájékoztató keretében értékelte a nyilvánosságra hozott ponthatárokkal, a felvételi tendenciákkal kapcsolatos tudnivalókat.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A felsőoktatási ponthatárok előző esti közzétételét követően sajtótájékoztatót tartott az SZTE vezetése: Szabó Gábor rektor, Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes és Varga Zsuzsanna oktatási igazgató beszélt az első felvételi kör tapasztalatairól.

 

140725felvetelieredmenyekrekt23A vidéki egyetemeket érzékenyebben érintette a 260 pontos küszöb

 

Szabó Gábor rektor elmondta, 6076 hallgató nyert most felvételt a szegedi egyetem szeptemberben induló képzéseire. Ez a szám valamivel alacsonyabb a tavalyinál: a keresztféléves képzéseket tekintve viszont enyhe növekedés mutatkozott, így nagyságrendileg 120-130 fő körüli a csökkenés, ami a pótfelvételin még be is hozható. Összességében tehát nem történt meglepetés, 2013-hoz képest nem változtak a trendek. – Az igazsághoz tartozik azonban, hogy elsősorban a vidéki egyetemek küzdenek jelentkezési problémákkal. Ezeket érzékenyebben érintette a minimális bejutási küszöb 260 pontra történő emelése, mert szociális okokból elsősorban csak szűkebb területről verbuválhatnak hallgatókat, így több diákot veszíthettek, mint a fővárosi intézmények. Véleményem szerint a felvételi ponthatárok mércéje is rosszul mér, a természettudományos szakok vonatkozásában legalábbis évek óta ezt figyeljük meg, és úgy gondolom, a humán szakokon is hasonló a helyzet. Nem azokat a képességeket domborítja ki a rendszer, melyekre a felsőoktatásban szükség van, inkább még a közoktatással kapcsolódik össze – elemzett az akadémikus.

 

Az átlagpontszámok tekintetében jól áll az SZTE

 

Az alapképzésekre felvettek létszáma kismértékben csökkent az SZTE-n – kezdte a helyi tendenciák ismertetését Szabó Gábor. Örömtelinek nevezte viszont, hogy a mesterképzésekre csaknem tíz százalékkal többen kerültek be, mint 2013-ban, és a szegedi tanár szakok is határozottan erősödtek. Rámutatott arra is, néha kicsit kiszámíthatatlan a fiatalok gondolkodása, hiszen korábban kevésbé örvendtek népszerűségnek a levelező képzések, most viszont jelentősen nőtt az ezek iránti érdeklődés – a Szegedi Tudományegyetem rugalmasan áll az új kihíváshoz. Akadt olyan fakultás, mely a minőséget szem előtt tartva nem töltötte ki teljesen a keretszámát (az Általános Orvostudományi Kar). – Évek óta hangsúlyozom azt is, hogy nem a ponthatárok az igazán mérvadóak, hanem a felvettek átlagpontszámai. E tekintetben számos helyen igen jól állunk, elég, ha csak a jogászképzés 371-es átlagpontszámát említem. Slágerszakjainak sem változtak, ezek egyik zászlóshajója idén is a pszichológia volt. Fontos hír, hogy a Gazdaságtudományi Kar alapszakjain ezúttal lesznek államilag támogatott hallgatók, ám tovább működik, sőt bővül a GTK példásan kialakított ösztöndíjrendszere is – emelte ki a rektor, hozzáfűzve, a jövőben érdemes lesz átgondolni az egyes képzésekhez tartozó minimálisan kötelező létszámot, sok szak ugyanis a kevés jelentkező okán nem tudott elindulni.

 

Érdemes újragondolni a képzési kínálatot

 

140725felvetelieredmenyekrekt27aHomoki-Nagy Mária mindezt azzal egészítette ki, hogy az osztatlan tanárképzésben idén is megfigyelték: a diákok előszeretettel jelentkeznek a hagyományosnak számító szakpárosításokra, számos pár viszont nem kelti fel az érdeklődésüket, így el sem indulhat (például a testnevelő tanár – média-, mozgókép- és kommunikációtanár). Szabó Gábor ezt úgy magyarázta: a felvételizők érthetően azokat a szakpárokat preferálják, ahol a két képzést együtt logikusan könnyebb elvégezni (például kémia – biológia, matematika – fizika, magyar – történelem), illetve majd a közoktatásban is nagyobb mozgásteret adnak számukra a kötelező óraszám biztonságos kitöltéséhez. – A Szegedi Tudományegyetemnek érdemes átgondolnia a tanárképzési szakkínálatát. Ugyanígy meg kell fontolni az egyes karokon, hogy azok helyett a szakok helyett, melyekre évek óta kevesen jelentkeznek, inkább más alap-, mesterképzésekre, illetve a levelező képzésekre kellene nagyobb figyelmet összpontosítani. Mindemellett – országos szinten is – megoldást kell találni a nyelv szakok problémájára. Az angol túlzott dominanciája miatt a spanyol, a francia, az olasz, de még a német is több szakpárban nem tudott elindulni, meg kell találnunk az ideális párosításokat – vonta le a konzekvenciákat Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes.

 

Az SZTE gyakorlatilag valamennyi szakon kínál majd pótfelvételi lehetőséget is, mert van még szabad kapacitás. Ebben a második körben viszont kizárólag önköltséges képzésekre lehet majd jelentkezni – tájékoztatott Varga Zsuzsanna oktatási igazgató.

 

Korábban írtuk:

 

Nyilvánosak a Szegedi Tudományegyetem felvételi ponthatárai

Felvételi 2014: újra ezüstérmes a szegedi egyetem

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.