SZTE Info

alapelvek_alapjogok_konf_kiemelt

Alapelvek, alapjogok: doktorandusz konferencia a fiatal jogtudósoknak

Az alkotmányos alapjogokat tették nagyító alá 2014. június 25-én az SZTE ÁJTK által szervezett doktorandusz konferencián.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam-és Jogtudományi Kar (ÁJTK) Doktori Iskolája (DI) 2014. június 25-én rendezte meg országos, a teljes PhD-képzést átfogó konferenciáját. A hagyományos doktorandusz tanácskozásnak idén az „Alapelvek, és alapjogok” a központi témája. A plenáris ülésnek és a különböző szekciók tanácskozásának az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székháza adott otthont. Az ország valamennyi egyetemi jogtudományi karának doktoranduszait és fokozattal rendelkező oktatói hívták e közös szakmai találkozóra.

 


„Meg kell tanulni a tudományos társalgás nyelvét!”


– A tudományos utánpótlást jelentik a doktorandusz hallgatók az egyetem számára. Örvendetes, ha az alma materbe az ilyen konferenciák alkalmával is visszatérnek a legtehetségesebb egykori diákok – köszöntötte a konferencia résztvevőit Hajdú József. Az SZTE ÁJTK dékánja kiemelte: a szegedi PhD-sok idei találkozójának választott témája, az Alapjogok és alapelvek azért is fontos, mert ez az a térkép, amely alapján a jog összetett világában eligazodhatunk.

– A tudománnyal az előírtnál mélyebben és többet foglalkozó doktoranduszok szervezett oktatására szükség van. A jog a társadalomtudománynak nagy szelete. E tudományterületen csak az előttünk haladók iránti mély alázattal lehet dolgozni még akkor is, ha – az elődök gondolatait újragondolva – meghaladjuk eredményeiket. A tudomány művelésének rejtelmeibe vezetnek be a szakmai tanácskozások. Ám ezek a konferenciák nem egyforma minőségűek – hangsúlyozta Homoki-Nagy Mária professzor. Az SZTE oktatási rektorhelyetteseként hozzátette: e feladatkörében jól látja, mennyire fontos, hogy a fiatal kutatók megismerjék tudományáguk művelésének módszereit, a jeles tudósokat. – Meg kell tanulni a tudományos társalgás nyelvét: az eddig fölhalmozott ismereteket áttekintve, a másikat meghallgatva gyűjtsenek érveket a vitához – javasolta. A szegedi doktoranduszok konferenciája szervezőinek és résztvevőinek azt kívánta, hogy e tanácskozás végén mindannyian úgy érezzék, itt olyan információkat hallottak, amiket érdemes továbbgondolni, vagyis: megérte a Szegedi Tudományegyetem rendezvényére jönni!

– Több szakmai vitát, nagyobb részvételi arányt várunk idei rendezvénytől – mondta Jakab Éva professzor, az SZTE ÁJTK DI elnöke. Az SZTE ÁJTK doktorandusz konferenciáján közel nyolcvanan vettek részt, az érdeklődők fele más városból érkezett Szegedre. - Újítás, hogy az előadáspaneleket kiszélesítettük, több szekciót hoztunk létre. Újdonság az is, hogy nemcsak a doktoranduszok adhatnak elő, hanem a minősített oktatók, a fokozatszerzésben résztvevők is aktívan bekapcsolódnak a szekciók munkájába – tette hozzá. Megköszönte a több mint 80 előadást tartalmazó konferencia megszervezését Lajkó Dóra egyetemi adjunktusnak.

 

SZAB_Alapelvek_alapjogok_konferencia_2014._jun._25_galeria
Alapelvek, alapjogok: doktorandusz konferencia a fiatal jogtudósoknak - GALÉRIA



„A jogállam olyan, mint az ehető kenyér…”


A megnyitót követő plenáris ülésen Paczolay Péter, az SZTE professzora, az Alkotmánybíróság elnöke „Az alapjogok érvényesítése és értelmezése az Alaptörvény alapján” címmel tartott élvezetes előadást. Kiindulópontként a nemzetközi és nemzeti doktrínává vált Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát adta meg a professzor. Kiemelte a jogbiztonság és az igazságosság összekapcsolásának fontosságát. Áttörést jelentett a hetvenes évek végén, hogy a hátrányos megkülönböztetéstől kezdve a vallási jog megsértésén át eljutottunk az emberi jogok rendszeréig, az emberi személy méltóságának kiteljesítéséig. A magyar valóságot nagyító alá téve említette: az alkotmányos fordulat utáni hangsúlyeltolódásokat. Kifejtette: véleménye szerint az Alkotmánybíróság (AB) „mondja meg, mi az alkotmány és mi a jog”. Hangsúlyozta: a jogalkotó fő célja az új alkotmányjogi rendelkezésekkel: az emberi szenvedés csökkentése.

„A jó alkotmánybírástól várható a jogsértés orvoslása” – fogalmazott Paczolay professzor. „A jó alkotmánynak a társadalom értékvilágát kell kifejeznie. Ez meggyőződésem” – mondta. Az alapjogoknak az alaptörvényben való értelmezését segítve 3 csoportot említett. Ezek: a korábban is említett alapjogok, továbbá az új nézőpontból említett alapjogok, valamint az előző alkotmányban nem szereplő alapjogok. Szólt a jogok érvényesítéséről, az AB hatókörének változásáról. Kiemelte: az egyéni jogvédelem nagyobb szerepet kapott, majd jellemezte az alkotmányjogi panasz 3 fajtáját. Megemlítette a megsemmisített bírósági ítéletek kényes helyzeteket is teremtenek. Végül tanítványainak tanulságul idézte Gustav Radbruch, a német jogtudós és jogfilozófus mondatait: „Nekünk az igazságosságot kell keresnünk, ám ugyanakkor a jogbiztonságot is figyelembe kell vennünk, mert ez része magának az igazságosságnak. Olyan jogállamot kell építenünk, amely lehetőség szerint eleget tesz mindkét követelménynek. Biztos, hogy a demokrácia is értékes javunk; de a jogállam olyan, mint az ehető kenyér, az iható víz és a tiszta levegő, és a legfőbb jó a demokráciában éppen az, hogy csak ez biztosíthatja a jogállamot.”

„Hogyan lett a jó erkölcsből generális klauzula?” A kérdésre Deli Gergely, az SZIE egyetemi docense válaszolt. Ezzel a Paczolay professzor által elmondottak „elméleti és elmélettörténeti hátterét” villantotta föl.

 


PhD-hallgatók 11 szekciója


A tudományos ülés 11, különböző tematikájú szekcióra bomlott. Az agrárjogi és alkotmányjogi szekciótól kezdve a büntetőjogi és munkajogi szekción át egészen a római jogi és szociális jogi szekcióig tartott a skála.

– A konferencia témája kötődik az új alaptörvényhez, hiszen ez tartalmazza azokat az alapelveket és alapjogokat, amelyek alapján egy ország felépül – összegzett Hajdú József, az SZTE ÁJTK dékánja. – A PhD hallgatók az ország legmagasabb szinten képzett hallgatóit jelenti. A tudományhoz pedig mindig szükség van érdeklődésre, kitartásra és a szellem szabadságra, vagyis kapcsolatok építésére és mások eredményeinek megismerésére – mondta a dékán, utalva arra, hogy a kar mindig kész megadni a fiatalság számára a szükséges kezdő lendületet.


SZTEinfo – Ő. T., Ú. I.

Fotó: Ócsai Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. augusztus 31.

kiemelt_Sik_Marton_SZEM

Sík Márton életében a sport már egyetemi évei alatt is központi szerepet töltött be. Az SZTE-s öregdiák mintegy húsz éven keresztül kajakozott, élsportolóként számos sikert, köztük egy olimpiai 5. helyezést is maga mögött tudhat. Ma a DÉMÁSZ Szegedi Vízisport Egyesület szakmai vezetőjeként támogatja a fiatalokat.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.