SZTE Info

alapelvek_alapjogok_konf_kiemelt

Alapelvek, alapjogok: doktorandusz konferencia a fiatal jogtudósoknak

Az alkotmányos alapjogokat tették nagyító alá 2014. június 25-én az SZTE ÁJTK által szervezett doktorandusz konferencián.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam-és Jogtudományi Kar (ÁJTK) Doktori Iskolája (DI) 2014. június 25-én rendezte meg országos, a teljes PhD-képzést átfogó konferenciáját. A hagyományos doktorandusz tanácskozásnak idén az „Alapelvek, és alapjogok” a központi témája. A plenáris ülésnek és a különböző szekciók tanácskozásának az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székháza adott otthont. Az ország valamennyi egyetemi jogtudományi karának doktoranduszait és fokozattal rendelkező oktatói hívták e közös szakmai találkozóra.

 


„Meg kell tanulni a tudományos társalgás nyelvét!”


– A tudományos utánpótlást jelentik a doktorandusz hallgatók az egyetem számára. Örvendetes, ha az alma materbe az ilyen konferenciák alkalmával is visszatérnek a legtehetségesebb egykori diákok – köszöntötte a konferencia résztvevőit Hajdú József. Az SZTE ÁJTK dékánja kiemelte: a szegedi PhD-sok idei találkozójának választott témája, az Alapjogok és alapelvek azért is fontos, mert ez az a térkép, amely alapján a jog összetett világában eligazodhatunk.

– A tudománnyal az előírtnál mélyebben és többet foglalkozó doktoranduszok szervezett oktatására szükség van. A jog a társadalomtudománynak nagy szelete. E tudományterületen csak az előttünk haladók iránti mély alázattal lehet dolgozni még akkor is, ha – az elődök gondolatait újragondolva – meghaladjuk eredményeiket. A tudomány művelésének rejtelmeibe vezetnek be a szakmai tanácskozások. Ám ezek a konferenciák nem egyforma minőségűek – hangsúlyozta Homoki-Nagy Mária professzor. Az SZTE oktatási rektorhelyetteseként hozzátette: e feladatkörében jól látja, mennyire fontos, hogy a fiatal kutatók megismerjék tudományáguk művelésének módszereit, a jeles tudósokat. – Meg kell tanulni a tudományos társalgás nyelvét: az eddig fölhalmozott ismereteket áttekintve, a másikat meghallgatva gyűjtsenek érveket a vitához – javasolta. A szegedi doktoranduszok konferenciája szervezőinek és résztvevőinek azt kívánta, hogy e tanácskozás végén mindannyian úgy érezzék, itt olyan információkat hallottak, amiket érdemes továbbgondolni, vagyis: megérte a Szegedi Tudományegyetem rendezvényére jönni!

– Több szakmai vitát, nagyobb részvételi arányt várunk idei rendezvénytől – mondta Jakab Éva professzor, az SZTE ÁJTK DI elnöke. Az SZTE ÁJTK doktorandusz konferenciáján közel nyolcvanan vettek részt, az érdeklődők fele más városból érkezett Szegedre. - Újítás, hogy az előadáspaneleket kiszélesítettük, több szekciót hoztunk létre. Újdonság az is, hogy nemcsak a doktoranduszok adhatnak elő, hanem a minősített oktatók, a fokozatszerzésben résztvevők is aktívan bekapcsolódnak a szekciók munkájába – tette hozzá. Megköszönte a több mint 80 előadást tartalmazó konferencia megszervezését Lajkó Dóra egyetemi adjunktusnak.

 

SZAB_Alapelvek_alapjogok_konferencia_2014._jun._25_galeria
Alapelvek, alapjogok: doktorandusz konferencia a fiatal jogtudósoknak - GALÉRIA



„A jogállam olyan, mint az ehető kenyér…”


A megnyitót követő plenáris ülésen Paczolay Péter, az SZTE professzora, az Alkotmánybíróság elnöke „Az alapjogok érvényesítése és értelmezése az Alaptörvény alapján” címmel tartott élvezetes előadást. Kiindulópontként a nemzetközi és nemzeti doktrínává vált Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát adta meg a professzor. Kiemelte a jogbiztonság és az igazságosság összekapcsolásának fontosságát. Áttörést jelentett a hetvenes évek végén, hogy a hátrányos megkülönböztetéstől kezdve a vallási jog megsértésén át eljutottunk az emberi jogok rendszeréig, az emberi személy méltóságának kiteljesítéséig. A magyar valóságot nagyító alá téve említette: az alkotmányos fordulat utáni hangsúlyeltolódásokat. Kifejtette: véleménye szerint az Alkotmánybíróság (AB) „mondja meg, mi az alkotmány és mi a jog”. Hangsúlyozta: a jogalkotó fő célja az új alkotmányjogi rendelkezésekkel: az emberi szenvedés csökkentése.

„A jó alkotmánybírástól várható a jogsértés orvoslása” – fogalmazott Paczolay professzor. „A jó alkotmánynak a társadalom értékvilágát kell kifejeznie. Ez meggyőződésem” – mondta. Az alapjogoknak az alaptörvényben való értelmezését segítve 3 csoportot említett. Ezek: a korábban is említett alapjogok, továbbá az új nézőpontból említett alapjogok, valamint az előző alkotmányban nem szereplő alapjogok. Szólt a jogok érvényesítéséről, az AB hatókörének változásáról. Kiemelte: az egyéni jogvédelem nagyobb szerepet kapott, majd jellemezte az alkotmányjogi panasz 3 fajtáját. Megemlítette a megsemmisített bírósági ítéletek kényes helyzeteket is teremtenek. Végül tanítványainak tanulságul idézte Gustav Radbruch, a német jogtudós és jogfilozófus mondatait: „Nekünk az igazságosságot kell keresnünk, ám ugyanakkor a jogbiztonságot is figyelembe kell vennünk, mert ez része magának az igazságosságnak. Olyan jogállamot kell építenünk, amely lehetőség szerint eleget tesz mindkét követelménynek. Biztos, hogy a demokrácia is értékes javunk; de a jogállam olyan, mint az ehető kenyér, az iható víz és a tiszta levegő, és a legfőbb jó a demokráciában éppen az, hogy csak ez biztosíthatja a jogállamot.”

„Hogyan lett a jó erkölcsből generális klauzula?” A kérdésre Deli Gergely, az SZIE egyetemi docense válaszolt. Ezzel a Paczolay professzor által elmondottak „elméleti és elmélettörténeti hátterét” villantotta föl.

 


PhD-hallgatók 11 szekciója


A tudományos ülés 11, különböző tematikájú szekcióra bomlott. Az agrárjogi és alkotmányjogi szekciótól kezdve a büntetőjogi és munkajogi szekción át egészen a római jogi és szociális jogi szekcióig tartott a skála.

– A konferencia témája kötődik az új alaptörvényhez, hiszen ez tartalmazza azokat az alapelveket és alapjogokat, amelyek alapján egy ország felépül – összegzett Hajdú József, az SZTE ÁJTK dékánja. – A PhD hallgatók az ország legmagasabb szinten képzett hallgatóit jelenti. A tudományhoz pedig mindig szükség van érdeklődésre, kitartásra és a szellem szabadságra, vagyis kapcsolatok építésére és mások eredményeinek megismerésére – mondta a dékán, utalva arra, hogy a kar mindig kész megadni a fiatalság számára a szükséges kezdő lendületet.


SZTEinfo – Ő. T., Ú. I.

Fotó: Ócsai Gábor

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.