SZTE Info

20140619RektoHiv19Magyar_Tudomanyos_Akademia_Termeszettudomanyi_Kutatokozpont_kozotti_egyuttmukodesi_megallapodas_kiemelt

Együttműködési megállapotást kötött az SZTE és az MTA Természettudományi Kutatóközpont

Mindkét fél bízik benne, hogy egyre szerteágazóbbá és szorosabbá válik a tudományos kooperációjuk, melyet tovább erősíthet az ELI lézeres kutatóközpont felépülése is.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Pannon Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, valamint a Semmelweis Egyetem után ötödik felsőoktatási intézményként a Szegedi Tudományegyetemmel írt alá együttműködési szerződést az MTA Természettudományi Kutatóközpont. A kontraktust 2014. június 19-én Szabó Gábor rektor és Keserű György Miklós főigazgató látta el kézjegyével az SZTE Rektori Hivatal épületében.

 

Szabó Gábor az eseményen elmondta, irigylésre méltó infrastruktúrával rendelkezik az MTA TTK, a 2013 novemberében átadott központ a kor követelményeinek mindenben megfelel, ráadásul Lágymányoson az ELTE-vel és a Műegyetemmel olyan campust alkothat, mely „nagy hibát követne el, ha néhány éven belül nem válna nemzetközi szintű kutatóközponttá”. Ezért is nevezte a szegedi egyetem számára szakmailag rendkívül fontosnak az MTA TTK-val való kooperációt. – Remélem, hogy egyre több tudományos területen alakul ki, illetve egyre szorosabbá, mélyebbé válik a felek közötti együttműködés, mely az eddigiekben elsősorban a gyógyszerkutatásra, gyógyszerkémiára, szerves kémiára terjedt ki – fogalmazott a rektor, aki a ceremóniára a szegedi egyetem azon akadémikusait, professzorait, kutatóit (Fülöp Ferencet, Penke Botondot, Varró Andrást, Bartók Mihályt) is meghívta, akiknek kutatásai az eddigiekben az együttműködés homlokterében álltak. Meginvitálta Erdélyi Miklóst is a fiatal nemzedék tagjai közül, mert az ő különleges mikroszkópiai laboratóriuma Szabó Gábor szavai szerint „forró” területe lehet a következő időszak közös munkájának.

 

MTA_es_SZTE_megallapodas_galeria
Együttműködési megállapotást kötött az SZTE és az MTA Természettudományi Kutatóközpont - GALÉRIA


Keserű György Miklós megtisztelőnek nevezte, hogy az SZTE műhelyeihez fűződő, hosszú évekre visszanyúló szakmai kapcsolatot szerződéssel pecsételhetik meg. Megemlítette, a kémiai tudományterületen tevékenykedők mellett közös kutatások folytak a szegedi biológusokkal, fizikusokkal, orvosokkal is. Úgy fogalmazott, az MTA TTK önmagában, partnerek nélkül nem lehet sikeres, ezért fog össze a vezető magyar felsőoktatási intézményekkel, köztük a Szegedi Tudományegyetemmel, mely nemzetközi szinten is ismert és elismert kutatókkal, kutatási eredményekkel rendelkezik. Az együttműködés formái között a tudományos kooperációt, a közös pályázatokat és a posztgraduális képzést említette a főigazgató. – Magyarország kis ország, kutatási infrastruktúránk, forrásaink korlátosak, nem mérhetőek az EU-12-éhez. Éppen ezért fontos, hogy a felek megnyissák egymás számára a modern kutatási infrastruktúrájukat. Az MTA kutatóintézeteinek szorosan együtt kell dolgozniuk a felsőoktatási intézményekkel, hiszen csak így valósulhatnak meg oktatási és kutatási céljaink szögezte le.

 

Az SZTE Médiacentrum kérdésére válaszolva Keserű György Miklós elmondta, az MTA TTK számára egyedülálló lehetőségeket kínál majd a Szegeden épülő ELI lézeres kutatóközpont, mely beruházásra „a szegedi lézerfizikai iskola, a Szegeden folyó lézerfizikai kutatások elismeréseként” tekint. Várakozásai szerint anyagtudománnyal foglalkozó kutatócsoportjaik érhetnek el nagyszerű új eredményeket az európai szinten egyedi infrastruktúra révén. Szabó Gábor ezt azzal egészítette ki, hogy az ELI páratlan esélyt nyújt az intelligens biológiai anyagok, a strukturált anyagok vizsgálatához, illetve olyan kérdések megválaszolásához, hogy a biológiailag fontos anyagok funkcionalitásában milyen szerepe van az elektrondinamikának. Ezáltal például az MTA TTK enzimológiai intézetének szoros kapcsolata lehet az ELI-vel. Ilyen értelemben viszont Keserű György Miklós azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a lézeres kutatóközpont háromoldalú közös kutatásokat tesz majd lehetővé az MTA TTK, az SZTE, illetve az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont részvételével.


Az SZTE és az MTA TTK sajtóközleménye itt olvasható:

 

SZTEinfo

fotók: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.