SZTE Info

Erdei fülesbagoly-fiókákat fogadott örökbe az SZTE JGYPK

Az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar belső udvarának hatalmas platánfáján lévő fészekből kiesett két erdei fülesbagoly-fiókát gondoznak a kar Interaktív Természetismereti Tudástárának dolgozói az épület egyik ablakpárkányán.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

bagoly jgypkA lassan már tollasodó fiókák 2-3 hét múlva érhetik el a röpképességüket. Addig gyakran nyújtózkodnak, próbálgatják szárnyaikat, óvatosan totyognak a párkányon. Rendkívül kíváncsiak, nagy narancssárga szemeikkel gyakran pislognak. Imbolyogva, nyakukat nyújtogatva figyelik a környezetükben zajló eseményeket. Fejüket akár 270 fokban képesek elfordítani. Ha megzavarják őket, szárnyaikat kissé leeresztik, tollazatukat felborzolva nagyobbnak mutatják magukat. Eközben csőrüket kattogtatják, fújnak, sőt hanyatt dobva magukat éles karmaikkal csapnak az illetéktelenek felé. A kihelyezett webkamerán (www.jgypk.hu/owl) keresztül folyamatos meg lehet figyelni a fiókákat, azt, ahogy éjszaka a szülők ennivalót visznek a kicsinyeknek.

 

Erdei fülesbagoly (Asio otus)

 

fulesbagolyA leggyakoribb hazai bagolyfajunk. Közepes termetű, testtömege 30 dkg körüli, szárnyának fesztávolsága elérheti az 1 métert is. Szürkésbarna tollazata kiválóan elrejti a fák lombozatában. Röpte nesztelen, könnyed. Fején tollfüleket visel, amelyeknek nincs szerepe a hallásban, annál inkább árulkodik a bagoly pillanatnyi hangulatáról. Miután nem épít, varjak, szarkák fészkeit foglalja el. Ezek hiányában faodvakban, mesterséges fészkekben, jelen esetben az SZTE Interaktív Természetismereti Tudástár udvari platánfájára kihelyezett költőládában is szívesen költ. Általában 5-6 tojást rak, és miután az első tojás lerakása után már megkezdi a kotlást, a fiókák eltérő időben kelnek ki, így különböző fejlettségűek. Teljes röpképességük elérése előtt, kb. 20-24 napos korukban szétmászkálnak a fészek körüli ágakra, és jellegzetes messze hangzó sivító hívó hangon kérik szüleiktől az eleséget. Elsősorban rágcsálókat, ezen belül is főleg pockokat zsákmányol, emellett egerekkel is táplálkozik. A fiókáik is egészben nyelik le a szülők által hozott állatokat. A baglyokra jellemző a „köpetelés”, amely során a madarak a zsákmányállatok emészthetetlen maradékát (például szőrt, tollat, csontokat) hosszúkás gombócok formájában visszaöklendezik.

Megérdemlik a védelmet, az erdei fülesbagoly természetvédelmi eszmei értéke 50 000 forint.

 

SZTEinfo

Fotó: Balogh Ramóna

Forrás: SZTE JGYPK

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.