SZTE Info

Könyvajánló: Parallax. Meditációk egy sokszínű világról

Megjelent Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem Vallástudományi Tanszékét vezető egyetemi tanár, valláskutató legújabb könyve Parallax. Meditációk egy sokszínű világról címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Parallax írásai nem tartalmaznak vallomásokat, mégsem hagynak kétséget afelől, hogy szerzőjük otthonosan érzi magát a kereszténység Szent Hagyományában. Benne él és belőle. Szavai arról tanúskodnak, hogy ez a hagyomány élhető és éltető. Ennek az élet-elevenségnek két jele világlik ki különösen is az írásokból: a dialógusra és a megújulásra való készség – olvasható az ismertető. A könyvről a szerzőt kérdeztük.
– A „parallax” (magyar átírásban parallaxis) két egymástól független pontból egy közös pontba húzott két egyenes, amely annál a pontnál szöget alkot. Ezt parallaktikus szögnek nevezi a geometria. A könyv írásaiban ezt a viszonyrendszert vettem alapul, s a címet Slavoj Zizek könyvéből kölcsönöztem. Úgy vélem, hogy a modern vagy posztmodern világra jellemző ez a viszony, az egymástól látszólag független megközelítések, álláspontok, s közben mégis valami közös pontban való egység – mondta az SZTE Médiacentrumnak Máté-Tóth András. Hozzátette: írása a töprengő embereknek szól, hitre és felekezetre való tekintet nélkül. A könyv három-négyoldalas szövegei a leghétköznapibb dolgokról szólnak, s ezek mentén indulnak a szemérmes valóság diszkrét feltárására.
A modern Európa sokszor illette már kemény kritikával a kereszténységet, miközben inkább az egyház hatalmi túlkapásai és az elavult istenképek ellen küzdött az ember kibontakozása és a nagyobb társadalmi igazságosság érdekében. Olyan értékeket hangsúlyozott, melyek az emberiség legszentebb hagyományainak értékei, a kereszténységéi is, csak a hatalommal kokettáló vallási intézmények eltakarták ezeket. Olyan ez, mint az angol iskolai rendszerben nevelkedett indiai értelmiség bírálata a brit gyarmatosítókkal szemben. Európa ma nagyrészt a keresztény értékek alapján áll, humanizmusával, szolidaritásával és ateizmusával egyetemben. Ebben a kultúrkörben nehéz más spirituális forrásokra építve értelmes és felelős életet élni – függetlenül attól, hogy valaki hisz-e ezek isteni eredetében vagy inkább a profán logika alapján fogadja el őket – fogalmazott a valláskutató.

parallax_borito
„A szó első születése megelőzi a teremtést. A gnosztikus atyák egykor Isten lényegét a csöndben találták meg. A csönd csöndjének csöndje” – írja az egyiptomi kopt evangélium. A teremtés előtti, mindent átlátó mélységes csönd, amelyből az idők kezdetén kipattant a szó, az Ige. Ez a csönd nem az elnémulás hallgatása, nem az elveszített szavak csöndje, hanem a titoké, amelyhez szó fel nem érhet, s amelynek megfejtése örök igézet marad” – írja könyvében. – Nagy a zaj, annyira, hogy a csöndben is ez a zaj hallatszik. A csöndtől sokan félnek, mert üresnek hiszik. Régen a csöndben Istenre találtak az emberek, otthonra az isteni világban. Ma a csönd sokaknak rémisztő magány, teljes kiszolgáltatottság. A vallási hagyományok arra bíztatnak, hogy merjen az ember a maga félelmeivel együtt beleereszkedni a csönd világába. Meglepetések fogják érni – vallja az író.
Máté-Tóth András kérdésünkre elmondta: – Szemben a szekularizáció prófétáinak jövendöléseivel a vallás sokféle módon továbbra is jelen van a mai világban, s nem csak a régi időkre való emlékezés formájában. Sőt, mai kultúránk megértéséhez előnyös ismernünk a vallási logikákat. A hatalomhoz való viszony, a tragédiák kezelése, a tudományos érdeklődés és felelősség összefüggései, a természettel szembeni kötelezettségek mind olyan kérdések, amelyek ma újra válaszokat igényelnek. S attól, hogy ezek a válaszok szokatlan vagy korábban diszkreditált forrásokra hivatkoznak, még nem biztos, hogy értelmetlenek. Mindazonáltal a könyv nem akar meggyőzni, azt szeretné, ha a szövegekben megcsendülő szelíd hang visszhangra találna az olvasóban, könnyebb lenne az éjszakája, talán a nappala is.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.
  • október 17. 16:00 - november 17. 20:00
    Az 1956-ra, a szegedi egyetemen megalakult MEFESZ-re emlékező kiállítást az SZTE Klebelsberg Könyvtár szervezi.