SZTE Info

levendulakep_kiemelt

Levendula Napok az SZTE Füvészkertben

Az első szegedi Levendula Napokat a Szegedi Tudományegyetem Füvészkertje és az SZTE Kulturális Irodája szervezi. 2014. június 28-án és 29-én az újszegedi Füvészkertben minden a levenduláról szól.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az egyik legkedveltebb gyógynövény a levendula. A Földközi-tenger mediterrán térségben őshonos levendula nemzetségébe 48 faj tartozik. A Szegedi Tudományegyetem Füvészkertjének úgynevezett kolostorkertjében a 7 legismertebb levendulafajtát mutatják be a közönségnek – például színváltozat szerint az úgynevezett levendulakéktől kezdve a pink színűn át egészen a fehérig. Levendula-gyűjteményét és az illatos növényhez kötődő értékeket mutatja be a dél-alföldi térség első, 2014. június 28-29. közötti Levendula fesztiválja – tudtuk meg Németh Anikótól, az SZTE Füvészkert igazgatójától.

Az első szegedi Levendula Napokat az SZTE Füvészkertje és az SZTE Kulturális Iroda szervezi. A dél-alföldi térség egyetlen levendula fesztiváljának az újszegedi egyetemi Hortus Botanicus (Szeged, Lövölde út 42.) ad otthont. A programokra 2014. június 28-án (szombaton) és 29-én (vasárnap) 9-18 óra között hívják és várják a természet és az egyetemi Füvészkerti szépségeire, a levendula fölhasználási lehetőségeire, a gyógynövény ihlette irodalmi és zenei alkotásokra kíváncsi érdeklődőket.


„Minden korosztály számára színvonalas és színes kulturális programokat kínálunk” – mondta Tajti Gabriella, az SZTE Kulturális Iroda vezetője. Koncertekkel, növénybemutatóval és vásárral, kézműves termékekkel, gasztronómiai ínyencségekkel várják a levendula szerelmeseit és az érdeklődőket. A Füvészkertben piknikező családok számára is remek kikapcsolódást és töltekezést ígérnek a levendulás programok. Akár az egész hétvégi szabadidőt is kitöltheti az újszegedi Füvészkertbeli rendezvény, hiszen a Levendula Napok gazdag programkínálata mellett a Hortus Botanicus Universitatis Szegediensis minden látványossága megcsodálható most is.


*


Az SZTE Füvészkertje és az SZTE Kulturális Irodája közös levendula napjainak programja itt elérhető:


Kik és hogyan járulnak hozzá az első szegedi Levendula Napok programjaihoz? Ízelítőnek néhány példa a programokból:



2014. Június 28. szombat,

10.00 Nyitni-kék! Mazila kiállításának megnyitója: A kiállítást megnyitja: Vízhúzó Zílió „műpártoló”, az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola 2. b osztályos tanulója. A levendulás tárlaton bemutatkozó Mazila Szegeden élő alkotó, főként olajfestékkel dolgozik és hangulatos, félig-meddig elvonatkoztatott tájképeket, valamint non-figuratív alkotásokat fest. A Füvészkertben most látható tárlata a 12. önálló kiállítása. Az alkalomhoz illően ezúttal a virágok, tájak és levendulák ihlette munkáit tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítás (a Füvészkert nyitva tartási idejében) 2014. július 20-ig látogatható.

A levendulás kiállításra szóló meghívó mazila_meghivo_fuveszkert


10.30 „Legjobban vágyom a mézízű sorsra” I. rész: Az SZTE Füvészkert és az SZTE Kulturális Iroda közös akrosztichon verspályázatára érkezett művekből a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) állított össze zenés, verses játékot. A szereplők: Spitzer Jenő, Péterffy Andrea, Hadzsy János, Lipták László, Jeney Luca, Bartók Gary, rendezőasszisztens: Kondor Alexandra, rendezte: Varga Norbert.

11.30 A Vetegető együttes koncertje: A Vetegető együttes 2013-ban alakult, és egyből III. helyezést ért el az SZTE Egyetemi Zenei Versenyen népzene kategóriában. Elsősorban magyar népzenét játszanak. Fontos az együttes számára, hogy „csak tiszta forrásból” táplálkozzanak, valamint, hogy archív felvételeken tárolt dalokat is megelevenítsenek előadásaikon. Élve az alkotói szabadsággal, a népdalokat és a népzenét olykor saját hangszerelésben, feldolgozásban adják elő. A zenekar tagjai: Barta Csilla Zsuzsanna (gardon), Fábián Móni (ének), Haskó János (ének, koboz, furulya).

14.00 „Legjobban vágyom a mézízű sorsra” II. rész: Az akrosztichon pályázatra érkezett pályaművekből a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) zenés, verses játékának második része. Szereplők: Spitzer Jenő, Péterffy Andrea, Hadzsy János, Lipták László, Jeney Luca, Bartók Gary, rendezőasszisztens: Kondor Alexandra, rendezte: Varga Norbert.

15.00 „Levendula száll az éjen át…”: A Szegedi Nemzeti Színház művészeinek műsora. Közreműködnek: Vajda Júlia, Csorba Kata, Andrejcsik István, Pataki Ferenc, zongorán kísér: Pál Tamás. Levendula száll az éjen át… hangzik majd fel Ábrahám Pál gyönyörű melódiája. Sanzon, kuplé, dalocska, ki ne ismerne legalább egy tucatnyit?! Czeglédy Gyula, Ságody Otmár, Pártos Jenő, Reményi Ede száz évvel ezelőtti kupléiból válogatnak, majd Márkus Alfréd, Hegedűs Tamás, Dékán Frigyes, Seress Rezső, Walter László, Buday Dénes dalait hallhatják a levendula Napok látogatói. Kihagyhatatlanok a Szegeden született Zerkovitz Béla, a magyar kuplé megteremtőjének szerzeményei. Erdélyi Mihály dalokat is énekelnek, és természetesen elhangzik néhány dal a nagy operettszerzőktől is: Szirmai, Huszka, Kálmán, Fényes és a címadó dal Ábrahámtól.

 

2014. július 29. vasárnap,


11.00 Puff Ancsi kalandjai: Gubás Gabi és Pálfy Zsolt Biomese-koncertje kicsiknek és nagyoknak. Szereplők: Gubás Gabi (ének), Pálfy Zsolt (ének, gitár), Bata István (ének, basszusgitár), Ölvedi Gábor (ütőhangszerek). A történetről annyit, hogy Puff Ancsi egy reggel arra ébred az ágyacskájában, hogy neki születésnapja van. Pontosan hét és fél éves! Ho-Ho-Ho-Ho!!! Ezt bizony meg kell ünnepelnie! Rohan is kedves virágjához, a levendulához, hogy mondjon neki egy szülinapi mesét. Azután legjobb barátjához, Kuka Apóhoz siet, hogy segítsen neki elkészíteni a legfinomabb falatokat. A mese-koncerten végigkísérhetik a nézők Ancsit, hogyan sürög-forog egész nap… Története által egy olyan zenés csodavilágba csöppenhetünk bele, ahol zöldségek és gyümölcsök elevenednek meg… Gubás Gabi és zenésztársai célja a gyerekeket egészséges táplálkozásra, életmódra nevelni a mese, a dal, a zene segítségével.

14.00 - 17.00 „Népzenei Mini Fesztivál”, azaz:

14.00 A Darida koncertje: A Darida énekduó 2012-ben alakult, a szegedi Piarista Mester Tanoda növendékeiből. Névválasztásuk is tükrözi repertoárjukat. Főleg a Balkán zenéivel foglalkoznak, emellett természetesen híven ápolják hazájuk és a Kárpát-medence kisebbségeinek zenéjét is. Számos versenyen vettek részt sikerrel, többek között az Új Élő Népzene 19. lemezfelvételére nyertek lehetőséget. 2012-ben és 2013-ban is megnyerték az Egyetemi Zenei Versenyt, népzene kategóriában. A duó tagjai: Kopasz Zsófia (ének, dob, csörgők), Jankov Gyöngyvér (ének, koboz, tambura, saz).

14.45 Garamvölgyi Anett és Lengyel Zsolt koncertje: Garamvölgyi Anett és Lengyel Zsolt életében a népzene már a gyermekkortól meghatározó szerepet játszik. Habár egymástól távolról indultak el, s a legkülönfélébb utakat járták be, a zene ereje mégis összehozta őket. Különbözőségüknek hála a muzsikálásban és az életben egyaránt kiegészítik egymást. Többféle hangszeres felállással, más és más népzenei dialektusterületek kincseiből készítenek összeállításokat. Hangszereik (citera, tambura, hegedű, koboz, kaval, doromb és persze az elmaradhatatlan énekhang) elkalauzolnak bennünket a Dunántúlon, az Alföldön és Erdélyen át egészen Moldváig.

15.30 Tari Dorottya és Szűcs Bálint koncertje: Tari Dorottya, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem másodéves hallgatója népi ének szakos, Szűcs Bálint az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar harmadéves jogász és nemzetközi tanulmányok szakos hallgatója, emellett elhivatott népzenész. Az előadók a magyar népzene hagyományhű megszólaltatását tartják fontosnak, melyet fiatalos lendülettel tesznek a mai kor hallgatósága számára is élvezetessé. Műsorukban a magyar népzene több tájegységének a bemutatására is törekednek, olyan hangszereket szólaltatnak meg az ének kíséreteként, mint a koboz, a gardon vagy a tambura.

16.15 A Zűrös banda koncertje: A Zűrös Banda 2013-ban alakult azzal a céllal, hogy a modern balkáni zenét népszerűsítse a magyar és a nemzetközi színpadokon. A zenekar tagjait az ország elismert balkán, folk és jazz zenészei alkotják, akik számos hazai zenekarban szerepelnek. A Zűrös Banda megalakulásában nagy szerepet játszott a közös rajongás a modern balkáni zenéért. Ez az egység jellemző a zenéjük hangzásvilágára is, amelyben tradicionális balkán dallamok szövődnek egybe a saját szerzeményekkel. Ez a zene nem ismer határokat, teljesen átszövi a balkánra jellemző energikus életerő, amely átszárnyal a földrajzi határokon. Így jelennek meg magyar népzenei dallamok is a zenekar műsorában, ötvözve a balkáni hangzásvilággal. A zenekar célja a balkán zene hiteles és egyben sajátos tolmácsolása. A zenekar tagjai: Básits Branka (ének), Bede Péter (szaxofon), Boros Attila (basszusgitár), Kertész Ákos (dob), Varga Kornél (gitár).


Jegyárak és bővebb információ: www.szegedilevendula.hu


Az első szegedi Levendula Napokról szóló programajánló itt olvasható:

Levendulanapok_Szuperinfo

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.