SZTE Info
veradas_kiemelt

Országos Felsőoktatási Véradóversenyt nyert a Szegedi Tudományegyetem

A tízezer fő feletti nappalis hallgatójú intézmények kategóriájában az SZTE nyerte a 8. Országos Felsőoktatási Véradóversenyt, megelőzve a Pécsi Tudományegyetemet és a Budapesti Corvinus Egyetemet. A legtöbb véradót mozgósító intézmények a Véradók Világnapján, 2014. június 14-én vehették át az elismeréseket.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyar Vöröskereszt – partnerségben az Országos Vérellátó Szolgálattal – 2013. szeptemberben indította útjára a 8. Országos Felsőoktatási Véradóversenyt, melyre ezúttal 38 egyetem és főiskola nevezett. A diákok közel 300 eseményen adhattak vért e tanévben. Az egyetemeken és főiskolákon szervezett véradásokon közel 14100 véradó jelent meg, közülük több mint 12600 nappali tagozatos hallgatóként nyújtott így segítséget, mintegy 3300 fiatal első alkalommal adott vért. A verseny, a nappali tagozatos hallgatói létszám alapján három kategóriában zajlott: az 1000 diáknál kevesebbet, az 1000 és 10 ezer között és a 10 ezernél is több fiatalt oktató intézmények adatait vetették össze. A „véres küzdelmet” kategóriánként az az intézmény nyerte, amelyik a nappalis hallgatói létszámához képest a legtöbb véradót mozgósította a most záruló tanévben. Eszerint a legaktívabb véradók a tízezer hallgatónál többet oktató intézményi kategóriában a Szegedi Tudományegyetemen vannak – adja hírül a veradas.hu.


A Szegedi Tudományegyetem évek óta részt vesz a „véres küzdelemben”: a tízezer hallgatónál is többet oktató intézmények versenyében a 2005-2006-os és a 2008-2009-es tanévben is a Szegedi Tudományegyetem kapta meg az első díjat.


A 8. Országos Felsőoktatási Véradóversenyen „a legaktívabb véradó egyetem”, a Tisza-parti universitas, maga mögé utasította a kategóriájában nevező Pécsi Tudományegyetemet, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Budapesti Gazdasági Főiskolát, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Semmelweis Egyetemet, a Debreceni Egyetemet és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet is.


„Társadalmi jelentőségű cél a véradás népszerűsítése” – hangsúlyozta Szabó Gábor akadémikus. A Szegedi Tudományegyetem rektora 2014. június 14-én, a véradók idei világnapján vette át „a legaktívabb véradó egyetem” elismerést. „Ez az a pillanat és ez az az elismerés, mikor egy intézmény vezetője kijelentheti: büszke egyetemének hallgatóira” – hangsúlyozta az SZTE rektora.


Mivel a 2013-2014-es tanévben az SZTE-n aktivizálták a legtöbb véradót a tízezer fő feletti kategóriában, így jövőre a Tisza-parti universitas lesz a 9. Országos Felsőoktatási Véradóverseny házigazdája.


SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.