SZTE Info

bolyai_atado_kiemelt

1,3 milliárd forintból újult meg az SZTE Bolyai-épülete

Az SZTE TTIK az Aradi vértanúk terén található, modernizált, négyszintes épületét 2014. május 16-án adták át ünnepélyes keretek között.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Az esemény kezdeteként Peresztegi Imre, a kivitelező ZÁÉV Építőipari Zrt. vezérigazgatója bejelentette, valamivel több mint egy esztendő leforgása alatt teljesen megújították a több mint 7 ezer négyzetméter alapterületű patinás épületet. Mint mondta, a tartószerkezeti falakon kívül mindent újjá varázsoltak, a pincétől a négy szinten át a tetőig, a födémszerkezetekig. Új épületgépészeti és elektromos hálózat készült, kicserélték a tetőszerkezetet, a födémeket, a homlokzati nyílászárókat, a tantermek szellőzését hővisszanyerő rendszer biztosítja, s ahol lehet, energiatakarékos ledvilágítást alkalmaztak. Köszönetet mondott a tervezők, a műszaki szakemberek és a projektmenedzsment munkájáért, és visszaadta az épület kulcsát Szabó Gábornak, a Szegedi Tudományegyetem rektorának. A beruházást a nemzeti színű szalag átvágásával Lengyel Györgyi, az Emberi Erőforrások Minisztériumának közigazgatási államtitkára és Szabó Gábor rektor avatta fel.

 

A projekt záróünnepségére a Bolyai-díszteremben került sor, ezen részt vett mások mellett Lengyel Györgyi államtitkár, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Szabó Gábor rektor, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke és Botka László, Szeged város polgármestere is. Elhangzott, a Bolyai-épület felújítása a TIOP-1.3.1-10/1-2010-0007 azonosító számú „Szegedi Egyetem Tudás-sétány továbbfejlesztése az élettudományi infrastruktúra modernizációján keresztül” című pályázat utolsó elemeként valósult meg mintegy 1,3 milliárd forintból. Ezt megelőzően ezen program keretében modernizálták a kémiai-fizikai oktatási tereket, illetve az élettudományi képzési-kutatási infrastruktúrát, laborokat, eszközöket is a Szegedi Tudományegyetemen. Az új Bolyai-épület európai színvonalú komforttal várja az SZTE polgárait, mindemellett olcsón üzemeltethető, és a környezettudatos szempontokat részesíti előnyben. A matematikai, kémiai és fizikai tanszékcsoportok mellett az SZTE Természettudományi és Informatikai Kar Dékáni Hivatala itt itt kap helyet.


 

Lovász László: Hazajöttem!

 

Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke – aki 1975 és 1982 között, 7 éven át a József Attila Tudományegyetem geometriai tanszékének vezetője volt – kiemelte, a szegedi matematikai műhelyt a világ vezető kutatóhelyei között tartják számon. Így van ez már a Bolyai Intézet alapítása, Haar Alfréd és Riesz Frigyes munkássága óta. A kiemelkedő színvonalat a következő nemzedékek is megtartották, Rédei Lászlótól Kalmár Lászlón át Szőkefalvi-Nagy Béláig. – Életem legboldogabb időszakaként tekintek vissza arra hét évre, mikor ezt az intézetet vezettem. Nyugodt környezetben, jó hangulatban, szakmailag kiváló kollégák között dolgozhattam. Amikor most a megújult Bolyai-épületet átadjuk, valóban azt mondhatom: hazajöttem. Egykoron ugyanis nemcsak dolgoztam itt, de egy évig itt is laktam, emlékszem, havi 35 forintért béreltem a szobát az egyetemtől. Nagyon örülök neki, hogy számos egykori remek tanítványomat ma az intézet vezetői között üdvözölhetem, tudom, hogy ők továbbviszik elődeik szellemét, szakmai igényességét, emberi összetartását – fejtette ki az MTA elnöke.

 

Bolyai_epulet_atado
Átadták a felújított Bolyai-épületet - GALÉRIA


Tökéletessé vált a Bolyai-épület

 

Lengyel Györgyi államtitkár emlékeztetett, a Bolyai-épület még 1886-ban készült el. A 19. század talán legnagyobb hatású építészének, Ybl Miklósnak a szavait idézte fel: „Kétszer kell valamit megépíteni ahhoz, hogy tökéletesen meg legyen építve.” Azt mondta, ezen a napon meggyőződhetett róla, a patinás épület most tökéletessé vált! Úgy modernizálódott, korszerűsödött, szépült meg, hogy közben megőrizte városképi jelentőségét. Arról is szólt, hogy a magyarság több alkalommal merített Szeged életerejéből, így az 1879-es nagy árvíz utáni újjáépítés, majd a Trianont követő sokk idejében is, amikor talpra kellett állítani egy országot, egy nemzetet. Az 1920-as, 30-as években – hívta fel rá a figyelmet – Szegeden megvetette lábát az egyetem, megerősödött az oktatás, a kutatás, a kultúra, megépült a Dóm tér és a dóm, megkezdődtek a szabadtéri játékok – a város lelket, erőt adott a magyarságnak. – Építkezni nemcsak fizikai értelemben, hanem szellemileg is szükséges – üzente a mai universitasnak.


 

Színvonalas oktatáshoz, kutatáshoz korszerű infrastruktúra szükséges

 

bolyai epulet avatasSzabó Gábor rektor hozzátette, a nagy elődök tisztában voltak ezzel, nem véletlen, hogy a legendás kultuszminiszter, Klebelsberg Kunó nem csupán építkezett Szegeden, hanem tudta, akkor teheti igazán nívóssá az egyetemet, ha olyan tudósokat csábít ide, mint Szent-Györgyi Albert. Az akadémikus azt is elmesélte, amikor ifjú fizikushallgatóként az akkori József Attila Tudományegyetem padjait koptatta, Lovász László, a fiatal oktató már igen komoly hírnévnek és tekintélynek örvendett. – Az az egyetem a maga barátságos légköréve, jó szellemiségével, a kicsisége minden előnyével már nem létezik, nem működhet. Mára sok minden megváltozott, amihez alkalmazkodnia kellett és kell az universitasnak. Többek között szükség van olyan nagyszabású beruházási programokra, melynek keretében a Bolyai-épületet fel tudtuk újítani. Ennek külső állapota már régen méltatlan volt a benne folyó munkához, így fontos számunkra, hogy rendbe tudtuk tenni. Másrészt legalább ilyen jelentős, hogy rengeteg labort modernizáltunk, és számos olyan műszert, eszközt szereztünk be, melyek révén valóban 21. századi képzéseket kínálhatunk a hallgatóknak. Ezen az úton kell haladnunk a továbbiakban is! A felújítások és a jelentős műszerbeszerzések juttatják el az SZTE-t oda, ahová tart, a legrangosabb nemzetközi kutatóegyetemek közé. Az ennek megfelelő oktatási és kutatási színvonalat romos épületekben és elavult infrastruktúrával nem tudjuk biztosítani – szögezte le Szabó Gábor, hozzáfűzve: az elmúlt évek fejlesztései után elmondható, bizonyos területeken már csak az egyetemi polgárokon múlik az eredmények elérése, a szükséges infrastruktúra adott. Kívánatos lenne, hogy a fejlesztési programok folytatódhassanak, hiszen az SZTE legalább két további épületét kellene minél gyorsabban felújítani. – Hiszem, hogy ami egyetemünkön a falakon belül zajlik, megérdemli a méltó külsőt – húzta alá.

 


Teljes a Tudássétány

 

Majó Zoltán, az SZTE gazdasági és műszaki főigazgatója beszédében a Tudássétány projektet mutatta be, melyet az egyetem a József Attila Tanulmányi és Információs Központ 2004-es átadását követően – részben a szegedi önkormányzat közreműködésével – álmodott, majd valósított meg. Az úgynevezett Tudássétány gyönyörű láncra fűzi fel az universitas új, modern vagy felújított épületeit a klinikaparkból kiindulva a Juhász Gyula Pedagógusképző és a Bölcsészettudományi Karon, a TIK-en, a Mérnöki Karon és a Szent-Györgyi Albert Agórán keresztül a Gazdaságtudományi és az Állam- és Jogtudományi Kar főépületéig, illetve onnan a Dóm téri épületegyüttesen át a Bolyai-épületig. A jelenlegi, TIOP-1.3.1-10/1-2010-0007 azonosító számú „Szegedi Egyetem Tudás-sétány továbbfejlesztése az élettudományi infrastruktúra modernizációján keresztül” című pályázat – jelentette be – összesen 2,246 milliárd forint főösszegből valósult meg, 1,8 milliárd forintnyi uniós támogatással. A projekt részeként 800 millió forintból az orvos- és fogorvos-tudományi, gyógyszerészeti és biológiai képzés infrastruktúrájának javítása érdekében kutatási és oktatási eszközöket vásárolt az SZTE, ezzel mintegy félszáz laboratórium felszerelését korszerűsítve. A főigazgató is elmesélt egy anekdotát: matematika-fizika szakos hallgatóként bizony egy-két éjszakát ő is eltöltött a Bolyai-épületben, hogy reggel mihamarabb feliratkozhasson az akkoriban még a tanári szobák ajtajára kiragasztott vizsgajelentkezési lapokra...

 

A beruházási okmányt Szabó Gábor rektortól Varga Csaba, a Természettudományi és Informatikai Kar dékánhelyettese vette át, aki köszönetet mondott a fakultás korábbi vezetésének, hogy tíz-tizenkét évvel ezelőtt versenyképes és hatékony koncepciót dolgozta ki arra vonatkozólag, hogyan újítsák meg a kar profilját, és modernizálják épületeit. Bejelentette, a Béke-épület komplett engedélyezési terve immár pályázóképes, bíznak benne, hogy a beruházásaikat ezzel folytathatják a közeljövőben.

 

Bolyai_epulet_atado_beszedek
GALÉRIA


Az ünnepség záróakkordjaként Lovász László, az MTA elnöke a Szépség és a matematika címmel tartott előadást. Ebben arról szólt, hogy a matematika bár az egyik legnehezebb tudomány, mégis nagyon közel áll a művészetekhez. A szépség ugyanis rendkívül fontos a matematikában, nem hiába illetik a legjelentősebb formulákat, bizonyításokat a gyönyörű vagy éppen az elegáns jelzőkkel.

 

Pintér M. Lajos

Fotó: Herner Donát


Korábban írtuk:

Átadják az SZTE felújított Bolyai épületét



uszt_logo_rgb Infoblokk3_ERFA
Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.