SZTE Info

eli_sajtotajekoztato_kiemelt

Európai támogatást kapott az ELI-projekt, már zajlik az építkezés

A szegedi lézerközpont beruházásának aktualitásairól tartottak sajtótájékoztatót 2014. május 12-án az SZTE Rektori Hivatal épületében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szegedi ELI lézeres kutatóközpont megvalósítása (ELI-ALPS) nagyprojekt I. fázisának GOP-1.1.1-12/B-2012-0001 azonosítószámú projektjéről volt szó az ELI-HU Nonprofit Kft. által szervezett rendezvényen.


 

Brüsszeli jóváhagyást kapott a nagyberuházás

 

Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára úgy kezdte, az Európai Bizottság múlt héten döntött arról, hogy 111 millió euróval támogatja a projektet az Európai Regionális Fejlesztési Alapból. Ezzel a 2015 végéig tartó első fázis pénzügyi finanszírozása teljes mértékben biztosítottá vált. Emlékeztetett, az ELI lézeres kutatóközpont nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásának megvalósítása két ütemben történik: a 2007-2013-as programozási időszak, valamint a 2014-2020-as uniós költsévetési időszak gazdaságfejlesztésére szánt kereteiből.

 

Egyúttal bejelentette: míg 2007 és 2013 között Magyarország 200 milliárd forintot fordított kutatás-fejlesztés-innovációra, addig 2014 és 2020 között 700 milliárdot szánnak ezekre a célokra, aminek révén az ágazat felzárkózhat a nyugat-európai szinthez. Hazánk jelenleg a GDP 1,2 százalékát szánja K+F+I-re, vállalásunk szerint ez 2020-ra 1,8 százalékra növekszik majd. A K+F+I forrásokat – boncolgatta – jelentős részben kis- és középvállalkozások ilyen jellegű tevékenységének ösztönzésére szánja a kormányzat, de ugyanígy részesülnek majd belőle nagyvállalatok, illetve felsőoktatási intézményekhez kötődő, azok keretében működő kutatóintézetek is. – Ilyen értelemben az ELI is akkor válik igazából Szeged, a régió, Magyarország sikerévé, ha az ott születő tudományos eredmények mihamarabb a gyakorlatban is hasznosulnak, technológiai fejlesztésekké válnak – húzta alá a helyettes államtitkár.


ELI_sajtotajekoztato_galeria
ELI sajtótájékoztató - GALÉRIA

 


Megkezdődött a mélyépítés

 

Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be, hogy Szeged-Öthalomban már folynak a mélyépítési munkálatok, a beruházás tehát a terveknek megfelelően, jó ütemben halad. Mint elárulta, hosszas jogi procedúrát követően április elején írták alá a kivitelezési szerződést a nyertes konzorciummal, majd megkezdődött az A lézeres épület résfalazása, mely 2014. május 23-ig tart. Hamarosan indul az alapozás is, melynek során több mint 820 cölöpöt vernek le 20-40 méter mélyre. 2015 végére az A, B és a D jelű épület készül el, így a komplexum készen áll majd a lézertechnika és a berendezések befogadására. 2016-tól a külső területeket, a parkolót stb. fejezik be. A csúcstechnológiát képviselő kutatási berendezések épületrészeinek tervezése során a legszigorúbb rezgésvédelmi, termikus stabilitási, relatív páratartalmi, sugárvédelmi szabályoknak kellett megfelelniük, többek között biztosítaniuk kell a 6000 négyzetméter alapterületű kutatási laboratórium ideális, zavartalan működését, mechanikai stabilitását. Vakpince épül, több ezer négyzetméteren helyeznek el parafa alapozást, illetve acél rugóegységek kerülnek a beton alá a megfelelő rugalmasság és rezgésvédelem érdekében. Már zajlik az ELI-ALPS négy nagy lézerberendezésének közbeszerzési eljárása is, ezek 2015-re, 2016 elejére állhatnak a kutatás-fejlesztési, tudományos célok szolgálatába Öthalomban.

 


Toborozzák a személyzetet

 

Tölgyesi Viktória koordinációs igazgató úgy fogalmazott: az Európai Bizottság pozitív döntése az Európai Unió társfinanszrozásáról (mely a 36,9 milliárd forintos első fázis 85 százalékát fedezi) újabb mérföldkő az ELI projekt történetében. A páneurópai beruházás Brüsszel szerint is nagyban növeli majd hazánk gazdasági versenyképességét, ráadásul számos kutatási és üzleti beruházást vonz majd Szeged térségébe – emelte ki, hozzátéve, a teljes tervezett kutatási kapacitás 2018-ra épül ki. Arról is tájékoztatott, hogy az igazgatók, osztályvezetők kiválasztását követően folyamatosan zajlik a kutatói személyzet, a műszaki, jogi, pénzügyi, HR-stáb és a projektmenedzsment toborzása. A jól képzett munkaerő biztosítása érdekében az ELI-HU Nonprofit Kft. csereprogramokat hozott létre, illetve együttműködési megállapodásokat kötött hazai és külföldi egyetemekkel, kutatóintézetekkel. A központban folyó kutatásokhoz kötődő oktatásra kiemelt figyelmet fordítanak, ennek érdekében szorosra fonták kapcsolataikat a vezető magyar egyetemekkel, nyári iskolákat, tréningeket szerveznek. Mint mondta, új perspektívát kívánnak ajánlani a hazai és nemzetközi kutatóközönség számára, hozzájárulva a magyar kutatók hazatelepüléséhez, külföldi szakemberek idevonzásához, munkahelyek teremtéséhez.

 

Az ELI – Extreme Light Infrastructure az Európai Unió kutatási nagyberendezéseinek egyikeként magyar közreműködéssel jön létre Szegeden. Ez lesz a világ egyik első olyan kutatóközpontja, ahol a fény és az anyag kölcsönhatását a lehető legrövidebb időtartamok, jelenleg attoszekundumos fényimpulzusok mentén lehet majd vizsgálni. A kormány az Új Széchenyi-terv keretében a Nemzeti Programok között támogatja a csongrádi megyeszékhelyen megvalósuló innovációs projektet.

 

SZTEinfo

fotók: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.