SZTE Info

Filozófiai konferencia kezdődött az ezerarcú bizalomról

A bizalom áll a középpontjában a „Lábjegyzetek Platónhoz” elnevezésű szegedi konferencia-sorozat 13. részének, ahol a filozófusok két napon keresztül vitatják meg az erény különböző értelmezéseit.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Tizenharmadik alkalommal rendezték meg Szegeden a hagyományszámba menő Lábjegyzetek Platónhoz című konferenciát, ahol évről évre az antik filozófia egyik erénye kerül terítékre. A konferencia-sorozat indulásakor, 2002-ben a szeretet volt a központi téma, és az eltelt évek alatt a filozófusok górcső alá vették többek között a barátság, a gyűlölet, a szabadság és a hazugság témakörét. 2014. május 15-16-án pedig a bizalom a fő téma.

Az esemény megnyitóján Csernus Sándor, az SZTE Bölcsészettudományi Kar dékánja méltatta az egyetem azon erőfeszítéseit, hogy a nemzetközi rangsorokban előkelő helyezést érjen el. Mint monda, ezt támasztja alá a konferenciák sorozata és különböző tudományos területeken – így a filozófiáén is – született megannyi kiadvány és publikáció is.

A konferencia-sorozat megnyitó előadását Tóth János, az SZTE Filozófia Tanszékének docense tartotta. – A bizalom egy igen sokrétű fogalom, amit bátran nevezhetünk ezerarcúnak – magyarázta Tóth János, kiemelve, hogy a fogalomban a hit és a remény különböző módon jelenik meg, és az emberi kapcsolatokra és az intézményekhez való viszonyulásra egyaránt használjuk. Az előadó a bizalom képletét a következőképpen vázolta fel: „A” bízik abban, hogy „B” „Y”-t fog cselekedni. – A bizalom mindig magában rejt valamilyen kockázatot, ezért lelkierőt igényel. Ám egyben ajándék is, hiszen megtiszteljük a másikat azzal, ha bizalomra érdemesnek tartjuk – idézte Nicolai Harmannt a beszédében Tóth János, kiegészítve annyival, hogy a bizalom hiánya a személy elszigetelődéséhez vezethet.

Az előadás második felében a bizalmat játékelméleti szempontból vizsgálta meg. Az olyan egyszerű példa, mint a pénzkölcsönzés meglepő eredményeket szülhet, ha racionális szempontokból nézik a bizalom és a csalás problémáját. Tóth János a bizalom lényegét úgy határozta meg, hogy a két fél az együttműködés révén kölcsönösen jól jár. – Bizalom nélkül is létezhet együttműködés, ám az mindig bürokratikus, kikényszerített – figyelmeztette a jelenlévőket az előadó, hozzátéve, hogy minél nagyobb a bizalom, a rendszer annál rugalmasabb és annál kevesebb kontroll kell.

A nap hátralévő részében is igen érdekes témák hangoztak el, melyben a bizalmat többek közt a jog, a biztonság, a politika és a tudomány összefüggéseiben tárgyalták. A nap végén pedig bemutatták az előző évi szimpóziumon elhangzottak alapján összeállított tanulmánykötetet – A hazugságról című könyvet.

Őszi Tamás

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.