SZTE Info

Glattfelder és az egyetem – kiállítás a TIK-ben

Az SZTE TIK átriumában nyílik tárlat 2014. május 13-án Glattfelder Gyula egyetemmel kapcsolatos püspöki munkássága címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

80 éve avatták a szegedi egyetem díszdoktorává Glattfelder Gyula csanádi püspököt. A jubileum alkalmából közösen dolgozta föl az SZTE Klebelsberg Könyvtár, az Egyetemi Levéltár és a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár Glattfelder Gyula egyetemmel kapcsolatos püspöki munkássága dokumentumait. 2014. május 13-án, kedden 15 órakor az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központ átriumában nyílik a főpásztor életéből kevéssé ismert tényeket is felszínre hozó tárlat. A kiállítás megnyitóján köszöntőt mond: Keveházi Katalin főigazgató. A Glattfelder-tárlatot az érdeklődők figyelmébe ajánlja: Szabó Gábor rektor és Kiss-Rigó László megyéspüspök.

 

Dr. moóri Glattfelder Gyula a Csanádi Egyházmegye karizmatikus püspöke volt 1911-1943 között. A trianoni békeszerződés után is Temesvárott maradt. Ám a feszült politikai helyzet miatt 1923. február 17-én az Apostoli Szentszék új csanádi püspöki székhelyként Szegedet jelölte ki. A püspök 1923. március 25-én jött Szegedre, ahol intézmények sorát hozta létre, hogy Szeged valódi egyházmegyei székhelyként működhessen. Az újszegedi Szent Imre kollégiumot 1926-ban alapította meg. Glattfelder püspök és Klebesberg kultuszminiszter együttműködéseként megépült a szegedi Fogadalmi templom, amelyet 1930. október 24-én szenteltek fel. Ekkora épület fel a püspöki hivatal székháza, a papi szeminárium, a Hittudományi Főiskola, valamint 80 egyetemistának a Szent Imre Kollégium. Püspökként a szegedi diákegyesületeket, a Délvidéki Ifjúság című diáklap megjelenését, és a szegedi egyetemi diákegyesület történetét földolgozó monográfia megjelenését is támogatta. „A szegedi egyetem valóban nem is sejti azt, hogy mit köszönhet Csanád püspökének” – írta Szily Kálmán államtitkár 1933-ban.

 

Glattfelder püspök megkülönböztetett figyelmet fordított az egyetemi ifjúságra: négy katolikus egyetemi kollégiumot alapított és működtetett (Buda, Pest, Sopron, Szeged), rendszeresen tartott lelkigyakorlatokat az ifjúság számára, különféle katolikus diákszervezetek patrónusa volt. Glattfelder püspököt a szegedi (1934. február 9-én), majd a budapesti egyetem is díszdoktorává avatta.

„Az egyetem az egész nemzetért, az egész emberi társadalom nagy érdekeiért és eszméiért él és működik” – írta 1934-ben.

A város fejlesztéséért 1935. május 13-án Szeged díszpolgárává választották Glattfelder Gyulát.

 

A főpásztornak a szegedi egyetemhez kötődő kapcsolatait földolgozó kiállítást rendezte: Szaplonczay Miklósné, Gausz Ildikó és Vajda Tamás.


Glattfelder-plakat

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    14:00 - 16:00
    A SZAB Dermatológiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Dr. Szabó Éva egyetemi docens (DE Bőrgyógyászati Tanszék): A krónikus vénás betegség korszerű kezelése a nemzetközi irányelvek tükrében. Dr. Páczi István orvosigazgató (Unicorp Biotech Kft.). Hogyan ha a szulodexid?
  • február 28.
    17:30 - 19:00
    His Excellency Ahmet Akif OKTAY Ambassador of the Republic of Turkey Lectures on
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.
  • február 28.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Révész László, az SZTE Régészeti Tanszék vezetője előadásának témája: a Kárpát-medence területén feltárt temetők, temetőrészletek felgyűjtése, s annak a vizsgálata, hogy azok sajátosságai alapján milyen regionális csoportok különíthetők el a 10. század elejétől a 12. század első harmadáig. Az a szemléletmód, amely korábban az egyes temetőket egy-egy meghatározott társadalmi réteggel, ill. etnikummal azonosította, módszerében és szemléletében elavult. Ma már egy-egy mikrorégió lelőhelyeinek jellegzetességeire, használati idejének hosszára kell koncentrálnunk, s e munka végén azok összevetésével elvégezni az átfogó elemzést. Így pontosabb képet nyerhetünk a 10–11. századi belső népmozgásokról, társadalmi átalakulásról. A kutatási eredmények rávilágítanak a magyarság és a helyben talált népek viszonyrendszerére, valamint a szomszédos népekkel kialakított kapcsolati zónák problémakörére is. Ezek eredményeként lehetővé válik, hogy a Kárpát-medence 10–11. századi leletanyagát beillesszük az európai történeti folyamatokba.