SZTE Info

Háromnapos régészeti konferenciát tartanak Szegeden

A régészeti szempontból komoly kihívásnak tekinthető 9. század Alföldjének tárgyi és kulturális hagyatékát mutatják be háromnapos konferencián a SZAB-székházban.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Második alkalommal rendezik meg Szegeden „Az Alföld a 9. században” című régészeti konferenciát, mely alcíméhez híven – Új eredmények – az 1992-ben tartott első seregszemle óta eltelt idő eredményeit hivatott összefoglalni. A középpontban ezúttal is az Alföld állt, melynek történeti-régészeti titkait járják körbe a szakemberek 2014. május 21. és 23. között.

– A 9. század a Kárpát-medence egyik forrásokban legszegényebb és ezért legismeretlenebb időszaka – hangsúlyozta a konferencia témájának kihívásait Révész László, a szervező SZTE BTK Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense, aki maga is előadott az ülésen. – Mivel a korabeli írott források bővülésére nem számíthatunk, és a régészeti leletek is lassan gyűltek, ezért időre volt szükség, hogy többet tudjunk meg erről az időszakról – magyarázta a két konferencia közt eltelt hosszú időt.

A háromnapos tudományos tanácskozás több sarkalatos témával is bír, melyek komoly szakmai tanácskozásokat is életre hívtak. Ezek közt szerepel, hogy a Bolgár Birodalom kiterjedt-e az Alföld területére. Kimutatható-e az avar továbbélés? A peremterületek szláv népességéről milyen megállapítások tehetőek? A tudományos előadásokon túl továbbá könyvbemutatók is szerepelnek a konferencia programjában.

– Az előző alkalomhoz híven most is szeretnénk az elhangzottakat egy konferenciakötetben megjelentetni – utalt a jövőre Révész László. – Ami pedig a konferencia-sorozatot illeti, öt-hat évre szükség van ahhoz, hogy egy adott témakörben új eredmények szülessenek, így öt-nyolcéves távlaton belül lehet számítani a folytatásra – utalt a szakember a „Az Alföld a 9. században” harmadik felvonásának várható idejére.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.