SZTE Info

Kurzus indult az SZTE-n a magyarországi cigányság társadalomtörténetéről

A magyarországi kisebbség történelmébe és kultúrájába nyújt betekintést az SZTE egyik általánosan művelő kurzusa, ahol a hallgatók változatos szemszögből ismerhetik meg a roma társadalomtörténetet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A magyarországi cigányság társadalomtörténete” címmel a 2013/2014-es év tavaszi szemeszterében általánosan művelő kurzust szervezett a Szegedi Tudományegyetemen és a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium. A szervezők alapvető célkitűzése volt, hogy megismertessék a kurzust felvevő közel 30 hallgatóval a kisebbségi történelmet és kultúrát. Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes elmondása szerint a cél kezdetektől fogva az ismeretterjesztés volt, és ennek érdekében tudatosan különböző kutatási területekről kértek fel oktatókat. Az eddigiek során tartottak előadást a néprajz, a szociológia és a történelem témaköréből. A nemzeti romastratégiát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mutatta be a diákoknak. – Az előadás-sorozat rendkívül sikeresnek mondható. A mai világban az ilyen kurzusok hiánypótlónak nevezhetőek, lévén megkerülhetetlen, hogy a fiatal értelmiség az egyetemen keresztül is találkozzon a kisebbség problémájával, és ne csak média vagy a politika közvetítésével – mondta Mészáros Ferenc, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium igazgatója.

 

2014. április 23-án Marjanucz László, az SZTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék vezetője tartott előadást, melyben a felvilágosult abszolutizmus idejébe kalauzolta el a hallgatókat. Beszámolójából kiderült, hogy Magyarországon a 15. században fokozódott a cigány lakosság jelenléte. Ez annak köszönhető, hogy az eredetileg a törökök elöl menekülő cigányokat a Nyugat már nem fogadta be, és folyamatosan szorították vissza őket. Így inkább Lengyelország és Magyarország területén telepedtek meg, lévén itt a lakosság sokkal toleránsabb volt a vándorló életmódjukkal szemben, sőt kezdetben támogatták is őket oltalomlevelekkel. Marjanucz László ennek bizonyításaként több korabeli dokumentumot is felolvasott, melyekből a korabeli sóvágó és vándorkovács cigányok életmódját lehetett megismerni.

 

A 18. századra azonban változás történt. A hatalom nyomására a hivatali adminisztráció már nem fogadta el, hogy a cigányok vándorló életmódot folytattak, és nem tagozódtak be a társadalmi rendekbe (ebből kifolyólag adózni sem tudtak). Többek közt ez volt az indoka, hogy a nyugati országok is visszaszorították őket a 15. században. A felvilágosult abszolutista hatalmak (köztük III. Károly, Mária Terézia és II. József) a népboldogító szándéktól vezérelve változtatni akartak az életmódjukon. Fel akarták számolni a vándorló közösségeket, hogy letelepítve adózó állampolgárokká váljanak. Rendszerszerűen cigányokat érintő politikát először Mária Terézia folytatott. A felvilágosult abszolutista rendeletekben az uralkodók kísérletet tettek a cigányság letelepítésére, céhekbe történő beléptetésére, továbbá parancsba adták az általuk használt nyelv elhagyását is. Mindezek az erőfeszítések azonban nem jártak számottevő sikerrel.

 

„A magyarországi cigányság társadalomtörténete” előadás-sorozatból a félév során már csak két alkalom maradt, melyek során a 19. századi polgárosodás, valamint a néprajzi ismeretek kerülnek terítékre.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.