SZTE Info

Kurzus indult az SZTE-n a magyarországi cigányság társadalomtörténetéről

A magyarországi kisebbség történelmébe és kultúrájába nyújt betekintést az SZTE egyik általánosan művelő kurzusa, ahol a hallgatók változatos szemszögből ismerhetik meg a roma társadalomtörténetet.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„A magyarországi cigányság társadalomtörténete” címmel a 2013/2014-es év tavaszi szemeszterében általánosan művelő kurzust szervezett a Szegedi Tudományegyetemen és a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium. A szervezők alapvető célkitűzése volt, hogy megismertessék a kurzust felvevő közel 30 hallgatóval a kisebbségi történelmet és kultúrát. Homoki-Nagy Mária oktatási rektorhelyettes elmondása szerint a cél kezdetektől fogva az ismeretterjesztés volt, és ennek érdekében tudatosan különböző kutatási területekről kértek fel oktatókat. Az eddigiek során tartottak előadást a néprajz, a szociológia és a történelem témaköréből. A nemzeti romastratégiát Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mutatta be a diákoknak. – Az előadás-sorozat rendkívül sikeresnek mondható. A mai világban az ilyen kurzusok hiánypótlónak nevezhetőek, lévén megkerülhetetlen, hogy a fiatal értelmiség az egyetemen keresztül is találkozzon a kisebbség problémájával, és ne csak média vagy a politika közvetítésével – mondta Mészáros Ferenc, a Szegedi Keresztény Roma Szakkollégium igazgatója.

 

2014. április 23-án Marjanucz László, az SZTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék vezetője tartott előadást, melyben a felvilágosult abszolutizmus idejébe kalauzolta el a hallgatókat. Beszámolójából kiderült, hogy Magyarországon a 15. században fokozódott a cigány lakosság jelenléte. Ez annak köszönhető, hogy az eredetileg a törökök elöl menekülő cigányokat a Nyugat már nem fogadta be, és folyamatosan szorították vissza őket. Így inkább Lengyelország és Magyarország területén telepedtek meg, lévén itt a lakosság sokkal toleránsabb volt a vándorló életmódjukkal szemben, sőt kezdetben támogatták is őket oltalomlevelekkel. Marjanucz László ennek bizonyításaként több korabeli dokumentumot is felolvasott, melyekből a korabeli sóvágó és vándorkovács cigányok életmódját lehetett megismerni.

 

A 18. századra azonban változás történt. A hatalom nyomására a hivatali adminisztráció már nem fogadta el, hogy a cigányok vándorló életmódot folytattak, és nem tagozódtak be a társadalmi rendekbe (ebből kifolyólag adózni sem tudtak). Többek közt ez volt az indoka, hogy a nyugati országok is visszaszorították őket a 15. században. A felvilágosult abszolutista hatalmak (köztük III. Károly, Mária Terézia és II. József) a népboldogító szándéktól vezérelve változtatni akartak az életmódjukon. Fel akarták számolni a vándorló közösségeket, hogy letelepítve adózó állampolgárokká váljanak. Rendszerszerűen cigányokat érintő politikát először Mária Terézia folytatott. A felvilágosult abszolutista rendeletekben az uralkodók kísérletet tettek a cigányság letelepítésére, céhekbe történő beléptetésére, továbbá parancsba adták az általuk használt nyelv elhagyását is. Mindezek az erőfeszítések azonban nem jártak számottevő sikerrel.

 

„A magyarországi cigányság társadalomtörténete” előadás-sorozatból a félév során már csak két alkalom maradt, melyek során a 19. századi polgárosodás, valamint a néprajzi ismeretek kerülnek terítékre.

 

Őszi Tamás

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.