SZTE Info

bathory_koszoruzas_kiemelt

Megkoszorúzták Báthory István, az egyetemalapító mellszobrát

„E kollégium minden tekintetben bírja egy valódi egyetem kiváltságait…” – adta ki Kolozsvárra szóló oklevelét Báthory István a 433 évvel ezelőtti május 12-én. Az évfordulón az egyetemalapítónak a Dóm téri Pantheonbeli mellszobrát az SZTE és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága nevében koszorúzták meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A szegedi univerzitás eszmetörténeti és intézményi gyökere: 1581. május 12., mikor Báthory István erdélyi fejedelem, lengyel király és Litvánia nagyhercege Vilnában kiadta a kolozsvári egyetem alapítólevelét – emlékeztetett 2014. május 12-én köszöntőjében Pál József. A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság elnökségi tagja a szegedi Dóm téri Pantheonban az egyetemalapító mellszobránál rendezett koszorúzási ünnepségen azt is elmondta: hányatott sorsú a Kolozsvárott született, onnan 1919-ben száműzött, Szegeden 1921-ben befogadott universitas.

 


Boldog és szomorú május 12.


Az egyetemtörténeti kutatása gőzerővel folytatódik. Az SZTE Szegedi Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent első kötet folytatásaként az egyetemtörténeti bizottság jelentős dokumentumokra bukkanva szerkeszti az intézmény 1872 és 1919 közötti időszakát feldolgozó második kötetet.

„A boldogság napja május 12., a latinnyelvű alapítólevél 1581. évi kiadásának időpontja. De a szomorúság napja is május 12., ugyanis 1919-ben e napon száműzték Kolozsvárról a magyar egyetemet” – emlékeztetett Pál József.

A Báthory-féle alapító levéllel életre hívott, eredendően jezsuita, két karú egyetemet tekinti szellemi örökösének a mai Szegedi Tudományegyetem – az SZTE Szenátusa 2007-ben hozott döntése értelmében.

 

Bathory_szobor_koszoruzas_galeira
Megkoszorúzták Báthory István, az egyetemalapító mellszobrát - GALÉRIA


Miért és hogyan született a kolozsvári akadémia?


Miért és hogyan alakult meg az egyetem Kolozsvárott 1581-ben? A kérdésre Báthory István személyének jelentőségére is utalva válaszolt Marjanucz László. Az SZTE BTK Történeti Intézet Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszéket vezető egyetemi docens, az egyetemtörténeti kötet szerkesztője arra emlékeztetett, hogy a középkori magyar egyetemek „eltűntek”, a maga nemében egyetlen volt az 1581-ben született kolozsvári egyetem. „A reformáció és a katolikus megújulás áramlatába illeszkedett ennek az intézménynek a születése. A politikai széthullás és szellemi megújulás ihlette.

Miért épp a katolikus Báthory alapított egyetemet? – hangzott a következő kérdés. „Azért, mert Báthory mint Erdély leghatalmasabb és leggazdagabb arisztokrata családjának sarja ragaszkodott hitéhez. A katolikus egyház gyulafehérvári birtokai szekularizálódtak. A harmadik ok, hogy Báthory Istvánt lengyel királlyá választották, ami plusz hatalommal ruházta föl, miközben kivonta magát a protestáns erdélyi rendiség befolyása alól. Tehát Báthory szabadon tudott cselekedni” – magyarázta a történész, milyen körülmények összejátszása tette lehetővé, hogy az egyetemalapítás gondolatából tett váljon.

„A jezsuiták a kor legmagasabb szellemi színvonalán állva tanultak a múltból és az egyházat meg akarták újítani, de nem a prédikálásban, hanem az ifjúság képzésében. Ez tette alkalmassá a jezsuitákat arra, hogy őket Báthory Erdélybe hívja, és egyetem alapításával bízza meg” – fogalmazott Marjanucz László, aki az egyetemalapítás korábban elkezdett folyamata megkoronázásaként, hivatalos megerősítésének dátumának tekinti 1581. május 12. napját

Mi indokolta az egyetemalapítást? „Báthory a magyar honnak akart felsőfokú oktatási képzést adni, miközben az erős protestáns vonallal szemben a katolikusságot is erősítette. Ugyanakkor a világi képzés szolgálatába kívánta állítani a jezsuiták segítségével az egyetemet, ahonnan az állam ügyeit intéző tanult szakemberek kerülnek ki. Továbbá: az egyetemi ranghoz szükséges feltételekkel és kiváltságokkal ruházta föl ezt az intézményt. Ezzel a kolozsvári akadémiát, vagyis egyetemet Európa más, hasonló intézményeivel egyenrangú feltételek közé helyezte. Ezt fejezte ki például a tudományos címek adományozásának joga, valamint a tanári kar. Mert az egyetemet a professzori kar teszi azzá, ami – vallotta Báthory. Kolozsvárra hívta Európa legnevesebb professzorait, akiknek ellátására hat falu, vagyis birtok jövedelmét adta az egyetem gazdasági bázisául. Így az egyetemi élet gazdasági, személyi, tantárgyi, oktatási és tudományos feltételeit egyszerre biztosította Báthory István. Ezért tekinthető egyetemnek a Báthory-féle alapítás, és a kolozsvári hagyományt átmentve Szeged örökségének” – zárta egyetemtörténeti összefoglalóját Marjanucz László


 

Az emlékezés virágai


A latin nyelvű alapítólevél kiadásának évfordulóra idén is együtt emlékezett az SZTE, a Magyar Tudományos Akadémiai Szegedi Akadémiai Bizottsága. Az MTA Kolozsvári Akadémiai Bizottsággal és a marosvásárhelyi egyetem orvostudományi karával is szoros az SZTZE és a SZAB együttműködése.

A Kolozsvárról Szegedre menekült egyetemen 1921. október 9-én kezdődött meg az oktatás.

2014. május 12-én 13 óra 30 perckor Szegeden a Dóm téri Pantheonban a szegedi egyetem alapításának 433. évfordulója alkalmából koszorút helyezett el az egyetemalapító Báthory István mellszobránál a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága. Pál József, Marjanucz László, továbbá Molnár József orvosprofesszor, az egyetemtörténeti bizottság tagja, Hannus István vegyészprofesszor, illetve Vajda Tamás, az Egyetemi Levéltár vezetője helyezte el a szegedi Báthory-napi koszorúzási ünnepségen az emlékezés virágait.

 

SZTEinfo – szöveg: Ú. I.

fotók: Üllei Kovács László

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.