SZTE Info

U-Multirank a felsőoktatásról

Az Európai Bizottság kezdeményezésére megszületett az első U-Multirank. Az új globális felsőoktatási rangsor négy tudományterületen fogalmaz meg ajánlásokat. Az SZTE három területen mérettette meg magát: eredményei harmada kiváló és jó.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Először hozták nyilvánosságra 2014. május 13-án az új nemzetközi felsőoktatási rangsort, az U-Multiranket. Az eddigi, vagyis a különböző egyetemek és cégek által összeállított toplisták mellett immár az Európai Unió is kezdeményezte az U-Multirank összeállítását.

A cél a továbbtanulást tervező diákok tájékozódásának a segítése, a képzési kínálat feltérképezése, a stratégiai döntéshozók támogatása. De az is cél, hogy az intézmények e „tükörbe” nézve megállapíthassák erősségeiket és gyengeségeiket.

 


Négy tükör: négy tudományterület

 

A világ 70 országa és több mint 850 intézménye tartott „tükröt” magának. E több szempontból összeállított felmérésben részt vevők 62 százaléka európai. De az adatközlők között találni néhány észak-amerikai, ázsiai és dél-amerikai ország felsőoktatási intézményt is. Az is különlegessége ennek a programnak, hogy nagyon különböző profilú intézmények kapcsolódtak be az adatszolgáltatásba. Idén 5 ezer képzési program került a felmérésbe.

Az új „uniós felsőoktatási rangsor” 4 tudományterületen állapított meg ajánlást. A négy tükör, mely alapján szembesültek önmagukkal is az intézmények: a fizika, a gazdaságtudomány, a gépészmérnök és az elektromérnök tudomány.

E kör jövőre bővül például az orvostudományokkal, a pszichológiával, az informatikával. E területeket hasonlítja össze az új ranking, illetve az egyetemről közül általános véleményt.

A vizsgált szempontok alapján a Szegedi Tudományegyetem vagy kiemelkedően, vagy átlagosan szerepel.

 


Szegedi adatok

 

A Szegedi Tudományegyetem képzési gazdagságából fakadó színességét is megmutatja a multirank.

Kiemelkedően jónak minősíti az U-Multirank összképe az SZTE művészeti területen nyújtott teljesítményét. A tudástranszfer ugyancsak a maximális közelében van több területen is. A kutatómunka, a nemzetközi beágyazottság is kiemelkedően jó. A regionális feladatokat is hatékonyan képes megvalósítani az SZTE a külső szemlélők szerint is.

Nagyon árnyaltan, 28 szempont alapján dolgozik a ranking ezen összegyetemi értékelése. Megállapítja egy-egy intézményről, hogy mely területen kiváló, jó, közepes, elfogadható vagy gyenge a teljesítménye. E 28-as skála 10 oszlopában kiváló vagy jó teljesítményt nyújt az SZTE.

Az SZTE hagyományosan a legtöbb nemzetközi és hazai felsőoktatási rangsorban előkelő helyen szerepel. E multiranking önkéntes adatszolgáltatását is vállalta. De nem csak toplistákon méreti meg magát a Tisza-parti universitas. 2014 tavaszán kétféle nemzetközi auditálási eljárásnak is aláveti magát.


 

Egyedisége az „osztályzatok”

 

Az U-Multirank egyedisége abban rejlik, hogy nem abszolút sorrendet kíván felállítani a részt vevő intézmények között, hanem lehetőséget teremt az egyetemeknek arra, hogy mérjék és értékeljék egyéni teljesítményüket 5 kategóriába, a kiválótól a gyengéig osztályozva – mondta Pál József, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettese.

A mérési szempontok: az ajánlott képzési szintek, a tudományterületek, az alapképzéses diplomával rendelekezők hányada, a nemzetközi diákok aránya, az intézmény mérete és kora. A teljesítménymérés öt dimenziója: oktatás és tanulás, kutatás, tudástranszfer, nemzetközi orientáció, regionális szerepvállalás.

Az Európai Bizottság kezdeményezésére nemzetközi konzorcium készíti az adatsort. A konzorciumot németországi és hollandiai intézmény vezeti, a munkában részt vesz a leideni és a leuveni egyetem, az Elsevier adatbázis, a Bertelsmann cégcsoport, a hallgatói szervezetek és egy számítógépes cég. A projekt megvalósítására 2 millió eurót szánt az EU. A projekt célja az is, hogy létrejöjjön egy független szervezet, amely fenntartható üzleti modell alapján irányítja a rangsor készítését.

A részt vevő intézmények maguk szolgáltatnak magukról adatot – tudtuk meg a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettesétől, Pál Józseftől. De az elemzők támaszkodtak a különböző adatbázisokra, illetve a hallgatói véleményekre is. Így lehetővé vált az azonos tevékenységgel foglalkozó intézmények összevetése.

Előnyei mellett megmutatkoznak a multirank hiányosságai is. Így például sajnálatosan foghíjas az adatsor. Például a hallgatói vélemények alapján nem minden esetben lehetett eredményt közölni, mert túl kevés adat érkezett.

A EU-rank a hazai felsőoktatási intézmények közül egy-két területen tükröt tartott maga elé a BGF, a BME, a PTE, az ÓE. A magyar szakegyetemekkel is összevetve többnyire az 1-2. helyen szerepel az SZTE.

 

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.