SZTE Info

monar_gyula_kitutetese_kiemelt

Pro Natura Díjat kapott Molnár Gyula

A Föld napja alkalmából Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár Pro Natura Díjakat, Pro Natura Emlékplaketteket és miniszteri elismerő okleveleket adott át 2014. április 25-én. Elismerésben részesült Molnár gyula címzetes docens.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A dél-alföldi régió területén a természetvédelem biológiai tudományos megalapozását, a természetvédelmi intézkedések segítését szolgáló szakmai munkája; kiemelkedő oktatói tevékenysége elismeréseként a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék nyugalmazott oktatója, Molnár Gyula címzetes docens Pro Natura Díjat kapott. Ezt az elismerést összesen 4 személy és 1 szervezet részére adta át Illés Zoltán. A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára a Föld napja és a IV. Tudományfesztivál megnyitóján, 2014. április 25-én, a Nemzeti Múzeumban, elismeréseket adott át a környezet- és természetvédelem területén kimagasló teljesítményt nyújtóknak.

 

„A magyar lakosság 97 százaléka kiemelt területként kezeli a környezet- és természetvédelmi kérdéseket” – mondta Illés Zoltán. A VM államtitkára – az MTI tudósítása szerint – hangsúlyozta: nem kevesebb, hanem a mostaninál is több környezet- és természetvédelemre van szükség, ugyanis a környezet- és természetszennyezés minden emberre ugyanolyan károsan hat. „Ezért mindannyiunk felelőssége, hogy a környezeti és természeti értékeket megóvják az emberek”, a természeti létalapok megőrzése nélkül a gazdasági növekedés sem képzelhető el – mondta. Az MTI-nek elmondta: a mostani uniós pénzügyi ciklusban – 2014-2020 között – Magyarország mintegy 10500 milliárd forint forrást használhat fel, ebből környezet- és természetvédelemre várhatóan mintegy 800-1000 milliárd forint fordítható majd. Példaként említette, hogy 130 milliárd forint juthat arzénmentesítésre és az ivóvíz jó minőségének biztosítására, a vízügyi beruházásokra 500-600 milliárd forint költhető, míg a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra további 100 milliárd forint juthat. A levegőtisztaság szavatolására várhatóan 100 milliárd forint köthető a mostani uniós költségvetési periódusban.

 

A Föld napja és a IV. Tudományfesztivál megnyitóján Vida Antal, a Nemzeti Környezetügyi Intézet természetvédelmi osztályának vezetője Herman Ottóról, a nagy magyar polihisztorról emlékezett meg a tiszteletére nyitott emlékév alkalmából.

SZTEinfo

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.
  • február 28.
    17:55 - 19:30
    Szalai Anikó, az SZTE ÁJTK adjunktusa Hétköznapi nemzetközi jog című előadásában kifejti: általában az emberek úgy gondolják, hogy a nemzetközi jog egy elvont szelete a jognak, amely a külföldiekre, másokra vonatkozik, de a mi hétköznapjainkat biztosan nem érinti. A nemzetközi jog azóta létezik, amióta államok vannak. Ez a jogterület eredetileg az államok közötti kapcsolatok rendezését szolgálta, azonban a technikai és társadalmi fejlődés elvezetett a nemzetközi jog kiszélesedéséhez. Kibővült a nemzetközi jog alanyainak köre, így az államok és nemzetközi szervezetek mellett ide soroljuk az embereket, sőt mostanában már a gazdasági társaságokat is. A nemzetközi jog áthatja a mindennapi életünket, onnantól kezdve, hogy bekapcsoljuk reggel a telefonunkat, megesszük a banánunkat és munkába megyünk, odáig, hogy este megnézzük a híreket.