SZTE Info

Straub F. Brunóra emlékeztek az SZBK-ban

Évtizedes hagyomány, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja alapítója, Straub F. Brunó tiszteletére tudományos tanácskozást szervez. A 2014. május 28-29-i tudományos ülésen az SZBK kutatói mellett más, országosan ismert tudósok számoltak be eredményeikről.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Az ez évi eseményünk különös a Straub-napok sorában, hiszen idén ünnepeljük Sraub F. Brunó 100. születésnapját, így hát természetesen a Straub-napokat is ennek a kiemelkedő eseménynek szenteljük. Az emlékezés egyrészt személyes emlékezésből fog állni, másrészt pedig Straub F. Brunó tudományának a mai magyarországi sikereiről szól – mondta köszöntőjében Ormos Pál, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont főigazgatója. – Én is abban a szerencsében részesültem, hogy személyesen is ismerhettem Straub Brunót, az ő korában kerültem ide, még a Straub-plakettet is tőle vettem át – emelte ki.

 

A létét köszönheti Straub F. Brunónak az SZBK

 

Straub_napok_MG_9700-202_Venetianer_PalVenetianer Pál, az SZBK Biokémiai Intézet professzora előadásában a „Mit köszönhet az SZBK Straub F. Brunónak?” kérdésre kereste a választ. A– rövid válasz, az, hogy a létét mondta a professzor. A múlt század 60-as éveiben az MTA biológiai osztály akkori titkára, Straub F. Brunó kezdeményezésére alakult ki az a koncepció, hogy a magyar tudománynak égetően szükség lenne egy molekuláris biológiai intézetre, mely magába foglalja a molekuláris biológia részdiszciplínáival foglalkozó intézeteket is. Straub nevéhez fűződik számos szervezeti újítása is; a főigazgató tehermentesítésére főigazgató-helyettest nevezett ki, rendkívül nagy és jó minőségű műszaki osztályt hozott létre, mely képes volt az összes gépet karbantartani, és nagyon komoly, saját műszerfejlesztést is tudott biztosítani. Ezenfelül 120 lakást biztosított országszerte a kutatók elhelyezésére, a fiatal kutatók tehermentesítésére pedig pótmama-szolgálatot rendszeresített. Az újszerű szervezeti gondolataihoz hozzá tartozott az is, hogy az intézet könyvtára előfizetett a Newsweek és az International Herald Tribune magazinokra, és az egész könyvtári állomány szabad polcos rendszerben működött. Leglényegesebb intézkedései a tudományos munkát illető szellemi koncepciói voltak. Az intézet alapítása előtti öt év során valamennyi végzős biológus évfolyam legjobbjainak ösztöndíjakat biztosított azzal a reménnyel, hogy majd később a szegedi biológiai intézet dolgozói legyenek. Straub szerezte meg az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Alapjától azt a másfél millió dollárt, amely modern műszerállomány kialakítását tette lehetővé és támogatást biztosított a fiatal kutatók külföldi tanulmányútjaihoz. Straub F. Brunó szellemiséget hozott magával – összegezte előadásában. – Ez a szellemiség sok mindent jelent. Jelenti elsősorban az érték és a teljesítmény megkövetelését és feltétlen tiszteletét. Jelenti a szorgalom, az eredeti és önálló gondolkodás megbecsülését akkor is, ha azt a másik ember mutatja fel. Jelenti a vélemények és nézetek demokráciáját, azt, hogy a tudományos igazság nem attól függ, ki mondja, jelenti annak tudatát, hogy a tudomány értéke önmagában van, a megismerésben. Jelenti a jelen magyar közélet korrupt világában kivételesnek számító tisztább kezűséget. Aki ezt megtalálni véli az SZBK-ban, annak tudnia kell, hogy mindezt nagyrészt egyetlen embernek köszönheti, annak, akiről most emlékezünk zárta előadását Venetianer Pál.

 

Straub_napok_galeria
Straub F. Brunóra emlékeztek az SZBK-ban - GALÉRIA


Nagyszerű tudós és szellemi vezető

 

Závodszky Péter az MTA Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet kutatóprofesszora előadásában arról a Straub F. Brunról beszélt „Aki nemcsak mert, de tudott is nagynak lenni”. – Folytattam Straubbal egy beszélgetést. Nagyon imponált nekem, egy rendkívül művelt, elegáns, tiszteletre méltó úriemberrel találkoztam a személyében. Felismertem benne a nagyszerű tudóst és szellemi vezetőt, és felismertem a molekuláris biológiában a perspektivikus területet, s úgy döntöttem, hogy biofizikus leszek mesélte személyes élményét Závodszky Péter. Straub Bruno Nagyváradon született 1914-ben, majd a trianoni egyezmény után a család átkerült Szegedre. Ez a nemzeti tragédia vezetett egy olyan szerencsés találkozáshoz, hogy Straub egyetemi hallgató korában tagja lehetett Szent-Györgyi Albert kutatócsoportjának. Straub számára az 1970-es évekig az elmélyült munka és a nagy felfedezések időszaka tartott, de 1970-től szaporodni kezdetek a társadalmi megbízatásai. Nagyon intenzíven dolgozott az MTA és az NSF közötti egyezmény előkészítésén, 1973-ban Szent-Györgyi Albert jelenlétben megalapította a Szegedi Biológiai Központot, a Nemzetközi Tudományos Szervezetek Uniójának elnöke, a magyar parlament tagja lett, majd 1988-ban államelnökké választották – tudtuk meg előadásából. – Straub igen jelentős ember volt. Jómagam 30 éven keresztül közvetlen környezetéből szemléltem, hogy milyen nyomott hagyott az SZBK-n, az Enzimológiai Intézeten és az egész magyar élettudományban. Straub Bruno igen jelentős nyomokat hagyott maga után a tankönyveiben és a tanítványaiban egyaránt mondta a professzor.

 

Deli Mária kapta a 2014-es Straub-plakettet

 

A hagyományokhoz híven a tudományos tanácskozás nyitónapján adták át a Straub-plakettet, melyet 2014-ben az SZBK akadémikusai Deli Máriának, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet munkatársának ítéltek oda. A nagyszabású konferencián a „Straub Örökség” Alapítvány kuratóriumi elnöke, Vígh László átadta a Farkas Tibor-emlékplakettet, melyet idén Hegedüs Csilla, az MTA-Semmelweis Egyetem Molekuláris Biofizikai Kutatócsoport munkatársa vehetett át.

 

A tudományos ülés részletes programja itt elérhető.

 

Gajzer Erzsébet

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.