SZTE Info

Új nanotechnológiai eredmények az SZTE-n

Végéhez közeledik az SZTE és az SZBK közös TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047 számú „Új, funkcionális anyagok által kiváltott biológiai és környezeti válaszok” című projektje, melynek előrehaladásáról, az eddig elért kutatási eredményekről számoltak be a projekt résztvevői.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

konya zoltan nanotechnologiaA Szegedi Tudományegyetem és az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont összesen 492 millió 950 ezer forint támogatást nyert az „Új, funkcionális anyagok által kiváltott biológiai és környezeti válaszok” című, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0047 számú projektre, melynek célja a nanostruktúrák komplex vizsgálata. A közös kutatási munka négy altémában – új funkcionális anyagok keletkezése, detektálás, modellezés, valamint biológiai és környezeti válaszok – folyik. A kutatásoknak számos kapcsolódási pontja van a gyógyszeripar, a biotechnológia, illetve környezet-technológia és anyagtudomány területével. A 20 kutatócsoportot foglalkoztató projekt célul tűzte ki egy olyan nanoméretű struktúrákból álló anyagkönyvtár létrehozását, amely tartalmazza az összes 100 nm alatti mérettartományba tartozó elemet és annak paramétereit – ismertette Kónya Zoltán, a program szakmai vezetője, az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.


A 2014. május 15-i szakmai tanácskozáson a részt vevő kutatók beszámoltak a projektben elért eddigi eredményekről, melyeket a projekt támogatásával eddig 108 hazai és nemzetközi szakfolyóiratban, illetve önálló monográfiában közöltek.


nanotechnologiaA projekt főbb paramétereiről és a további feladatokról Gila Gyöngyi projektmenedzser tartott tájékoztatót. A végéhez közeledő közös munkában eddig 160 főt alkalmaztak, 29 kutatási célú eszközt szereztek be, 10 fő kutatásmenedzsment-, 20 fő kutatáshasznosítási képzésen vett részt. A projekt során – melyben 47 fiatal kutató és 28 magyar kiváló kutató közreműködött – eddig 3 K+F projekt megvalósítására kötöttek együttműködési megállapodást külső partnerekkel. Jelenleg folyamatban van egy K+F kontrolling tanulmány elkészítése, valamint a nanoméretű struktúrákból álló anyagkönyvtár létrehozása. A projekt hátralévő szakaszában tervezik tájékoztató kiadványok elkészítését, valamint egy sajtónyilvános nemzetközi konferencia és a projektzáró rendezvény megszervezése és lebonyolítása vár a menedzsmentre.


A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

 

SZTEinfo

fotók Varga Kristóf


Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

esza_felso

SZTEmagazin

2019. augusztus 02.

nyito_PB

Hogyan változik a lakosság véleménye egy sportesemény alatt? Milyen társadalmi hozadéka van egy nemzetközi sporteseménynek? Polcsik Balázs, az SZTE JGYPK Új Nemzeti Kiválóság Program ösztöndíjasa többek között ezeket a kérdéseket járta körül nyertes pályázatában. A fiatal kutatót tapasztalatairól és eredményeiről kérdeztük.

SZTEtelevízió

2019. augusztus 07.

kiemelt_Berenyi_Antal

Berényi Antal, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Élettani Intézet adjunktusa és kutatócsoportja azonosította azt az agyterületet, amely azoknak a ritmusoknak a keletkezéséért felelős, amelyek alvás közben a rövidtávú memóriából áttöltik az emléknyomokat a hosszú távú memóriába. A felfedezés segít annak a megértésében, miként tudunk emlékezni. Azt is felderítették, hogy a különböző epilepszia-típusok hogyan alakulnak ki az agyban. A kutatócsoport munkájáról dokumentumfilmben mesél az SZTE agykutatója.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 17.
    15:00 - 16:00
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    A szerzővel Prof. Dr. Gallé László emeritus professzor (TTIK Ökológiai Tanszék) beszélget. A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg 2019. szeptember 10-én, a helyszínen lehetőség lesz a kötet megvásárlására.
    A hangyák világa számunkra idegen világ. Nehéz megérteni az önfeláldozásukat, kérlelhetetlenségüket. Ezek az apró lények jéghideg logika mentén működnek. A szeretet, önzés, becsvágy, szégyen számukra üres fogalmak. Nem az egyed szintjén kell őket vizsgálni: a hangyafészek minden egyes egyede egy szuperorganizmus részét képezi. A kolónia az, ami él, növekszik, szaporodik, sőt gondolkozik és döntéseket is hoz. Minél nagyobb a hálózat, annál összetettebb döntéseket képes meghozni. A hangyák világa talán az evolúció egy következő lépcsőfoka lehet, a szuperorganizmusé, ahol az egyed, hasonlóan a soksejtes élőlények sejtjeihez, már egy nagy egész része, ami önállóan már életképtelen. Gyakran azért olyan nehéz számunkra megérteni a hangyák társadalmát, mert félreértjük a motivációikat. Számunkra ők a földi idegenek.
    Csősz Sándor 1971-ben született Gyulán. Biológusként végzett a Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma Debreceni Egyetem), PhD-fokozatát 2007-ben Szegeden szerezte meg. 2002 és 2012 között a Magyar Természettudomány Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetője, 2013-tól az MTA-ELTE-MTM Ökológiai kutatócsoport munkatársa. 2014-2017 között a California Academy of Sciences ösztöndíjával a madagaszkári hangyákat kutatta. Hazatérése óta ismét az Ökológiai kutatócsoportban dolgozik. Fő érdeklődési területe a hangyák, emellett kutatta a boglárkalepkék és a hangyák kapcsolatát, valamint a hazai gyepek hangyaközösségeit. A biológiai sokféleség kutatói között szaktekintélynek számít. Számos nemzetközi együttműködésben vesz részt, rangos tudományos közlemények szerzője. Munkássága során közel hetven addig ismeretlen fajt fedezett fel Európában és trópusi területeken. Évekig tanított a Szegedi Tudományegyetemen, valamint a Szent István Egyetemen.
    Az esemény ingyenes, és nem feltétele a könyvtári tagság.
  • szeptember 17.
    17:00 - 18:00
    Looking for someone to speak English to? In need of improving your speaking? Come practice your communication skills in a relaxed atmosphere by joining Conversation Club at American Corner Szeged! :) Sessions involve short presentations, Q and A, and small-group discussions on different topics and their American aspect.
    Facilitator: John Strauss
  • szeptember 17.
    18:00 - 19:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Germán Filológiai Munkabizottság szervezésében
  • szeptember 18.
    10:00 - 11:00
    Az MTA SZAB Nyelv- és Irodalomtudományi Szakbizottság Néprajzi Munkabizottság szervezésében