SZTE Info

Zászló, meghívók az 1989-es archívumban

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Magyarországon először adott otthont a rendszerváltás személyes emlékeit fogadó gyűjtőnapoknak. A programhoz kiállítással is kapcsolódott az egyetemi könyvtár. Európa digitális könyvtára, múzeuma és archívuma, az Europeana az 1989-es emlékeket gyűjti össze – most Szegeden jártak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Kiallitas891989 egész Európa számára meghatározó év volt. Ez volt az az esztendő, amikor Magyarországon az 1956-os ellenforradalomról hivatalosan is kimondatott, hogy forradalom volt. Újratemették Nagy Imre mártír miniszterelnököt és négy társát, kikiáltották a köztársaságot. Az év őszén a páneurópai piknik rést ütött a vasfüggönyön. Ősszel lebontották a berlini falat, decemberben pedig Romániában tört ki forradalom.


Meghatározó év volt sokak számára – közeli korszak, de ma már történelem. Ennek az évnek az emlékeit gyűjti össze Európa digitális könyvtára, múzeuma és archívuma, az Europeana. Kezdeményezésük révén az 1989-es emlékeket gyűjtik össze – a mozgalomhoz csatlakozott az SZTE Klebelsberg Könyvtár is, amely Magyarországon először adott otthont a rendszerváltás személyes emlékeit fogadó gyűjtőnapoknak 2014. május 23-án és 24-én.


Az Europana az idén 25 éve az Európa képét jelentősen megváltoztató forradalmi eseményeknek kíván emléket állítani egy olyan egyedülálló, mindenki számára hozzáférhető archívummal, amely személyes történetekből, fényképekből, videókból és hangfelvételekből áll. Ebbe az archívumba bárki beküldheti saját emlékeit, nem csupán a gyűjtőnapon, hanem a projekt weboldalán keresztül is: www.europeana1989.eu.


A TIK átriumában 2014. május 23-án kiállítással kezdődött a program, „Történelmet csináltunk, rendszerváltás 1989” címmel. A tárlat interaktív módon mutatja be az 1989-es rendszerváltás szegedi, országos és kelet-európai eseményeit dokumentumok, fotók, pártállami emlékek, híradófelvételek, dokumentumfilmek alapján.


A kiállítást rendező Balog Éva elmondta: az 1989-es évben megjelent Délmagyarország napilap minden egyes példányát végignézte, kétszer olvasta át a lapokat. A napilap 1989 első felében még az MSZMP lapja volt, de a könyvtáros határozottan úgy látja: az akkori munkatársak törekedtek arra, hogy tájékoztassák minden eseményről az olvasót. Nem propagandaújságként működött a Csongrád megyei napilap, hanem nyomon követte az eseményeket – és a jó újságírók az idők szavát is. Az akkori cikkek alapján Balog Éva úgy látja: helyi szinten is akartak az emberek változtatni, ez számos cikkből kiderül. A Délmagyarország fejlécében szeptember 15-én már az olvasható, hogy „Politikai napilap”. 1989 Balog Éva szerint azért is volt jelentős, mert tavasszal nagyon sok új könyv megjelent 1956-ról és Nagy Imréről. Október 23-án kikiáltották a köztársaságot, első köztársasági elnökünk Göncz Árpád volt, november 26-án pedig népszavazást tartottak négy nagyon fontos kérdésben, többek között a Munkásőrség feloszlatásról, az MSZMP-vagyon elszámoltatásáról.


1849_eemlekek_TIK_galeria
Zászló, meghívók az 1989-es archívumban - GALÉRIA


Laczkó Sándor, az SZTE Klebelsberg Könyvtár társadalomelméleti gyűjteményének vezetője személyes emlékkel érkezett: az archívum részére egy programfüzetet adott át.


– 1989 májusában Bibó-emlékkonferenciát szerveztünk. Diákként vettem részt benne, akkor minden politikai oldal szóba állt egymással – mondta Laczkó Sándor. – Nagyon fontos szegedi esemény volt, ennek a meghívóját és a programját hoztam el az archívum számára.


Az archívumba került román zászló darabja is, Balog József, a kommunikáció tanszék oktatója a forradalom első napján ezt román fiataloktól kapta Nagylakon, amikor Temesvárról jöttek haza.


Király Zoltán újságíró, parlamenti képviselő azt mondta: nagyon munkás időszak volt 1989. Egy évvel korábban 14 képviselőtársával beadta az Alkotmány módosítását célzó törvényjavaslatot, ami a Parlament elé került. Újságíróból lett politikus: ez a saját döntése volt. Elmondta: az újságíró bármennyire független, attól más, mint a sebészprofesszor vagy az acélöntő munkás, hogy neki mindenre van antennája. Érdekli minden, ami a közéletben történik, legyen az akár politika, közügy, vagy egy aprócska dolog valakinek az életében.


A tárlat megnyitását követően a TIK kiállítási terében Zombori Katalin Zászlóbontók című dokumentumfilmjét vetítették, amely az 1989. március 15-i szegedi történéseket ábrázolja. Ezután kerekasztal-beszélgetést rendeztek a huszonöt évvel ezelőtt aktív és vezető szerepet vállaló politikusokkal, közszereplőkkel, például Király Zoltán egykori MDF-es képviselővel, Jankó Attila SZDSZ-alapítóval, Géczi Józseffel, a reformkörök akkori tagjával és Tőkés Rudolf történészprofesszorral. A beszélgetést Pikó András újságíró vezette, aki maga is szervezője volt az egyetemi sztrájkoknak.

 

Nyemcsok Éva Eső

fotók: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.