SZTE Info

Zászló, meghívók az 1989-es archívumban

Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Magyarországon először adott otthont a rendszerváltás személyes emlékeit fogadó gyűjtőnapoknak. A programhoz kiállítással is kapcsolódott az egyetemi könyvtár. Európa digitális könyvtára, múzeuma és archívuma, az Europeana az 1989-es emlékeket gyűjti össze – most Szegeden jártak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Kiallitas891989 egész Európa számára meghatározó év volt. Ez volt az az esztendő, amikor Magyarországon az 1956-os ellenforradalomról hivatalosan is kimondatott, hogy forradalom volt. Újratemették Nagy Imre mártír miniszterelnököt és négy társát, kikiáltották a köztársaságot. Az év őszén a páneurópai piknik rést ütött a vasfüggönyön. Ősszel lebontották a berlini falat, decemberben pedig Romániában tört ki forradalom.


Meghatározó év volt sokak számára – közeli korszak, de ma már történelem. Ennek az évnek az emlékeit gyűjti össze Európa digitális könyvtára, múzeuma és archívuma, az Europeana. Kezdeményezésük révén az 1989-es emlékeket gyűjtik össze – a mozgalomhoz csatlakozott az SZTE Klebelsberg Könyvtár is, amely Magyarországon először adott otthont a rendszerváltás személyes emlékeit fogadó gyűjtőnapoknak 2014. május 23-án és 24-én.


Az Europana az idén 25 éve az Európa képét jelentősen megváltoztató forradalmi eseményeknek kíván emléket állítani egy olyan egyedülálló, mindenki számára hozzáférhető archívummal, amely személyes történetekből, fényképekből, videókból és hangfelvételekből áll. Ebbe az archívumba bárki beküldheti saját emlékeit, nem csupán a gyűjtőnapon, hanem a projekt weboldalán keresztül is: www.europeana1989.eu.


A TIK átriumában 2014. május 23-án kiállítással kezdődött a program, „Történelmet csináltunk, rendszerváltás 1989” címmel. A tárlat interaktív módon mutatja be az 1989-es rendszerváltás szegedi, országos és kelet-európai eseményeit dokumentumok, fotók, pártállami emlékek, híradófelvételek, dokumentumfilmek alapján.


A kiállítást rendező Balog Éva elmondta: az 1989-es évben megjelent Délmagyarország napilap minden egyes példányát végignézte, kétszer olvasta át a lapokat. A napilap 1989 első felében még az MSZMP lapja volt, de a könyvtáros határozottan úgy látja: az akkori munkatársak törekedtek arra, hogy tájékoztassák minden eseményről az olvasót. Nem propagandaújságként működött a Csongrád megyei napilap, hanem nyomon követte az eseményeket – és a jó újságírók az idők szavát is. Az akkori cikkek alapján Balog Éva úgy látja: helyi szinten is akartak az emberek változtatni, ez számos cikkből kiderül. A Délmagyarország fejlécében szeptember 15-én már az olvasható, hogy „Politikai napilap”. 1989 Balog Éva szerint azért is volt jelentős, mert tavasszal nagyon sok új könyv megjelent 1956-ról és Nagy Imréről. Október 23-án kikiáltották a köztársaságot, első köztársasági elnökünk Göncz Árpád volt, november 26-án pedig népszavazást tartottak négy nagyon fontos kérdésben, többek között a Munkásőrség feloszlatásról, az MSZMP-vagyon elszámoltatásáról.


1849_eemlekek_TIK_galeria
Zászló, meghívók az 1989-es archívumban - GALÉRIA


Laczkó Sándor, az SZTE Klebelsberg Könyvtár társadalomelméleti gyűjteményének vezetője személyes emlékkel érkezett: az archívum részére egy programfüzetet adott át.


– 1989 májusában Bibó-emlékkonferenciát szerveztünk. Diákként vettem részt benne, akkor minden politikai oldal szóba állt egymással – mondta Laczkó Sándor. – Nagyon fontos szegedi esemény volt, ennek a meghívóját és a programját hoztam el az archívum számára.


Az archívumba került román zászló darabja is, Balog József, a kommunikáció tanszék oktatója a forradalom első napján ezt román fiataloktól kapta Nagylakon, amikor Temesvárról jöttek haza.


Király Zoltán újságíró, parlamenti képviselő azt mondta: nagyon munkás időszak volt 1989. Egy évvel korábban 14 képviselőtársával beadta az Alkotmány módosítását célzó törvényjavaslatot, ami a Parlament elé került. Újságíróból lett politikus: ez a saját döntése volt. Elmondta: az újságíró bármennyire független, attól más, mint a sebészprofesszor vagy az acélöntő munkás, hogy neki mindenre van antennája. Érdekli minden, ami a közéletben történik, legyen az akár politika, közügy, vagy egy aprócska dolog valakinek az életében.


A tárlat megnyitását követően a TIK kiállítási terében Zombori Katalin Zászlóbontók című dokumentumfilmjét vetítették, amely az 1989. március 15-i szegedi történéseket ábrázolja. Ezután kerekasztal-beszélgetést rendeztek a huszonöt évvel ezelőtt aktív és vezető szerepet vállaló politikusokkal, közszereplőkkel, például Király Zoltán egykori MDF-es képviselővel, Jankó Attila SZDSZ-alapítóval, Géczi Józseffel, a reformkörök akkori tagjával és Tőkés Rudolf történészprofesszorral. A beszélgetést Pikó András újságíró vezette, aki maga is szervezője volt az egyetemi sztrájkoknak.

 

Nyemcsok Éva Eső

fotók: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.