SZTE Info

Kétnapos konferenciát rendeztek a Szegedi Szabadtéri Játékokról

A Színház Világnapjához kapcsolódóan Tér, művészet, szellemiség címmel tartottak kétnapos tudományos konferenciát a Szegedi Szabadtéri Játékok újraindulásának 55. évfordulója alkalmából a Reök-palotában. A konferenciát Botka László polgármester és Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora nyitotta meg. A szegedi egyetemet Feleky Gábor, Máté-Tóth András, Pál József és Szőnyi György Endre professzorok képviselték egy-egy előadással.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Szegedi Szabadtéri Játékok különleges fesztivál, minden színházat szerető ember megtalálja a maga érdeklődését a fesztiválon – ezekkel a szavakkal indította útjára Harangozó Gyula, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója 2014. március 27-én a Tér, művészet, szellemiség című, kétnapos tudományos konferenciát, amelyet a szabadtéri újraindulásának 55. évfordulója alkalmából rendeztek meg a színházi világnapon. A második világháború miatti kényszerszünet után a szabadtéri színházi fesztivál 1959-ben indult újra. A konferencia címe, a „Tér, művészet, szellemiség” elnevezés jelzi, hogy az 1931-es induláskor és az újrainduláskor is az állam, a város, az egyház és az egyetem példás összefogása adta a szabadtéri szellemiségét.

 


Szeged neve egybeforrt a szabadtérivel

 

Botka László, Szeged Megyei Jogú Város polgármestere a város nevében üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy konferenciát szerveznek a szabadtéri újrakezdésének tiszteletére. Mint mondta, jóval többről van már szó, mint szimbólumokról, hiszen tény: az ország más régióiban nagyon sok embernek jut eszébe a Szegedi Szabadtéri Játékok, ha meghallja a város nevét. A szabadtéri több mint a város jelképe, szimbóluma. A szabadtéri értékőrző, de mindig megújuló lényegét jelenti Szegednek mint kulturális központnak.

Botka László rámutatott arra: a dóm és a Szegedi Szabadtéri Játékok története több mint 80 éve összekapcsolódott, 1913 óta közös a történetük. Idén megkezdődik a Dóm felújítása, amelyre Szeged nagyon büszke. Elmondta: a városvezetés 2004-ben döntött úgy, hogy egy 100 százalékban önkormányzati céget alapít, amely továbbra is tudja a nyári fesztivál szervezésében hozni a minőséget, és a közönség igényeinek megfelelő fesztivált tud szervezni. Hogy ez sikeres legyen, a város három évre előre biztosítja a költségvetést, így tud hozzájárulni ahhoz, hogy az adott évad végén már a következő évad szerződéseit köthessék meg. Továbbá a város a Reök-palota felújításával magának az épületnek a gondozását is a Szabadtéri Játékok Kft.-re bízta, ezzel biztosítva azt, hogy a szabadtéri folyamatosan jelen legyen a városban.

A Dóm tér felújításához a város a szabadtéri évi 250 millió forintos támogatásán túl további 100 millióval járul hozzá – hangsúlyozta Botka László. Hozzátette: nemzedékek nőttek fel a közös élményen, és gratulált mindenkinek, aki 1931 óta részese a szabadtéri játékoknak.

 


Az ELI-nek is jelképe a dóm

 

reok szabo gaborA polgármester megnyitóját követően Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora mondott köszöntőt, melyben hangsúlyozta az együttműködés fontosságát. Szeged városa helyet adott az egyetemnek, az egyetem pedig helyet ad a városnak – kezdte beszédét. Szeged egyik értéke a Dóm tér, nem véletlen, hogy a templom sziluettje szinte már a város szimbóluma.

Annak idején a város a Dóm téri egyetemi épületek felépítésére 5 millió pengő hitelt vett fel. A város, az egyetem és az egyház Dóm térrel kapcsolatos együttműködése történelmi kötelezettséget ró rájuk, és a szegedi egyetemnek is elemi érdeke, hogy a város emblematikus eseményei rendben bonyolódjanak.

Az idei érdekes kísérlet lesz azzal, hogy a színpad megfordul – tette hozzá a rektor. Elmondta azt is: ahányszor az ELI-vel kapcsolatos prezentációját bemutatta, a záró képen mindig a dóm kontúrjainak képe jelent meg. Talán nem véletlen, hogy az ELI-nek a három város három temploma lett a jelképe: a szegedi dóm, a prágai székesegyház és a bukaresti ortodox katedrális.

 


Mobil színpadot alakítanak ki

 

Kiss-Rigó László Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke laudációjában arra mutatattt rá, hogy nemes ügyben fogott össze egykor az egyetem, a város és az egyház, amikor az 1920-as években a mostaninál nehezebb gazdasági helyzetben egy trauma, a trianoni események után egymás mellé állt, és képes volt hihetetlen örökséget, hagyatékot létrehozni az utókor számára. A közösség iránti felelősségtudat is hozzájárult ahhoz, hogy a Dóm tér megépüljön. A püspök tisztázott néhány fogalmat, amelyet rosszul használunk: a dóm fogadalmi templomként épült az árvíz után. Mire felépült, az ezeréves egyházmegye székhelyét Temesvárról Szegedre tették át. Így a dóm megyei székhelyként székesegyház is lett, latinul dóm, görögül pedig katedrális.

reok sajttáj01A szabadtérit fennállása során sok minden veszélyeztette, mondta a püspök, a politika, a közélet, a háború pedig el is lehetetlenítette. 20 év szünet után a közös akarat indította újra el. Az elmúlt években szintén veszélyeztette valami a szabadtéri játékok működését: a felújítás. A tér önkormányzati tulajdonban van, az épületek az egyházmegye és az egyetem tulajdonában.

A felújítás során megújul a dóm, az altemplom, a dóm előtti tér, az egyházi épületek egy része. Mindez azzal a veszéllyel járt, hogy elmarad a szabadtéri játékok. A megoldás egy korszerű mobil színpad, amely a várossal való összefogással valósulhat meg a város 105 millió forintos támogatásából. Az egyházmegye egyébként 330 millió forintot kapott felújításra.

A püspök szerint a Szegedi Szabadtéri Játékoknak három szakasza van. Az első az alapítástól a világháború kitöréséig, 1931-től 1938-ig tartott. A második az 1959-es újraindulástól 2013-ig, a harmadik, új korszak pedig idén kezdődik. A püspök laudációját azzal zárta: kívánja, hogy ami a Dóm tér egész területén történik, mindannyiunkat gazdagítsa, és emelje Szeged hírnevét a világban.

 

A megnyitókat követően elkezdődött a tudományos előadások sora. A három szekcióra bontott konferencián az érdeklődők számos aspektusból ismerhették meg hazánk legnagyobb nyári szabadtéri színházának történetét, működését, a városra gyakorolt kulturális hatását. Komoly tudományos életművel bíró előadók kaptak meghívást a konferenciára, jeles egyetemek és főiskolák tudósai, színháztörténészek.

 


Tudományos előadásokkal ünnepelték a szabadtéri játékokat

 

A szegedi egyetemet Feleky Gábor, Máté-Tóth András, Pál József és Szőnyi György Endre professzorok képviselték. Az előadók aktualitásokra is kitekintenek.

Csütörtökön a Tér szekcióban – Herczeg Tamás moderálásával – több előadás hangzott el, Horváth Gábor történész a szegedi dóm és a tér fogadalmi szimbolikájáról beszélt. Gunther Zsolt építész, aki a dóm rekonstrukciójának tervezője is egyben, Az üresség mint inspiráció – A szegedi dóm és a Dóm tér címmel tartott előadást. Nátyi Róbert művészettörténész a A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumát mutatta be, Gyüdi Sándor karmester, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatója pedig a szabadtéri operajátszás kulisszatitkaiba avatta be az érdeklődőket. Gajdó Tamás, az Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum tanácsosa a szabadtérin bemutatott magyar operetteket idézte fel, míg Hegedűs D. Géza színművész, a Színház-, és Filmművészeti Egyetem docense a modern színházi kifejezésformák és a hely kapcsolatáról beszélt.

 

Ugyan ezen a napon este 7 órától rendezték meg a II. MASZK díjátadó gálát aSzegedi Nemzeti Színházban, amelynek házigazdája Hegedűs D. Géza, a MASZK elnöke és Gyüdi Sándor, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója volt.

 

A konferencia a pénteki napon két szekcióban folytatódott, a Művészet szekció moderátora Herczeg Tamás volt, első előadója pedig Kovács Ágnes, a szegedi Színházművészeti Kiállítóház vezetője volt, aki Varga Mátyásról, a szabadtéri látványvilágának varázslójáról beszélt a résztvevőknek.

Ezt követte Gyémánt Csilla főiskolai docens előadása. A SZTE JGYPK oktatója Vero e Bello – Igaz és szép – Verdi-operák a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán címmel tartott előadást.

Sándor János Jászai-díjas rendező, színháztörténész a Szegedi Szabadtéri Játékok megindítását foglalta össze történeti szempontból, de legendák nélkül, míg Marton Árpád újságíró Népoperák népszínháza címmel a Dóm téren bemutatott rockoperákat és musicaleket idézte fel.

 

reok sajttáj03A Szellemiség szekcióban – amelynek moderátora Balog József volt – hat előadást hallgathattak meg az érdeklődők, elsőként Mariska Zoltán, a Miskolci Egyetem és az egri Eszterházy Károly Főiskola egyetemi docense, egyetemtörténész beszélt a város és az egyetem kapcsolatáról, felidézve a kolozsvári szellemi gyökereket. Feleky Gábor, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara SZTE BTK Társadalomelméleti Intézet Szociológia Tanszékének intézet-, tanszékvezető egyetemi docense a közönség szellemiségéről beszélt. Ezt követően Herczeg Tamás, a szabadtéri játékok igazgatója a szabadtéri jelenlegi működését mutatta be. A dráma mágiába vezette be a hallgatóságot Máté-Tóth András, a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Kultúratudományi Intézet Vallástudományi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára.

A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi és közkapcsolati rektor-helyettese, Pál József A romantikus Verdi operái a Szabadtéri színpadán címmel tartott előadást.

 


Verdit is visszavárják

 

Pál József professzor elmondta: a magyar közönségnek először 1846 augusztusában mutattak be Verdi-operát a budapesti Operaházban. Rövid idő alatt alakult ki a Verdi-kultusz Magyarországon, a librettókat maga Erkel fordította magyarra. A kritikusok ugyanakkor nem osztották a közönség és a zenészek rajongását. Ebben az időben Magyarországon a szív Verdiért dobogott, az ész Wagnerért lelkesedett. Wagner kétszer járt Budapesten, Verdi soha. Az 1920-as évek Verdi számára a legfényesebb időszak.A szegedi szabadtérin Wagner-operát még nem mutattak be, bár 1996-ban az Interoperán néhány részletet játszottak tőle. Verdi Szegeden először 1938-ban volt hallható, augusztus 10-én a dómban mutatták be a Requiemet.

Tény, hogy az olasz irodalomtörténészek nem sorolják Verdit a romantikusok közé. Verdit művészete, örök érvényességű igazságának az ereje hatalmazta fel arra, hogy mint új Dante jelenhetett meg. Verdi történelmi küldetését az egyszerű emberek is értették, mindenki értette a nevében elrejtette üzenetet: VERDI – Vittorio Emanuele Re D' Italia. Verdit szerette a nép: amikor Milánóban haldoklott, az emberek az utakra szalmát szórtak, nehogy a lovak kövön csattogó patája zavarja a mestert. Egy milánói szállóban halt meg végül. Temetésekor a Nabuccóból a rabszolgák kórusának siralmát énekelték.

Verdi az angol és német irányultságokkal szembeni újdonságot jelentette, drámai feladatot kellett a művésznek magára vállalnia. Felrázta a népet a letargiából és lángoszlopként vezette. A Nabucco kórus híres darab, ám a magyarra fordítás hagy maga után kívánnivalót: A mint a fecske kezdetű magyar fordítás szerencsétlenkedő, az eredeti szándékkal kifejezetten ellentétes, és olyan szavakat is belerak, amelyek nem is szerepelnek az eredeti szövegben. A vers a szabadon szálló gondolatról szól, az azt megszólaltató arany hárfáról – tette hozzá Pál József professzor.

Verdi nagyszerűsége abban is állt, hogy a száműzetésben élő apák és testvérek között is egységet alakított ki a zenéje segítségével.

Pál József professzor előadását azzal zárta: a Szegedi Szabadtéri Játékokon 22-szer mutattak be Verdi-operát, és három alkalommal három évben egymás után tűztek műsorra: 1962 és 1964, 1993 és 1995 valamint 2003 és 2005 között.

A Verdi-bemutatókban leggazdagabb időszak az 1980-as és 1990-es évek volt. Az Aidát nyolcszor, A trubadurt és a Nabuccót háromszor, a Don Carlost és az Othellót 2-2 alkalommal, a Rigolettót, a Falstaffot, az Álarcosbált és A végzet hatalmát pedig egy-egy alkalommal.

2005 és 2014 között azonban hosszú ideig maradt a szabadtéri Verdi nélkül. Pál József hozzátette: reméli, hamarosan véget ér a zenész szilenciuma a szabadtérin – a szegedi színházban ugyanis játsszák rendszeresen a darabjait.

 

A szekció munkáját és a programot Szőnyi György Endre, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Angol-Amerikai Intézetének professzora zárta A hatalom ikonológiája - A 450 éves Shakespeare és a szegedi szabadtéri címmel.

 

A konferenciához kiegészítő programként kiállításon és könyvbemutatón is részt vehettek az érdeklődők.

 

Nyemcsok Éva Eső

Fotók: Üllei Kovács László

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.
  • december 19.
    15:00 - 17:00
    SZAB Orvostudományi Szakbizottság Sprottudományi Munkabizottság.
  • *
    december 19.
    17:00 - 18:30
    Mikszáth Kálmántól kezdve Wass Alberten át Oravecz Imréig több író, illetve számos tanulmány tudós szerzője is foglalkozik az amerikai kontinensen diaszpórában élő magyarok helyzetével. Újszászi Ilona újságíró, az SZTE közkapcsolati koordinátora legújabb riportkönyvében családtörténetekkel válaszol a kérdésre: Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? A fotókkal, számokkal, tényekkel illusztrált könyvbemutatón szó esik az amerikai bevándorlási hullámok különbözőségeiről és tanulságairól, ami segítheti a napjainkban Európát érintő migrációs válság értelmezését is.