SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Szeged és a Monarchia

A Szabadegyetem –Szeged XIII. szemeszterében Blazovich László, az SZTE ÁJTK Európai Jogtörténeti Tanszék professzora beszélt Szeged fejlődésének legfontosabb szakaszáról Szeged és a Monarchia címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Európa, Magyarország és ezen belül is Szeged történetében a 19. század második fele példátlan fejlődést hozott a városfejlesztésben, az iparban, mezőgazdaságban, és az oktatásban. Ebben az időszakban leomlottak a városfalak, és megnyílt az út a vidék felé, kialakult a munkásság, így egy új korszak köszöntött be a városok életében. Ehhez a fejlődéshez egy keretrendszert szolgáltatott az Osztrák–Magyar Monarchiát létrehozó 1867-es kiegyezés. Ekkoriban jelent meg a polgári társadalom, és teremtődtek meg a szabadságjogok, mint például a tulajdonjog, a vallásszabadság, vagy a tanhely szabadsága – kezdte az előadó
Mint megtudtuk, középkorban Szeged az ország egyik legnagyobb városnak számított. Különböző szigeteken alakult ki a város: a vár és a Palánk, a Palánk szuburbiuma, illetve Felsőváros. Városszépítő bizottmányt hoztak létre, megjelentek a gázlámpák, a köves utcák, és új épületeket emeltek Szegeden. A mostani egyetemi központi épület 1873-ban épült, ekkor még reáltanodaként. A szegedi 1879-es nagy árvíz azonban a várost szinte teljesen tönkretette. Ennek következtében a városépítőknek nem kellett bontaniuk, csak építeniük. Ekkor alakult ki a város két körutas, sugárutas szerkezete Lechner Lajos és Tisza Lajos irányításával. Párizsról mintázva hozták létre ezt a szerkezetet, továbbá a parkosítás is megkezdődött.
Az elsősorban szegedi vonatkozásokat számba vevő előadás egy nagyon érdekes virtuális séta keretében mutatta be a korszakban épült jelentős épületeket: az első az eklektika jegyében épült színház, a szecessziós Reök-palota, a Felsőkereskedelmi Iskola és még sok más jellegzetes, máig fennálló épületet, iskolát, laktanyát. Magyarországon elsőként Szegeden épült tornyos városháza, ám nem csak ebben volt első a város. Európában elsőként itt épült 1858-ban egy olyan vasúti híd, amely két nyomtávú volt. A vasút meghatározta a városfejlődés irányát, hiszen a főútvonalak elkerülték Szegedet, így a város fejlődése elmaradt Arad és Temesvár mellett. Az ipari fellendülés is megindult ebben az időszakban, főként a malomipar, az élelmiszeripar, valamint a fűrészipar fejlődésével. Ekkoriban a szegediek nagyrészt a kereskedésből, forgalomból, állattenyésztésből éltek, de a mezőgazdaság is megindult a városban a gyümölcs- és szőlőtermesztéssel. A népesség fejlődése is példaértékű: 1870 körül 70 ezer lakosa volt a városnak, amely az első világháborúig elérte a 120 ezer főt is. A népességrobbanás és a javuló orvosi ellátások járultak hozzá ehhez a fejlődéshez.
Az időszakban Szeged látványos fejlődésnek indult, nyugati formájú várossá alakult, ám ezek ellenére a környező Újvidék, Nagyvárad és Arad fejlődésétől elmaradt. A város történetében ekkor azonban egy olyan modernizációs folyamat ment végbe, amely se előtte, se utána nem volt tapasztalható. Ahogyan a professzor úr is mondta: „A kor embere úgy tűnik, hogy az örökkévalóságnak építkezett”. Valóban, hiszen a mai napig is láthatóak a 19. század örökségei.


Pataki Csilla

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 11.
    06:28 - 06:28
    Az SZTE Mentor(h)áló projektjének Pedagógiai esték sorozatában Kozma-Vízkeleti Dániel család- és pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus az alábbi kérdésekre keresi a választ: Valóban papír-e a papír? Mit várunk egy ünneptől? Mi a lélektani jelentősége a hétköznapi rutin megtörésének? Van-e lelki jelentősége az ünnepi viseletnek? Hogyan őrizzük meg hagyományainkat a megváltozó rítusok során? Jobb-e a Halloween és a Valentin-nap a hagyományos ünnepeknél – mit adnak nekünk az újonnan divatossá vált események? És tényleg, miért fontosak azok a hétköznapi apróságok…?
  • december 11.
    17:00 - 18:30
    Dudás Csilla, kétszeres Sófi-ösztöndíjas PhD vegyészhallgatóval (SZTE, TTIK) Újszászi Ilona újságíró (SZTE NKI) beszélget.
  • december 12.
    17:30 - 18:00
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Szent-Györgyi Albert Agóra „vetítős” sorozatának témája: Irán és Burma. Kalauzunk: Németh György, aki sokáig pedagógus-technikus a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd az MTI újságíró-fotóriportere volt 24 évig, most szabadúszó, illetve nyugdíjas fotográfus. Ez a két különleges és a hétköznapi utazó számára kevésbé elérhető úticél gyönyörűséges fotói lesznek láthatók, megspékelve azzal a témával, hogy "Hogyan készüljön egy fotós, ha ismeretlen tájakon, ismeretlen kultúrát szándékozik megörökíteni?".
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.