SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Szeged és a Monarchia

A Szabadegyetem –Szeged XIII. szemeszterében Blazovich László, az SZTE ÁJTK Európai Jogtörténeti Tanszék professzora beszélt Szeged fejlődésének legfontosabb szakaszáról Szeged és a Monarchia címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Európa, Magyarország és ezen belül is Szeged történetében a 19. század második fele példátlan fejlődést hozott a városfejlesztésben, az iparban, mezőgazdaságban, és az oktatásban. Ebben az időszakban leomlottak a városfalak, és megnyílt az út a vidék felé, kialakult a munkásság, így egy új korszak köszöntött be a városok életében. Ehhez a fejlődéshez egy keretrendszert szolgáltatott az Osztrák–Magyar Monarchiát létrehozó 1867-es kiegyezés. Ekkoriban jelent meg a polgári társadalom, és teremtődtek meg a szabadságjogok, mint például a tulajdonjog, a vallásszabadság, vagy a tanhely szabadsága – kezdte az előadó
Mint megtudtuk, középkorban Szeged az ország egyik legnagyobb városnak számított. Különböző szigeteken alakult ki a város: a vár és a Palánk, a Palánk szuburbiuma, illetve Felsőváros. Városszépítő bizottmányt hoztak létre, megjelentek a gázlámpák, a köves utcák, és új épületeket emeltek Szegeden. A mostani egyetemi központi épület 1873-ban épült, ekkor még reáltanodaként. A szegedi 1879-es nagy árvíz azonban a várost szinte teljesen tönkretette. Ennek következtében a városépítőknek nem kellett bontaniuk, csak építeniük. Ekkor alakult ki a város két körutas, sugárutas szerkezete Lechner Lajos és Tisza Lajos irányításával. Párizsról mintázva hozták létre ezt a szerkezetet, továbbá a parkosítás is megkezdődött.
Az elsősorban szegedi vonatkozásokat számba vevő előadás egy nagyon érdekes virtuális séta keretében mutatta be a korszakban épült jelentős épületeket: az első az eklektika jegyében épült színház, a szecessziós Reök-palota, a Felsőkereskedelmi Iskola és még sok más jellegzetes, máig fennálló épületet, iskolát, laktanyát. Magyarországon elsőként Szegeden épült tornyos városháza, ám nem csak ebben volt első a város. Európában elsőként itt épült 1858-ban egy olyan vasúti híd, amely két nyomtávú volt. A vasút meghatározta a városfejlődés irányát, hiszen a főútvonalak elkerülték Szegedet, így a város fejlődése elmaradt Arad és Temesvár mellett. Az ipari fellendülés is megindult ebben az időszakban, főként a malomipar, az élelmiszeripar, valamint a fűrészipar fejlődésével. Ekkoriban a szegediek nagyrészt a kereskedésből, forgalomból, állattenyésztésből éltek, de a mezőgazdaság is megindult a városban a gyümölcs- és szőlőtermesztéssel. A népesség fejlődése is példaértékű: 1870 körül 70 ezer lakosa volt a városnak, amely az első világháborúig elérte a 120 ezer főt is. A népességrobbanás és a javuló orvosi ellátások járultak hozzá ehhez a fejlődéshez.
Az időszakban Szeged látványos fejlődésnek indult, nyugati formájú várossá alakult, ám ezek ellenére a környező Újvidék, Nagyvárad és Arad fejlődésétől elmaradt. A város történetében ekkor azonban egy olyan modernizációs folyamat ment végbe, amely se előtte, se utána nem volt tapasztalható. Ahogyan a professzor úr is mondta: „A kor embere úgy tűnik, hogy az örökkévalóságnak építkezett”. Valóban, hiszen a mai napig is láthatóak a 19. század örökségei.


Pataki Csilla

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 9. 18:00 - 21. 20:00
    Megnyitja: Bene Zoltán író, a Szeged folyóirat fôszerkesztôje Közremûködik: Csanádi Hajnalka (ének), Nemes Levente (doromb, dob) Nagy Károly (Szeged, 1952) Vinkler-díjas festô- és grafikusmûvész, a „Szeged kultúrájáért díj” 2017. évi kitüntetettje. A szegedi Tanárképzô Fôiskolán földrajz-rajz szakos tanári diplomát szerzett, majd elvégezte a Képzômûvészeti Fôiskola továbbképzô kurzusát. Tanított általános iskolákban (Algyô, Deszk), az Eötvös Gimnáziumban és mûvészeti iskolákban (Lyra, Classic) rajz és vizuális kultúra tantárgyat, médiaismeretet. A Szegedi Szépmíves Céh szabadiskolájában rajzot, festészetet és fotózást oktat. 1990 óta vezet nyári mûvésztelepeket. Fest olajjal és akrillal, készít akvarellt, ecsetrajzot, hagyományos sokszorosító grafikával és computer grafikával is foglalkozik. Elnöke a Szegedi Szépmíves Céhnek, tagja a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének. Megtekinthetô október 21-ig, hétköznapokon 08.00–22.00, szombaton 09.00–20.00 óráig.