SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Szeged és a Monarchia

A Szabadegyetem –Szeged XIII. szemeszterében Blazovich László, az SZTE ÁJTK Európai Jogtörténeti Tanszék professzora beszélt Szeged fejlődésének legfontosabb szakaszáról Szeged és a Monarchia címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Európa, Magyarország és ezen belül is Szeged történetében a 19. század második fele példátlan fejlődést hozott a városfejlesztésben, az iparban, mezőgazdaságban, és az oktatásban. Ebben az időszakban leomlottak a városfalak, és megnyílt az út a vidék felé, kialakult a munkásság, így egy új korszak köszöntött be a városok életében. Ehhez a fejlődéshez egy keretrendszert szolgáltatott az Osztrák–Magyar Monarchiát létrehozó 1867-es kiegyezés. Ekkoriban jelent meg a polgári társadalom, és teremtődtek meg a szabadságjogok, mint például a tulajdonjog, a vallásszabadság, vagy a tanhely szabadsága – kezdte az előadó
Mint megtudtuk, középkorban Szeged az ország egyik legnagyobb városnak számított. Különböző szigeteken alakult ki a város: a vár és a Palánk, a Palánk szuburbiuma, illetve Felsőváros. Városszépítő bizottmányt hoztak létre, megjelentek a gázlámpák, a köves utcák, és új épületeket emeltek Szegeden. A mostani egyetemi központi épület 1873-ban épült, ekkor még reáltanodaként. A szegedi 1879-es nagy árvíz azonban a várost szinte teljesen tönkretette. Ennek következtében a városépítőknek nem kellett bontaniuk, csak építeniük. Ekkor alakult ki a város két körutas, sugárutas szerkezete Lechner Lajos és Tisza Lajos irányításával. Párizsról mintázva hozták létre ezt a szerkezetet, továbbá a parkosítás is megkezdődött.
Az elsősorban szegedi vonatkozásokat számba vevő előadás egy nagyon érdekes virtuális séta keretében mutatta be a korszakban épült jelentős épületeket: az első az eklektika jegyében épült színház, a szecessziós Reök-palota, a Felsőkereskedelmi Iskola és még sok más jellegzetes, máig fennálló épületet, iskolát, laktanyát. Magyarországon elsőként Szegeden épült tornyos városháza, ám nem csak ebben volt első a város. Európában elsőként itt épült 1858-ban egy olyan vasúti híd, amely két nyomtávú volt. A vasút meghatározta a városfejlődés irányát, hiszen a főútvonalak elkerülték Szegedet, így a város fejlődése elmaradt Arad és Temesvár mellett. Az ipari fellendülés is megindult ebben az időszakban, főként a malomipar, az élelmiszeripar, valamint a fűrészipar fejlődésével. Ekkoriban a szegediek nagyrészt a kereskedésből, forgalomból, állattenyésztésből éltek, de a mezőgazdaság is megindult a városban a gyümölcs- és szőlőtermesztéssel. A népesség fejlődése is példaértékű: 1870 körül 70 ezer lakosa volt a városnak, amely az első világháborúig elérte a 120 ezer főt is. A népességrobbanás és a javuló orvosi ellátások járultak hozzá ehhez a fejlődéshez.
Az időszakban Szeged látványos fejlődésnek indult, nyugati formájú várossá alakult, ám ezek ellenére a környező Újvidék, Nagyvárad és Arad fejlődésétől elmaradt. A város történetében ekkor azonban egy olyan modernizációs folyamat ment végbe, amely se előtte, se utána nem volt tapasztalható. Ahogyan a professzor úr is mondta: „A kor embere úgy tűnik, hogy az örökkévalóságnak építkezett”. Valóban, hiszen a mai napig is láthatóak a 19. század örökségei.


Pataki Csilla

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. június 17.

Kiemelt_Kheten_TL

„A könyveknek is megvan a maguk sorsa… – Habent sua fata libelli… – hangzott el Terentius Maurus közismert gondolata a szegedi egyetem jogász professzora, Trócsányi László „Párizsi Napló, avagy ami a nagyköveti jelentésekből kimaradt… 2010. július – 2014. június című kötete bemutatóján. Az SZTE „FRANKO – BIBLIO – FILIA Könyves utazások 2018” programsorozat kiemelt könyvheti rendezvénye dedikációval zárult.

SZTEtelevízió

2018. május 30.

kiemelt_SZG_diszpolgar

Idén a Szegedi Tudományegyetem rektora, Dr. Szabó Gábor lett Szeged díszpolgára. Az elismerést május 18-án a díszközgyűlésen adta át Botka László polgármester. A Szeged Televízió ebből az alkalomból készített vele egy életútinterjút.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 25. 08:00 - 27. 16:00
  • június 28.
    10:00 - 15:00
    A 45 brazil tagállami és önkormányzati egyetemet – mintegy 700 ezer diákot - tömörítő Brazilian Association of Rectors of State and Municipal Universities (ABRUEM) múlt novemberi közgyűlésén egyhangúan úgy határozott, hogy 2018-ban Magyarországot választja szakmai útja célországaként. A delegáció látogatásának célja, hogy megismerjék a magyar felsőoktatási rendszert, intézménylátogatások során feltérképezzék az együttműködési lehetőségeket. Részt vesznek találkozókon és egyeztetéseken, amelyek megalapozhatják a hosszútávú szakmai együttműködést a magyar felsőoktatási intézményekkel. A szervezet weboldala az alábbi linken érhető el: http://www2.abruem.org.br/international-relations/
  • *
    június 29.
    09:00 - 11:00
    Rendkívüli Fogorvosdoktor Avató Ünnepi Szenátus Ülés
  • június 29.
    09:00 - 11:00