SZTE Info

Szabadegyetem – Szeged: Szeged és a Monarchia

A Szabadegyetem –Szeged XIII. szemeszterében Blazovich László, az SZTE ÁJTK Európai Jogtörténeti Tanszék professzora beszélt Szeged fejlődésének legfontosabb szakaszáról Szeged és a Monarchia címmel.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Európa, Magyarország és ezen belül is Szeged történetében a 19. század második fele példátlan fejlődést hozott a városfejlesztésben, az iparban, mezőgazdaságban, és az oktatásban. Ebben az időszakban leomlottak a városfalak, és megnyílt az út a vidék felé, kialakult a munkásság, így egy új korszak köszöntött be a városok életében. Ehhez a fejlődéshez egy keretrendszert szolgáltatott az Osztrák–Magyar Monarchiát létrehozó 1867-es kiegyezés. Ekkoriban jelent meg a polgári társadalom, és teremtődtek meg a szabadságjogok, mint például a tulajdonjog, a vallásszabadság, vagy a tanhely szabadsága – kezdte az előadó
Mint megtudtuk, középkorban Szeged az ország egyik legnagyobb városnak számított. Különböző szigeteken alakult ki a város: a vár és a Palánk, a Palánk szuburbiuma, illetve Felsőváros. Városszépítő bizottmányt hoztak létre, megjelentek a gázlámpák, a köves utcák, és új épületeket emeltek Szegeden. A mostani egyetemi központi épület 1873-ban épült, ekkor még reáltanodaként. A szegedi 1879-es nagy árvíz azonban a várost szinte teljesen tönkretette. Ennek következtében a városépítőknek nem kellett bontaniuk, csak építeniük. Ekkor alakult ki a város két körutas, sugárutas szerkezete Lechner Lajos és Tisza Lajos irányításával. Párizsról mintázva hozták létre ezt a szerkezetet, továbbá a parkosítás is megkezdődött.
Az elsősorban szegedi vonatkozásokat számba vevő előadás egy nagyon érdekes virtuális séta keretében mutatta be a korszakban épült jelentős épületeket: az első az eklektika jegyében épült színház, a szecessziós Reök-palota, a Felsőkereskedelmi Iskola és még sok más jellegzetes, máig fennálló épületet, iskolát, laktanyát. Magyarországon elsőként Szegeden épült tornyos városháza, ám nem csak ebben volt első a város. Európában elsőként itt épült 1858-ban egy olyan vasúti híd, amely két nyomtávú volt. A vasút meghatározta a városfejlődés irányát, hiszen a főútvonalak elkerülték Szegedet, így a város fejlődése elmaradt Arad és Temesvár mellett. Az ipari fellendülés is megindult ebben az időszakban, főként a malomipar, az élelmiszeripar, valamint a fűrészipar fejlődésével. Ekkoriban a szegediek nagyrészt a kereskedésből, forgalomból, állattenyésztésből éltek, de a mezőgazdaság is megindult a városban a gyümölcs- és szőlőtermesztéssel. A népesség fejlődése is példaértékű: 1870 körül 70 ezer lakosa volt a városnak, amely az első világháborúig elérte a 120 ezer főt is. A népességrobbanás és a javuló orvosi ellátások járultak hozzá ehhez a fejlődéshez.
Az időszakban Szeged látványos fejlődésnek indult, nyugati formájú várossá alakult, ám ezek ellenére a környező Újvidék, Nagyvárad és Arad fejlődésétől elmaradt. A város történetében ekkor azonban egy olyan modernizációs folyamat ment végbe, amely se előtte, se utána nem volt tapasztalható. Ahogyan a professzor úr is mondta: „A kor embere úgy tűnik, hogy az örökkévalóságnak építkezett”. Valóban, hiszen a mai napig is láthatóak a 19. század örökségei.


Pataki Csilla

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. január 19.

_MG_8971

Javított kiválósága számarányain a Szegedi Tudományegyetem: a 2016-os adatokhoz képest száznál is több, 2017-ben összesen 225 tehetséges egyetemista, doktorandusz és ifjú oktató nyerte el az Új Nemzeti Kiválósági Program ösztöndíját. A sikeres ifjú kutatók közül az Újvidékről az SZTE doktori iskolájába érkező Kartali Tündét kértük villáminterjúra.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • február 19.
    14:00 - 16:00
    Az MTA SZAB közgyűlés programja: Köszöntő - Lovász László, az MTA elnöke. Beszámoló a SZAB 2017. évi munkájáról, tájékoztatás a SZAB 2018. évi terveiről – Fülöp Ferenc, a SZAB elnöke. A SZAB szakbizottságainak 2017. évi munkájának összegzése – Görög Márta, a SZAB tudományos titkára. Jókai pozíciója kora kulturális térképén című tudományos előadás – Szajbély Mihály, az MTA doktora, SZTE BTK Magyar Nyelvi és Irodalmi Intézet Magyar Irodalmi Tanszék intézetvezető egyetemi tanára. A SZAB 2017. évi Média pályázat díjkiosztó ünnepsége – Csernus Sándor, a Bírálóbizottság elnöke.
  • február 21.
    17:55 - 19:00
    Mohr Richárd, az SZTE Konfuciusz Intézet igazgatója "Megérteni Kínát – a kulturális különbségek kezelése a mindennapi élet során" című előadásában arra a kérdésre is válaszol, hogy Mindenki számára ismert, hogy Kína „más”, eltérő a kultúra, különböznek a szokások, de vajon mi ennek az oka? Honnan erednek a különbségek, mi a történelmi hátterük és hogyan hatnak a mindennapjainkra? Mai világunkban ezer szállal kötődünk Kínához, és a kapcsolódásunk során elengedhetetlen, hogy jobban megismerjük és ezáltal jobban elfogadjuk kulturális különbözőségünk okait. Az előadás a kínai és magyar gondolkodás hátterének elemzésén és különböző magyar-kínai együttműködések konkrét történetein keresztül mutat rá a kulturális különbségek okaira, ezáltal segítséget nyújt az eltérő viselkedés megértéséhez és elfogadásához.
  • február 21.
    18:00 - 19:30
    Jegyet vagy bérletet kell váltani az SZTE BTK AudMax Estekre. Vígh Éva irodalomtörténész professzor előadásának tartalma: Az olasz reneszánsz kor irodalom- és művelődéstörténetének nem szokványos megközelítésére vállalkozik az előadás, amikor az ember morális képét a szamár – irodalomban és festészetben megjelenő, szimbolikáját tekintve többértékű – alakján keresztül vázolja fel. Különböző műfajokban, Boccacciótól a barokk korig néhány érdekes példán keresztül láthatjuk az állatszimbolika szerepét a művelődésben. Az olasz reneszánsz egyik legismertebb képviselője, Niccolò Machiavelli kevéssé ismert, A szamár című szatirikus költeményének bemutatása az állatszimbolika szempontjából is igen tanulságosnak ígérkezik.
  • február 23.
    10:00 - 14:00
    A mindennapi oktató-nevelő munkában is hasznosítható, gyakorlatias témájú előadásokat és interaktív foglalkozásokat foglal magába az a pedagógus workshop, amelynek részletes programja itt olvasható: http://www.geosci.u-szeged.hu/hirek/2018/meghivo-pedagogus?objectParentFolderId=41274 A rendezvényen a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, jelentkezni 2018. február 22-ig az alábbi linkről elérhető lapon lehet: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSc-zUzsY7fp0T8R4zE3LV__Lr5-bN80GtjALDSOUZhjFKdu1Q/viewform
  • február 26.
    18:00 - 19:30
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt Pedagógiai Esték sorozatának visszatérő vendége: dr. Boldizsár Ildikó mesekutató-meseterapeuta, aki előadásában a felnőtté válással kapcsolatos mesék tanulságait összegzi.