SZTE Info

eli_eloadas_gtk_kiemelt

Audi és ELI – nagyvárosi fejlődésmodelleket hasonlítottak össze a GTK-n

Míg Győr fejlődését az Audi betelepülése, a város, az egyetem és a helyi gazdasági szereplők együttműködése határozta meg, addig Szeged gazdaságának az ELI-ALPS köré tervezett tudáspark adhat lendületet. Az előrelépés mozgatórugója nem egy nagy cég, hanem az SZTE-hez kötődő tudásbázis lehet – hangzott el a Gazdaságtudományi Kar konferenciáján.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Gazdasági és társadalmi elemzések és fejlesztési lehetőségek. Az ELI társadalmi, gazdasági megalapozása és multiplikátor hatása” címmel rendez konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának Gazdaságtudományi Szakbizottsága 2014. november 13-án és 14-én az SZTE GTK-n. A plenáris előadók Rechnitzer János professzor, a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola vezetője és Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora voltak. Vilmányi Márton, az SZTE Gazdaságtudományi Kar dékánja köszöntőjében emlékeztetett az idei kettős jubileumra: 15 éves a fakultás, illetve 20 esztendős a közgazdászképzés Szegeden. Mint mondta, méltó ünnep a kar számára a regionális gazdasági-társadalmi fejlesztési lehetőségekről szervezett tudományos eszmecsere, melynek különös apropót ad az ELI-ALPS lézerközpont és a köré tervezett science park is.

 


Hidat épített az egyetemnek az önkormányzat Győrben

 

Ezt követően Rechnitzer János a győri modell tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, ahol az egyetem, a város és a helyi gazdasági szereplők (illetve egy kiemelt befektető, az Audi) szoros együttműködése eredményezett komoly gazdasági előrelépést. Mint mondta, Győr a magyar járműipar központja. Ezt a szerepét erősítette az Audi 1993/94-ben történt betelepülése, ám a beruházásnak történeti előzményei is voltak, melyek a Magyar Vagon- és Gépgyár 1896-os győri alapításáig vezetnek vissza. Ami a felsőoktatást illeti, 1968-ban jött létre a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, mely folyamatosan bővült, fejlődött, ez az út vezetett oda, hogy 2002-ben egyetemi rangot kapott a Széchenyi Istvánról elnevezett győri intézmény. Az 1990-es évektől erősödtek fel a város, az egyetem és a gazdaság kapcsolatai – tudtuk meg az előadótól. Győr egyre inkább be- és elfogadta az egyetemet, a kooperációt tudatosan fejlesztették a felek, amiben Rechnitzer János szerint a jó személyes kapcsolatok jelentették a legfontosabb mozgatórugót. Az önkormányzat, illetve a képviselő-testület tagjai közül többen az oktatásban is szerepet vállaltak, az egyetem és a város harmonizálta fejlesztési elképzeléseit. Az önkormányzat még külön hidat (Jedlik Ányos híd) is épített az universitas mellett, így kapcsolta össze a városi és az egyetemi teret!

 

A professzor úgy folytatta, az universitas sokoldalú együttműködést alakított ki az Audival, mely az egyetem részéről működőképes kutatás-fejlesztési-innovációs stratégia és szervezet kialakítását tette szükségessé. Audi Hungaria Járműmérnöki Tanszékcsoport létesült az intézményben, melyet a két fél közösen tart fenn. Ezzel kapcsolatban megtudtuk: az Audi éves szinten 4.8-6 milliárd forint helyi iparűzési adóval gazdagítja a győri büdzsét, az összes 20 százalékának elköltése felett viszont maga rendelkezik, ebből segítik például működési támogatással az egyetem egységeit, de a helyi sportéletet is. A német szakemberek vállalati szemléletet honosítottak meg az egyetemen, az universitas vonatkozó kutatásai a vállalkozást szolgálják. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria (vagy tágabb értelemben a város gazdasági szereplői) egy alkotnak hatékony hármas egységet. Rechnitzer János végül kiemelte: Győr és Szeged között alapvető különbség, hogy Győrben a város és a gazdasági tér vonzása, vonzóereje az elsődleges, ez húzza magával az egyetemet, addig Szegeden ez pont fordítva működik, itt az erős egyetem számít a zászlóshajónak.

 

ELI_eloadas_2014._november_13
Audi és ELI – nagyvárosi fejlődésmodelleket hasonlítottak össze a GTK-n - GALÉRIA


Szegeden a tudás lehet a fejlesztés kulcsa

 

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az ELI-ALPS lézerközpont, illetve a köré tervezett tudáspark gazdaságfejlesztési potenciálját elemezte előadásában. Először bemutatta a nagyberuházás történetét az első tervektől az előkészítésen át az építkezés kezdetéig. Mint fogalmazott, a készülő szegedi lézerközpont elsősorban a lézerfizika társtudományaiban, a biofizikában, az anyagtudományban stb. fogja megtalálni felhasználói közönségét. Egyedisége abban rajlik majd, hogy a kutatók az itteni lézerekkel az elektronok mozgásához kötött folyamatok vizsgálatára, elemzésére is képesek lesznek. A régió és Szeged gazdasága szempontjából azonban – emelte ki az akadémikus – nem is a kutatási tér a fontos (annak nem lehet önmagában hosszan tartó, érezhető gazdasági impaktja), hanem a 2017/2018-tól működő ELI-ALPS köré tervezett science park, mely számítások szerint 15 éven belül akár 3500-4000 munkahelyet teremthet, 80-100 milliárd forintos éves árbevételt hozhat létre, és 900 millió eurós regionális többletjövedelmet generálhat.

 

– Az ELI-ALPS jelentős regionális gazdaságfejlesztő hatása miatt kohéziós mintaprojekt, amellyel Magyarország rácsatlakozhatna az Európai Unió egyik legfontosabb kitörési pontjára, a fotonikai iparágra. A lézeres kutatóközpont és a körülötte létesülő tudáspark új gazdasági pályára állíthatja Szegedet és a régiót – szögezte le. A központ szegedi tudáshatásának várható fontos tényezői között a tudás- és technológiatranszfert, spin-off végek létrejöttét, a tudáskoncentrációból származó pozitív imázs vonzó hatását, valamint a vállalkozási kedv erősödését sorolta a rektor.

 

Ami az ELI-ALPS körüli tudásparkot illeti, annak mintája a lágymányosi Infopark. A megvalósítást három fázisban képzelik el – tájékoztatott Szabó Gábor. Az első lépésben 2 hektáron 2,5 milliárd forintos beruházással egy körülbelül 6,5 ezer négyzetméteres inkubátorházat létesíthet a Szegedi Tudományegyetem partnereivel, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és a Magyar Fejlesztési Bankkal, mely a finanszírozás jelentős részét is vállalta. Az üzleti terv elkészült, a szenátus már tárgyalta, az építkezés akár már 2015 elején megkezdődhet. A koncepció megalkotásában az ELI-t tervező konzorcium segített, külön infrastruktúra kiépítése így nem szükséges ebben a rektor által „ELI-potyautasként” emlegetett kezdő beruházásban. – Második ütemben a 90 hektáros területen a science park teljes kiépítésének költségeit 200 milliárdra becsülik. Itt már infrastruktúra-fejlesztésre is szükség lesz. A projekt sikeréhez hosszú távú célként fontos lenne, hogy egy hasonló adottságokkal rendelkező hollandiai terület, az Enschede és Hengelo által határolt Twente övezet mintájára kiemelt fejlesztési zónává nyilvánítsák a Szeged-Hódmezővásárhely tengelyt, ami komoly előnyökkel járna a forrásszerzésben, a pályázatokat illetően – fejtegette az akadémikus. – Szeged e szempontból Győrrel éppen ellentétes utat járhat be. Itt nem várható Audi vagy Mercedes volumenű beruházó, a kiemelt fejlesztési zóna, a megjelenő vállalkozások összetartó ereje az egyetemhez kapcsolódó tudás és az ELI által meghatározott intelligens környezet lehet – tette hozzá.

 


11 szekcióban folyik a tanácskozás

 

A plenáris előadásokat követően szekcióülésekkel folytatódott a nagyszabású rendezvény. A tudományos seregszemle fontosabb témakörei: a pénzügyi kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, vállalkozói kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, statisztikai kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, szervezetek együttműködési lehetőségei, humánerőforrás- és karriertervezés, tudományos beruházások társadalmi és gazdasági hatásai, K+F és innováció, társadalmi, gazdasági, üzleti, statisztikai elemzések, előrejelzések, hatástanulmányok, társadalmi, gazdasági, üzleti elemzések, előrejelzések módszertani problémái, mérési és modellezési problémák, klaszterezés, területi elemzések, marketing- és menedzsmentkihívások, intelligens szakosodás. A konferencián 11 szekcióban 53 előadás hangzik el a két nap alatt, minden szekció munkáját szakmai vita, kerekasztal-beszélgetés zárja.

 

Az eseményt a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005-es projekt (Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra) segítségével rendezték meg.

 

SZTEinfo – Pintér M. Lajos

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. december 06.

kiemelt_Dux_Laszlo

Biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas rektor életéből, munkásságából áll össze évről évre az egyre népszerűbb SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny kérdéssora. A zsűri elnökével, prof. Dr. Dux László tanszékvezető egyetemi tanárral a Szent-Györgyi-örökségről és a középiskolások versenyéről beszélgettünk.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • december 5. 17:00 - 15. 20:00
    Az SZTE 2017-es Szent-Györgyi emlékév programjaként az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság Kulturális Iroda Minden, ami C-vitamin címmel fotópályázatot hirdetett. A felhívására érkező fényképeket tekinthetik meg a kiállításon. A kiállítást megnyitja: Dr. Datki Zsolt neurobiológus (SZTE ÁOK). Közreműködik: Dr. Kosztolányi József egyetemi docens (SZTE TTIK Bolyai Intézet). A fotókiállítás 2017. december 15-ig, munkanapokon 8-20 óra között tekinthető meg.
  • december 14.
    13:00 - 17:00
    Konferencia a Reformáció Emlékévére. A program: Nóbik Attila (SZTE JGYPK) – Reformáció-recepció a dualizmus kori neveléstörténet tankönyveinkben. Vajda Tamás (SZTE Egyetemi Levéltár) – 1872-1919 között egyetemi órai jegyzetek a román akadémia kolozsvári könyvtárában. Babits Edit (EJTF) - Türelem. Nevelés. Pedagógusképzés a bajai képezde első évtizedében. Presztóczki Zoltán (MNL CSML Hódmezővásárhelyi Levéltára) – Régimódi történet apai ágon. Szabó Magda személyes és családi kötődése Hódmezővásárhelyhez. Miklós Péter (SZTE JGYPK, Emlékpont, Hódmezővásárhely) – Protestanizmus és katolicizmus között. A szegedi egyetem és a csanádi püspökség. Dudok Fanni (SZTE BTK) – A szegedi Bölcsészettudományi Kar és a szegedi Szeminárium hallgatói összetétele (1930-1939). Fizel Natasa (SZTE JGYPK) – Az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola hallgatóinak konfesszionális összetétele. A program szervezője: MTA SZAB Neveléstudományi és Pszichológiai Szakbizottság Neveléstörténeti Munkabizottság.
  • december 15.
    06:16 - 06:16
    Az SZTE Mentor(h)áló projekt és a Somogyi-könyvtár közös, Pedagógiai esték című sorozatának advent váró programjának vendége: Kondé Lajos, a szegedi Dóm plébánosa, akinek az ifjúságért végzett munkáját Pro Urbe Szeged-díjjal és Csongrád megye díszpolgári címével is elismerték már.
  • december 18.
    10:00 - 14:30
    A Paál Zoltán díj átadása. A Katalízis Munkabizottság elnökének megválasztása. Sápi András (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Tervezett Katalízis: Nano- és in-situ technológiákkal a nagy aktivitás és szelektivitás felé. Havasi Viktor (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék, PhD munka bemutató) – Ritkaföldfémekkel dópolt stroncium-aluminátok hasznosítása a fotokatalízisben. Ádám Adél (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Nikkel nanorészecskék előállítása, jellemzése és felhasználása katalizátorként SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék). Varga Gábor (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Átmenetifém-aminosav komplex-CaAl-réteges kettős hidroxid kompozitok készítése, szerkezetvizsgálatuk és katalitikus alkalmazásaik. Mészáros Rebeka, Ötvös Sándor Balázs, Varga Gábor, Kocsis Marianna, Pálinkó István, Fülöp Ferenc (SZTE Gyógyszerkémiai Intézet) – Hatékony heterogén ezüst katalizátor fejlesztése terminális alkinek közvetlen nitrillé alakításához. Gyulavári Tamás Zsolt (SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék) – Látható fénnyel gerjeszthető titán-dioxidok előállítása és jellemzése. Musza Katalin (SZTE Szerves Kémiai Tanszék) – Cu/Cu2O nanorészecskék szintézise, jellemzése és katalitikus aktivitásuk egy kapcsolási reakcióban. Tungler Antal (MTA Energiatudományi Kutatóközpont) – Gyógyszeripari szennyvizek ártalmatlanítása és hasznosítása.
  • december 19.
    10:00 - 16:47
    Az MTA Elektrokémiai Munkabizottság tudományos ülésének programja: Janáky Csaba (SZTE) – Új eredmények és kutatási irányok a szegedi fotoelektrokémiában. Kormányos Attila (SZTE) – Vezető polimer alapú összetett elektródok fotoelektrokémiája. Samu Gergely Ferenc (SZTE) – Optikailag aktív perovszkit elektródok vizsgálata. Kovács Noémi (ELTE) – Titánötvözetek elektrokémiai stabilitásának vizsgálata kettős potenciodinamikus vezérlést alkalmazó módszerekkel. Szekeres Krisztina Júlia (ELTE) – Vezető polimerfilm elektródok elektrokémiai és morfológiai vizsgálata. Pap Sándor József (MTA Energiakutató) – Réz(II)-peptid komplexek tervezése O2 elektrokatalitikus termeléséhez. Péter László (MTA Wigner) – Cirkónium elektrolitikus hidrogénezése. Tóth Péter Sándor (SZTE) – Grafén és egyéb kétdimenziós nanoszerkezetek (foto)elektrokémiai vizsgálata. Pajkossy Tamás (MTA TTK) – Egyebek. A rendezvény szervezője: SZAB Kémiai Szakbizottság Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Munkabizottság.