SZTE Info

eli_eloadas_gtk_kiemelt

Audi és ELI – nagyvárosi fejlődésmodelleket hasonlítottak össze a GTK-n

Míg Győr fejlődését az Audi betelepülése, a város, az egyetem és a helyi gazdasági szereplők együttműködése határozta meg, addig Szeged gazdaságának az ELI-ALPS köré tervezett tudáspark adhat lendületet. Az előrelépés mozgatórugója nem egy nagy cég, hanem az SZTE-hez kötődő tudásbázis lehet – hangzott el a Gazdaságtudományi Kar konferenciáján.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Gazdasági és társadalmi elemzések és fejlesztési lehetőségek. Az ELI társadalmi, gazdasági megalapozása és multiplikátor hatása” címmel rendez konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának Gazdaságtudományi Szakbizottsága 2014. november 13-án és 14-én az SZTE GTK-n. A plenáris előadók Rechnitzer János professzor, a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola vezetője és Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora voltak. Vilmányi Márton, az SZTE Gazdaságtudományi Kar dékánja köszöntőjében emlékeztetett az idei kettős jubileumra: 15 éves a fakultás, illetve 20 esztendős a közgazdászképzés Szegeden. Mint mondta, méltó ünnep a kar számára a regionális gazdasági-társadalmi fejlesztési lehetőségekről szervezett tudományos eszmecsere, melynek különös apropót ad az ELI-ALPS lézerközpont és a köré tervezett science park is.

 


Hidat épített az egyetemnek az önkormányzat Győrben

 

Ezt követően Rechnitzer János a győri modell tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, ahol az egyetem, a város és a helyi gazdasági szereplők (illetve egy kiemelt befektető, az Audi) szoros együttműködése eredményezett komoly gazdasági előrelépést. Mint mondta, Győr a magyar járműipar központja. Ezt a szerepét erősítette az Audi 1993/94-ben történt betelepülése, ám a beruházásnak történeti előzményei is voltak, melyek a Magyar Vagon- és Gépgyár 1896-os győri alapításáig vezetnek vissza. Ami a felsőoktatást illeti, 1968-ban jött létre a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, mely folyamatosan bővült, fejlődött, ez az út vezetett oda, hogy 2002-ben egyetemi rangot kapott a Széchenyi Istvánról elnevezett győri intézmény. Az 1990-es évektől erősödtek fel a város, az egyetem és a gazdaság kapcsolatai – tudtuk meg az előadótól. Győr egyre inkább be- és elfogadta az egyetemet, a kooperációt tudatosan fejlesztették a felek, amiben Rechnitzer János szerint a jó személyes kapcsolatok jelentették a legfontosabb mozgatórugót. Az önkormányzat, illetve a képviselő-testület tagjai közül többen az oktatásban is szerepet vállaltak, az egyetem és a város harmonizálta fejlesztési elképzeléseit. Az önkormányzat még külön hidat (Jedlik Ányos híd) is épített az universitas mellett, így kapcsolta össze a városi és az egyetemi teret!

 

A professzor úgy folytatta, az universitas sokoldalú együttműködést alakított ki az Audival, mely az egyetem részéről működőképes kutatás-fejlesztési-innovációs stratégia és szervezet kialakítását tette szükségessé. Audi Hungaria Járműmérnöki Tanszékcsoport létesült az intézményben, melyet a két fél közösen tart fenn. Ezzel kapcsolatban megtudtuk: az Audi éves szinten 4.8-6 milliárd forint helyi iparűzési adóval gazdagítja a győri büdzsét, az összes 20 százalékának elköltése felett viszont maga rendelkezik, ebből segítik például működési támogatással az egyetem egységeit, de a helyi sportéletet is. A német szakemberek vállalati szemléletet honosítottak meg az egyetemen, az universitas vonatkozó kutatásai a vállalkozást szolgálják. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria (vagy tágabb értelemben a város gazdasági szereplői) egy alkotnak hatékony hármas egységet. Rechnitzer János végül kiemelte: Győr és Szeged között alapvető különbség, hogy Győrben a város és a gazdasági tér vonzása, vonzóereje az elsődleges, ez húzza magával az egyetemet, addig Szegeden ez pont fordítva működik, itt az erős egyetem számít a zászlóshajónak.

 

ELI_eloadas_2014._november_13
Audi és ELI – nagyvárosi fejlődésmodelleket hasonlítottak össze a GTK-n - GALÉRIA


Szegeden a tudás lehet a fejlesztés kulcsa

 

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az ELI-ALPS lézerközpont, illetve a köré tervezett tudáspark gazdaságfejlesztési potenciálját elemezte előadásában. Először bemutatta a nagyberuházás történetét az első tervektől az előkészítésen át az építkezés kezdetéig. Mint fogalmazott, a készülő szegedi lézerközpont elsősorban a lézerfizika társtudományaiban, a biofizikában, az anyagtudományban stb. fogja megtalálni felhasználói közönségét. Egyedisége abban rajlik majd, hogy a kutatók az itteni lézerekkel az elektronok mozgásához kötött folyamatok vizsgálatára, elemzésére is képesek lesznek. A régió és Szeged gazdasága szempontjából azonban – emelte ki az akadémikus – nem is a kutatási tér a fontos (annak nem lehet önmagában hosszan tartó, érezhető gazdasági impaktja), hanem a 2017/2018-tól működő ELI-ALPS köré tervezett science park, mely számítások szerint 15 éven belül akár 3500-4000 munkahelyet teremthet, 80-100 milliárd forintos éves árbevételt hozhat létre, és 900 millió eurós regionális többletjövedelmet generálhat.

 

– Az ELI-ALPS jelentős regionális gazdaságfejlesztő hatása miatt kohéziós mintaprojekt, amellyel Magyarország rácsatlakozhatna az Európai Unió egyik legfontosabb kitörési pontjára, a fotonikai iparágra. A lézeres kutatóközpont és a körülötte létesülő tudáspark új gazdasági pályára állíthatja Szegedet és a régiót – szögezte le. A központ szegedi tudáshatásának várható fontos tényezői között a tudás- és technológiatranszfert, spin-off végek létrejöttét, a tudáskoncentrációból származó pozitív imázs vonzó hatását, valamint a vállalkozási kedv erősödését sorolta a rektor.

 

Ami az ELI-ALPS körüli tudásparkot illeti, annak mintája a lágymányosi Infopark. A megvalósítást három fázisban képzelik el – tájékoztatott Szabó Gábor. Az első lépésben 2 hektáron 2,5 milliárd forintos beruházással egy körülbelül 6,5 ezer négyzetméteres inkubátorházat létesíthet a Szegedi Tudományegyetem partnereivel, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és a Magyar Fejlesztési Bankkal, mely a finanszírozás jelentős részét is vállalta. Az üzleti terv elkészült, a szenátus már tárgyalta, az építkezés akár már 2015 elején megkezdődhet. A koncepció megalkotásában az ELI-t tervező konzorcium segített, külön infrastruktúra kiépítése így nem szükséges ebben a rektor által „ELI-potyautasként” emlegetett kezdő beruházásban. – Második ütemben a 90 hektáros területen a science park teljes kiépítésének költségeit 200 milliárdra becsülik. Itt már infrastruktúra-fejlesztésre is szükség lesz. A projekt sikeréhez hosszú távú célként fontos lenne, hogy egy hasonló adottságokkal rendelkező hollandiai terület, az Enschede és Hengelo által határolt Twente övezet mintájára kiemelt fejlesztési zónává nyilvánítsák a Szeged-Hódmezővásárhely tengelyt, ami komoly előnyökkel járna a forrásszerzésben, a pályázatokat illetően – fejtegette az akadémikus. – Szeged e szempontból Győrrel éppen ellentétes utat járhat be. Itt nem várható Audi vagy Mercedes volumenű beruházó, a kiemelt fejlesztési zóna, a megjelenő vállalkozások összetartó ereje az egyetemhez kapcsolódó tudás és az ELI által meghatározott intelligens környezet lehet – tette hozzá.

 


11 szekcióban folyik a tanácskozás

 

A plenáris előadásokat követően szekcióülésekkel folytatódott a nagyszabású rendezvény. A tudományos seregszemle fontosabb témakörei: a pénzügyi kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, vállalkozói kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, statisztikai kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, szervezetek együttműködési lehetőségei, humánerőforrás- és karriertervezés, tudományos beruházások társadalmi és gazdasági hatásai, K+F és innováció, társadalmi, gazdasági, üzleti, statisztikai elemzések, előrejelzések, hatástanulmányok, társadalmi, gazdasági, üzleti elemzések, előrejelzések módszertani problémái, mérési és modellezési problémák, klaszterezés, területi elemzések, marketing- és menedzsmentkihívások, intelligens szakosodás. A konferencián 11 szekcióban 53 előadás hangzik el a két nap alatt, minden szekció munkáját szakmai vita, kerekasztal-beszélgetés zárja.

 

Az eseményt a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005-es projekt (Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra) segítségével rendezték meg.

 

SZTEinfo – Pintér M. Lajos

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2018. július 19.

Kiemelt_rektori

Napjainkban a nemzetköziesítés a felsőoktatási fokozatváltás központi eleme. Ez az átfogó program a Szegedi Tudományegyetem kapcsolatrendszerének erősítésére és nemzetközi láthatóságának növelésére fókuszál. Mi történt ezen a területen az elmúlt négy évben? Az SZTE kapu a világra? – kérdeztük az SZTE négy rektorhelyettesét.

SZTEtelevízió

2018. szeptember 14.

tanevnyito_2018

A nemzeti hagyományok ápolásának jelentőségéről és az értelmiséggé válás összetettségéről is szó esett a hazai felsőoktatási intézmények 2018-2019. tanévét megnyitó, a Szegedi Tudományegyetemen rendezett ünnepségen. Az SZTE új rektora, a kormány két képviselője és Szeged polgármestere köszöntötte az elsőéves hallgatókat.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • szeptember 22.
    10:00 - 16:00
    A Hispanisztika Tanszék negyedik alkalommal szervezi meg Módszertani Továbbképző Napot gyakorló és leendő spanyol tanárok számára. Az idei év témája az élményalapú pedagógia és az új technológiák spanyol órákon történő alkalmazása lesz, gyakorlati műhelymunkák keretében. Részletek: http://hispanisztikaszeged.hu/?page_id=19. Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/1896103954029215/
  • szeptember 23.
    10:00 - 16:00
    A látogatók megismerkedhetnek a Füvészkert új, rovarfogó növényeket bemutató gyűjteményével. A húsevő, vagy rovaremésztő növények a világ minden táján élnek, közös jellemzőjük, hogy tápanyagszükségletüket állati eredetű forrásból egészítik ki. A rovarok, vagy kisebb békák, gyíkok, esetleg kisemlősök elfogására a levelük módosult fondorlatos szerkezetű csapdákká. Ezekkel a különös lényekkel lehet testközelből is megismerkedni a tematikus napon.
  • szeptember 26.
    18:00 - 19:00
    Prof. Dr. habil. Szakály Sándor történész (VERITAS Történetkutató Intézet) előadása: Magyarország a második világháborúban: A kezdetek
  • szeptember 28.
    14:00 - 23:00
    A Szegedi Tudományegyetem Szegeden és Hódmezővásárhelyen mintegy 300 programmal várja az érdeklődőket a Kutatók Éjszakáján szeptember utolsó péntekén. A tudományt és a kutatói életpályát népszerűsítő eseménysorozaton máskor rejtett helyek nyílnak meg a látogatók előtt. A szegedi egyetemen több mint 350 oktató, kutató és hallgató mutatja be tudományterületét. Laborlátogatások, előadások, kreatív foglalkozások, játékos programok, bemutatók, kísérletek, kalandtúrák, workshopok kora délutántól késő éjszakáig! Az SZTE programjai elérhetők az SZTE Kutatók Éjszakája mobil alkalmazáson keresztül. Az alkalmazás az esemény digitális programfüzete, amely a programok alapvető információ mellett (leírások, időpontok, helyszín, előadók) lehetőséget nyújt az érdekesnek talált előadások külön listába való rögzítésére is. A térkép segítségével a rendezvény helyszínei és az ahhoz tartozó programok tekinthetők át, a kereső funkció pedig még könnyebbé teszi a böngészést. Az applikáció a 4.4-nél magasabb verziószámú Android rendszerekre elérhető és „SZTE Kutatók Éjszakája” néven a Google Play áruházból ingyenesen letölthető. Az SZTE szegedi és vásárhelyi programjai megtekinthetők a www.kutatokejszakaja.hu honlapon is. Találkozzunk a Kutatók Éjszakáján 2018. szeptember 28-án, pénteken!
  • szeptember 28.
    18:00 - 19:00
    Az előadássorozat következő vendége Dux László, az SZTE professzora. Előadásának címe: Szent-Györgyi Albert és intézete.