SZTE Info

eli_eloadas_gtk_kiemelt

Audi és ELI – nagyvárosi fejlődésmodelleket hasonlítottak össze a GTK-n

Míg Győr fejlődését az Audi betelepülése, a város, az egyetem és a helyi gazdasági szereplők együttműködése határozta meg, addig Szeged gazdaságának az ELI-ALPS köré tervezett tudáspark adhat lendületet. Az előrelépés mozgatórugója nem egy nagy cég, hanem az SZTE-hez kötődő tudásbázis lehet – hangzott el a Gazdaságtudományi Kar konferenciáján.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Gazdasági és társadalmi elemzések és fejlesztési lehetőségek. Az ELI társadalmi, gazdasági megalapozása és multiplikátor hatása” címmel rendez konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának Gazdaságtudományi Szakbizottsága 2014. november 13-án és 14-én az SZTE GTK-n. A plenáris előadók Rechnitzer János professzor, a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola vezetője és Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora voltak. Vilmányi Márton, az SZTE Gazdaságtudományi Kar dékánja köszöntőjében emlékeztetett az idei kettős jubileumra: 15 éves a fakultás, illetve 20 esztendős a közgazdászképzés Szegeden. Mint mondta, méltó ünnep a kar számára a regionális gazdasági-társadalmi fejlesztési lehetőségekről szervezett tudományos eszmecsere, melynek különös apropót ad az ELI-ALPS lézerközpont és a köré tervezett science park is.

 


Hidat épített az egyetemnek az önkormányzat Győrben

 

Ezt követően Rechnitzer János a győri modell tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, ahol az egyetem, a város és a helyi gazdasági szereplők (illetve egy kiemelt befektető, az Audi) szoros együttműködése eredményezett komoly gazdasági előrelépést. Mint mondta, Győr a magyar járműipar központja. Ezt a szerepét erősítette az Audi 1993/94-ben történt betelepülése, ám a beruházásnak történeti előzményei is voltak, melyek a Magyar Vagon- és Gépgyár 1896-os győri alapításáig vezetnek vissza. Ami a felsőoktatást illeti, 1968-ban jött létre a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, mely folyamatosan bővült, fejlődött, ez az út vezetett oda, hogy 2002-ben egyetemi rangot kapott a Széchenyi Istvánról elnevezett győri intézmény. Az 1990-es évektől erősödtek fel a város, az egyetem és a gazdaság kapcsolatai – tudtuk meg az előadótól. Győr egyre inkább be- és elfogadta az egyetemet, a kooperációt tudatosan fejlesztették a felek, amiben Rechnitzer János szerint a jó személyes kapcsolatok jelentették a legfontosabb mozgatórugót. Az önkormányzat, illetve a képviselő-testület tagjai közül többen az oktatásban is szerepet vállaltak, az egyetem és a város harmonizálta fejlesztési elképzeléseit. Az önkormányzat még külön hidat (Jedlik Ányos híd) is épített az universitas mellett, így kapcsolta össze a városi és az egyetemi teret!

 

A professzor úgy folytatta, az universitas sokoldalú együttműködést alakított ki az Audival, mely az egyetem részéről működőképes kutatás-fejlesztési-innovációs stratégia és szervezet kialakítását tette szükségessé. Audi Hungaria Járműmérnöki Tanszékcsoport létesült az intézményben, melyet a két fél közösen tart fenn. Ezzel kapcsolatban megtudtuk: az Audi éves szinten 4.8-6 milliárd forint helyi iparűzési adóval gazdagítja a győri büdzsét, az összes 20 százalékának elköltése felett viszont maga rendelkezik, ebből segítik például működési támogatással az egyetem egységeit, de a helyi sportéletet is. A német szakemberek vállalati szemléletet honosítottak meg az egyetemen, az universitas vonatkozó kutatásai a vállalkozást szolgálják. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria (vagy tágabb értelemben a város gazdasági szereplői) egy alkotnak hatékony hármas egységet. Rechnitzer János végül kiemelte: Győr és Szeged között alapvető különbség, hogy Győrben a város és a gazdasági tér vonzása, vonzóereje az elsődleges, ez húzza magával az egyetemet, addig Szegeden ez pont fordítva működik, itt az erős egyetem számít a zászlóshajónak.

 

ELI_eloadas_2014._november_13
Audi és ELI – nagyvárosi fejlődésmodelleket hasonlítottak össze a GTK-n - GALÉRIA


Szegeden a tudás lehet a fejlesztés kulcsa

 

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az ELI-ALPS lézerközpont, illetve a köré tervezett tudáspark gazdaságfejlesztési potenciálját elemezte előadásában. Először bemutatta a nagyberuházás történetét az első tervektől az előkészítésen át az építkezés kezdetéig. Mint fogalmazott, a készülő szegedi lézerközpont elsősorban a lézerfizika társtudományaiban, a biofizikában, az anyagtudományban stb. fogja megtalálni felhasználói közönségét. Egyedisége abban rajlik majd, hogy a kutatók az itteni lézerekkel az elektronok mozgásához kötött folyamatok vizsgálatára, elemzésére is képesek lesznek. A régió és Szeged gazdasága szempontjából azonban – emelte ki az akadémikus – nem is a kutatási tér a fontos (annak nem lehet önmagában hosszan tartó, érezhető gazdasági impaktja), hanem a 2017/2018-tól működő ELI-ALPS köré tervezett science park, mely számítások szerint 15 éven belül akár 3500-4000 munkahelyet teremthet, 80-100 milliárd forintos éves árbevételt hozhat létre, és 900 millió eurós regionális többletjövedelmet generálhat.

 

– Az ELI-ALPS jelentős regionális gazdaságfejlesztő hatása miatt kohéziós mintaprojekt, amellyel Magyarország rácsatlakozhatna az Európai Unió egyik legfontosabb kitörési pontjára, a fotonikai iparágra. A lézeres kutatóközpont és a körülötte létesülő tudáspark új gazdasági pályára állíthatja Szegedet és a régiót – szögezte le. A központ szegedi tudáshatásának várható fontos tényezői között a tudás- és technológiatranszfert, spin-off végek létrejöttét, a tudáskoncentrációból származó pozitív imázs vonzó hatását, valamint a vállalkozási kedv erősödését sorolta a rektor.

 

Ami az ELI-ALPS körüli tudásparkot illeti, annak mintája a lágymányosi Infopark. A megvalósítást három fázisban képzelik el – tájékoztatott Szabó Gábor. Az első lépésben 2 hektáron 2,5 milliárd forintos beruházással egy körülbelül 6,5 ezer négyzetméteres inkubátorházat létesíthet a Szegedi Tudományegyetem partnereivel, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és a Magyar Fejlesztési Bankkal, mely a finanszírozás jelentős részét is vállalta. Az üzleti terv elkészült, a szenátus már tárgyalta, az építkezés akár már 2015 elején megkezdődhet. A koncepció megalkotásában az ELI-t tervező konzorcium segített, külön infrastruktúra kiépítése így nem szükséges ebben a rektor által „ELI-potyautasként” emlegetett kezdő beruházásban. – Második ütemben a 90 hektáros területen a science park teljes kiépítésének költségeit 200 milliárdra becsülik. Itt már infrastruktúra-fejlesztésre is szükség lesz. A projekt sikeréhez hosszú távú célként fontos lenne, hogy egy hasonló adottságokkal rendelkező hollandiai terület, az Enschede és Hengelo által határolt Twente övezet mintájára kiemelt fejlesztési zónává nyilvánítsák a Szeged-Hódmezővásárhely tengelyt, ami komoly előnyökkel járna a forrásszerzésben, a pályázatokat illetően – fejtegette az akadémikus. – Szeged e szempontból Győrrel éppen ellentétes utat járhat be. Itt nem várható Audi vagy Mercedes volumenű beruházó, a kiemelt fejlesztési zóna, a megjelenő vállalkozások összetartó ereje az egyetemhez kapcsolódó tudás és az ELI által meghatározott intelligens környezet lehet – tette hozzá.

 


11 szekcióban folyik a tanácskozás

 

A plenáris előadásokat követően szekcióülésekkel folytatódott a nagyszabású rendezvény. A tudományos seregszemle fontosabb témakörei: a pénzügyi kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, vállalkozói kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, statisztikai kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, szervezetek együttműködési lehetőségei, humánerőforrás- és karriertervezés, tudományos beruházások társadalmi és gazdasági hatásai, K+F és innováció, társadalmi, gazdasági, üzleti, statisztikai elemzések, előrejelzések, hatástanulmányok, társadalmi, gazdasági, üzleti elemzések, előrejelzések módszertani problémái, mérési és modellezési problémák, klaszterezés, területi elemzések, marketing- és menedzsmentkihívások, intelligens szakosodás. A konferencián 11 szekcióban 53 előadás hangzik el a két nap alatt, minden szekció munkáját szakmai vita, kerekasztal-beszélgetés zárja.

 

Az eseményt a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005-es projekt (Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra) segítségével rendezték meg.

 

SZTEinfo – Pintér M. Lajos

Fotó: Herner Donát

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

SZTEmagazin

2017. október 03.

Kiemelt_Antalicz_B

Első díjat nyert az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, és egyedül épített a lézerfényt mérni képes szenzort. Felsőfokon beszél németül, angolul olvas szakcikkeket, miközben kínaiul tanul. A kollégiumában segíti az önképzőkör munkáját, s emellett egy új kutatási projekthez számítógépes szoftvert ír. Ő Antalicz Balázs, a Szegedi Tudományegyetem MSc-képzéses fizika szakos hallgatója, akitől leckét kaptunk lendületből és szakmai elhivatottságból.

SZTEtelevízió

2017. szeptember 13.

kiemelt_tanevnyito2017

Olyan jelentős fejlesztések előtt áll az SZTE, amelyekkel nemzetközi rangú kutatóegyetemmé válik – jelentette ki a rektor, igazolta példákkal a kormányt képviselő igazságügyi miniszter. A Szegedi Tudományegyetem 2017-2018-as tanévet nyitó ünnepségéről készült rövid videó itt megtekinthető.

Eseménynaptár

Eseménynaptár RSS

Rendezvénynaptár *

  • október 5. 09:00 - 22. 19:00
    A kiállítás szervezője: SZAB Művészeti Szakbizottság.
  • október 6. 08:00 - december 20. 08:00
    A szegedi szecessziós épületeket szokatlan szemszögbôl mutatja meg a tárlat. Az épületekre jellemzô szecessziós részleteket láthatjuk viszont fotókon. Olyan perspektívából, madártávlatból, ahogy az utca embere nem láthatja ôket. A kiállítás megtekinthetô december 20-ig.
  • október 7. 14:00 - november 10. 08:00
    A Magyar Alkotómûvészek Országos Egyesületével karöltve, szalonjelleggel a MAOE teljes képzômûvészeti tagságát megszólaltató tárlatot mutat be a REÖK. Ennek a kiállításnak a korábbi években különbözô, nagyhírû intézmények, mint például a szentendrei MûvészetMalom adott helyet. Az eddigi évek tapasztalatai alapján a szegedi kiállítóházba is 6-800 mûvész alkotását várjuk. A kiállítás megtekinthetô november 10-ig. Belépôjegy 500 Ft.
  • október 9. 15:00 - november 10. 20:00
    A fényképeket a szerző Juhász Antalnak az 1960-as évek óta végzett néprajzi terepmunkáin készítette. Az idő tájt a tanyai emberek a gazdasági, társadalmi változások időszakát élték. Évtizedek múltán látjuk, hogy a felvételek többnyire egy még paraszti életformában élt nemzedék hétköznapi munkáját, ünnepeit dokumentálják.
  • október 13. 17:00 - december 31. 18:00
    Gyenes Kálmán a Délmagyarország fotósaként hosszú éveken keresztül örökítette meg nemcsak Szeged, hanem Csongrád megye mindennapjait is, emellett számtalan felvételt készített szeretett Erdélyérôl is. A tárlaton a nem régen elhunyt fotómûvész alkotásaiból mutatunk be egy olyan válogatást, melyen megjelennek a sportversenyek izgalmai, a rendszerváltás legendás pillanatai vagy éppen Tarján panelépületeinek szépségei is. A kiállítás megtekinthetô december 31-ig, naponta 10.00–18.00 óráig.