Audi és ELI – nagyvárosi fejlődésmodelleket hasonlítottak össze a GTK-n

„Gazdasági és társadalmi elemzések és fejlesztési lehetőségek. Az ELI társadalmi, gazdasági megalapozása és multiplikátor hatása” címmel rendez konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Területi Bizottságának Gazdaságtudományi Szakbizottsága 2014. november 13-án és 14-én az SZTE GTK-n. A plenáris előadók Rechnitzer János professzor, a Széchenyi István Egyetem Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola vezetője és Szabó Gábor akadémikus, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke, a Szegedi Tudományegyetem rektora voltak. Vilmányi Márton, az SZTE Gazdaságtudományi Kar dékánja köszöntőjében emlékeztetett az idei kettős jubileumra: 15 éves a fakultás, illetve 20 esztendős a közgazdászképzés Szegeden. Mint mondta, méltó ünnep a kar számára a regionális gazdasági-társadalmi fejlesztési lehetőségekről szervezett tudományos eszmecsere, melynek különös apropót ad az ELI-ALPS lézerközpont és a köré tervezett science park is.

Hidat épített az egyetemnek az önkormányzat Győrben

Ezt követően Rechnitzer János a győri modell tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, ahol az egyetem, a város és a helyi gazdasági szereplők (illetve egy kiemelt befektető, az Audi) szoros együttműködése eredményezett komoly gazdasági előrelépést. Mint mondta, Győr a magyar járműipar központja. Ezt a szerepét erősítette az Audi 1993/94-ben történt betelepülése, ám a beruházásnak történeti előzményei is voltak, melyek a Magyar Vagon- és Gépgyár 1896-os győri alapításáig vezetnek vissza. Ami a felsőoktatást illeti, 1968-ban jött létre a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola, mely folyamatosan bővült, fejlődött, ez az út vezetett oda, hogy 2002-ben egyetemi rangot kapott a Széchenyi Istvánról elnevezett győri intézmény. Az 1990-es évektől erősödtek fel a város, az egyetem és a gazdaság kapcsolatai – tudtuk meg az előadótól. Győr egyre inkább be- és elfogadta az egyetemet, a kooperációt tudatosan fejlesztették a felek, amiben Rechnitzer János szerint a jó személyes kapcsolatok jelentették a legfontosabb mozgatórugót. Az önkormányzat, illetve a képviselő-testület tagjai közül többen az oktatásban is szerepet vállaltak, az egyetem és a város harmonizálta fejlesztési elképzeléseit. Az önkormányzat még külön hidat (Jedlik Ányos híd) is épített az universitas mellett, így kapcsolta össze a városi és az egyetemi teret!

A professzor úgy folytatta, az universitas sokoldalú együttműködést alakított ki az Audival, mely az egyetem részéről működőképes kutatás-fejlesztési-innovációs stratégia és szervezet kialakítását tette szükségessé. Audi Hungaria Járműmérnöki Tanszékcsoport létesült az intézményben, melyet a két fél közösen tart fenn. Ezzel kapcsolatban megtudtuk: az Audi éves szinten 4.8-6 milliárd forint helyi iparűzési adóval gazdagítja a győri büdzsét, az összes 20 százalékának elköltése felett viszont maga rendelkezik, ebből segítik például működési támogatással az egyetem egységeit, de a helyi sportéletet is. A német szakemberek vállalati szemléletet honosítottak meg az egyetemen, az universitas vonatkozó kutatásai a vállalkozást szolgálják. Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria (vagy tágabb értelemben a város gazdasági szereplői) egy alkotnak hatékony hármas egységet. Rechnitzer János végül kiemelte: Győr és Szeged között alapvető különbség, hogy Győrben a város és a gazdasági tér vonzása, vonzóereje az elsődleges, ez húzza magával az egyetemet, addig Szegeden ez pont fordítva működik, itt az erős egyetem számít a zászlóshajónak.

Audi és ELI – nagyvárosi fejlődésmodelleket hasonlítottak össze a GTK-n - GALÉRIA

Szegeden a tudás lehet a fejlesztés kulcsa

Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora az ELI-ALPS lézerközpont, illetve a köré tervezett tudáspark gazdaságfejlesztési potenciálját elemezte előadásában. Először bemutatta a nagyberuházás történetét az első tervektől az előkészítésen át az építkezés kezdetéig. Mint fogalmazott, a készülő szegedi lézerközpont elsősorban a lézerfizika társtudományaiban, a biofizikában, az anyagtudományban stb. fogja megtalálni felhasználói közönségét. Egyedisége abban rajlik majd, hogy a kutatók az itteni lézerekkel az elektronok mozgásához kötött folyamatok vizsgálatára, elemzésére is képesek lesznek. A régió és Szeged gazdasága szempontjából azonban – emelte ki az akadémikus – nem is a kutatási tér a fontos (annak nem lehet önmagában hosszan tartó, érezhető gazdasági impaktja), hanem a 2017/2018-tól működő ELI-ALPS köré tervezett science park, mely számítások szerint 15 éven belül akár 3500-4000 munkahelyet teremthet, 80-100 milliárd forintos éves árbevételt hozhat létre, és 900 millió eurós regionális többletjövedelmet generálhat.

– Az ELI-ALPS jelentős regionális gazdaságfejlesztő hatása miatt kohéziós mintaprojekt, amellyel Magyarország rácsatlakozhatna az Európai Unió egyik legfontosabb kitörési pontjára, a fotonikai iparágra. A lézeres kutatóközpont és a körülötte létesülő tudáspark új gazdasági pályára állíthatja Szegedet és a régiót – szögezte le. A központ szegedi tudáshatásának várható fontos tényezői között a tudás- és technológiatranszfert, spin-off végek létrejöttét, a tudáskoncentrációból származó pozitív imázs vonzó hatását, valamint a vállalkozási kedv erősödését sorolta a rektor.

Ami az ELI-ALPS körüli tudásparkot illeti, annak mintája a lágymányosi Infopark. A megvalósítást három fázisban képzelik el – tájékoztatott Szabó Gábor. Az első lépésben 2 hektáron 2,5 milliárd forintos beruházással egy körülbelül 6,5 ezer négyzetméteres inkubátorházat létesíthet a Szegedi Tudományegyetem partnereivel, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatával, az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és a Magyar Fejlesztési Bankkal, mely a finanszírozás jelentős részét is vállalta. Az üzleti terv elkészült, a szenátus már tárgyalta, az építkezés akár már 2015 elején megkezdődhet. A koncepció megalkotásában az ELI-t tervező konzorcium segített, külön infrastruktúra kiépítése így nem szükséges ebben a rektor által „ELI-potyautasként” emlegetett kezdő beruházásban. – Második ütemben a 90 hektáros területen a science park teljes kiépítésének költségeit 200 milliárdra becsülik. Itt már infrastruktúra-fejlesztésre is szükség lesz. A projekt sikeréhez hosszú távú célként fontos lenne, hogy egy hasonló adottságokkal rendelkező hollandiai terület, az Enschede és Hengelo által határolt Twente övezet mintájára kiemelt fejlesztési zónává nyilvánítsák a Szeged-Hódmezővásárhely tengelyt, ami komoly előnyökkel járna a forrásszerzésben, a pályázatokat illetően – fejtegette az akadémikus. – Szeged e szempontból Győrrel éppen ellentétes utat járhat be. Itt nem várható Audi vagy Mercedes volumenű beruházó, a kiemelt fejlesztési zóna, a megjelenő vállalkozások összetartó ereje az egyetemhez kapcsolódó tudás és az ELI által meghatározott intelligens környezet lehet – tette hozzá.

11 szekcióban folyik a tanácskozás

A plenáris előadásokat követően szekcióülésekkel folytatódott a nagyszabású rendezvény. A tudományos seregszemle fontosabb témakörei: a pénzügyi kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, vállalkozói kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, statisztikai kultúra helyzete és fejlesztési lehetőségei, szervezetek együttműködési lehetőségei, humánerőforrás- és karriertervezés, tudományos beruházások társadalmi és gazdasági hatásai, K+F és innováció, társadalmi, gazdasági, üzleti, statisztikai elemzések, előrejelzések, hatástanulmányok, társadalmi, gazdasági, üzleti elemzések, előrejelzések módszertani problémái, mérési és modellezési problémák, klaszterezés, területi elemzések, marketing- és menedzsmentkihívások, intelligens szakosodás. A konferencián 11 szekcióban 53 előadás hangzik el a két nap alatt, minden szekció munkáját szakmai vita, kerekasztal-beszélgetés zárja.

Az eseményt a TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0005-es projekt (Ágazati felkészítés a hazai ELI projekttel összefüggő képzési és K+F feladatokra) segítségével rendezték meg.

SZTEinfo – Pintér M. Lajos

Fotó: Herner Donát